A Carbonado gyémántokat az iparban használják © AP

Az Astrophysical Journal Letters című amerikai szaklapban közzétett tanulmány szerint a tudós kollégáival együtt sikeres kísérletet hajtott végre, amelynek során megállapították, hogy a Carbonado gyémántok színképe gyakorlatilag azonos a kozmikus nano-gyémántok, és a meteoritokban található úgynevezett preszoláris gyémántok színképével.
 
A kutatók már régóta találgatják, hogy a porózus Carbonado gyémántok, amelyek csak Közép-Afrikában és Brazílíában fordulnak elő, vajon kozmikus eredetűek-e? Eddig azonban nem sikerült a fekete kövekre jellemző színképet meghatározni, mert a gyémántok pórusaiban olyan kvarcásványok vannak, amelyek minden hullámhosszon elnyelik az infravörös fényt.
 
Garai és kollégái úgy oldották meg a feladatot, hogy megőrölték a gyémántmintákat, és a kvarcot sav segítségével távolították el. Egyidejűleg úgynevezett szinkrotron sugárzásnak vetették alá a mintákat, amely nagyobb energiájú, mint az egyéb infravörös sugárzás.
 
Azt állapították meg, hogy a Carbonado gyémántok spektruma feltűnően hasonlít a meteoritokból származó gyémántokéhoz. Ezen kívül néhány olyan csillag színképére is emlékeztetett, amelynek a környezetében nano-gyémántokat sejtenek.
 
A kutatók kizárták, hogy a Carbonado gyémántok, amelyeket rendkívüli keménységük miatt mindenekelőtt az iparban használnak, a csillagközi térben keletkeztek volna. A szén izotópok kapcsolatából arra következtetnek, hogy keletkezésükkor hidrogénben gazdag környezetben voltak, vagyis feltehetően meteorit becsapódásával kerültek a földre.
 
A kutatók szerint négymillió évvel ezelőtt egy olyan óriás gyémánt csapódott a Földbe, amelynek átmérője 1 és 3 km között lehetett és a becsapódáskor darabjaira esett. Egy ilyen óriási gyémántkő keletkezhetett egy szénbolygó belsejében, vagy kristályosodhatott egy fehér törpében, amely a Naphoz hasonló, viszonylag kis tömegű csillagok élete végén keletkező égitest - írták az Astrophysical Journal Letters című szaklapban a kutatók.