szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A múltbéli klímaváltozások tükrében modellezhetők az esetleges jövőbeli folyamatok - mondta el Demény Attila kutató annak kapcsán, hogy a geokémia és paleoklíma kapcsolatáról tartott szerdán előadást az Akadémián tartott konferencián.

A kutató kifejtette: a földtan egy speciális szelete, a geológia és a kémia társításából született geokémia révén megállapíthatók a hőmérsékleti és csapadékviszonyok múltbeli ingadozásai, és meghatározhatók a folyamatok, amelyek befolyásolták ezeket a változásokat. "E vizsgálatokat lehet a Föld egészének megértését célzó alapkutatásként értelmezni. A távlati cél azonban, hogy a várható változásokra adjunk modellt. Amennyiben a Kárpát-medencében a globális felmelegedéshez kapcsolódóan kevesebb lesz a csapadék, a talajba beszivárgó csapadékvíz mennyisége is csökken. Így az ivóvízbázis is csökken, s veszélybe kerül az ivóvízellátás is. Ennek modellezéséhez a geokémia szolgáltathat adatokat" - mondta.

A geokémia és a régészet kapcsolódása révén a klímaváltozás társadalmi vonatkozásai, a településszerkezet változásai mellett kultúrák eltűnése és születése is vizsgálható - mondta a kutató, példaként említetve, hogy a Mecsek területén feltételezhetően a középső bronzkorban bekövetkezett klímaváltozás jeleit sikerült regisztrálniuk. Néhány évszázadon át tarthatott a hűvös, csapadékos időjárás, amelyet hitelen felmelegedés követett. Demény Attila kifejtette: a viszonylag nagy lélekszámú települések a középső bronzkorban szétszórtan helyezkedtek el, a klímaváltozás hatására csökkent a telepek száma, az emberek a dombtetőkre vonultak, mert minden elmocsarasodott. Később, amikor visszaállt a klíma, ismét elkezdődött a lapályos területek benépesedése.

"A világon elsőként mutattuk ki, hogy ez vulkáni hatáshoz, méghozzá majdnem biztosan a Santorini 3700 évvel ezelőtti felrobbanásához kötődik" - mondta a szakember. Ekkor a sztratoszférába óriási mennyiségű vulkanikus eredetű anyag került, amely tízezer kilométeres távolságra lévő területeket is beterített. Demény Attila szerint a vulkáni hatásoknak a klímára és a társadalomra gyakorolt hatása rendkívül érdekes jövőkutatási téma lehet.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Tech

Klímaváltozás: nedves telek, forró nyarak

Klímakutatók nedves teleket és forró nyarakat jósolnak Németország számára. A Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal szerint az elmúlt száz évben 0,8 Celsius-fokkal emelkedett a hőmérséklet az országban.

MTI Világ

Éhínséget, áradásokat és háborúkat okoz a klímaváltozás

Kipusztulhat a növény- és állatfajok negyede 2080-ig, az éghajlatváltozás miatt menekültáradat indulhat és kitörhetnek az első háborúk a vízforrások birtoklásáért - vélik kutatók, ennyi máris kiszivárgott az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottság (IPCC) jelentésének pénteken bemutatandó második részében szereplő állításokról.

hvg.hu Világ

Kelet-Európa a klímaváltozás tagadásának melegágya

A világ több mint kétharmadát foglalkoztatja a klímaváltozás kérdése, közülük is a brazilok, a spanyolok az ausztrálok és a dél-afrikaiak aggódnak miatta leginkább – derült ki a Synovate nemzetközi piackutató ügynökség és a BBC World első közös, globális közvélemény-kutatásából.

MTI Tech

A klímavédelem évente 60-80 milliárd euróba kerül az EU-nak

Évente 60-80 milliárd euróba, 2020-ig pedig összesen akár 1,1 billió euróba is kerülhet az EU-nak, a kitűzött célok elérése érdekében, a klímaváltozás elleni védelem. Ezt állapította meg a McKinsey nemzetközi tanácsadó csoport felmérése, amit a német Die Welt című lap tett közzé kedden.