Deborah Wells és Sarah Millson, a belfasti Queen,s University pszichológusai 42 házimacskát teszteltek, hogy kiderítsék, melyik a domináns végtagjuk. A cicáknak különböző nehézségű feladatokat kellett elvégezniük a kísérletsorozat során - olvasható a New Scientist tudományos hírportálon, amely ismertette az Animal Behaviour című folyóiratban megjelent beszámolót a kísérletekről.

A macskáknak szűk szájú üvegedényből kellett kihalászniuk a vízben úszkáló tonhaldarabkát, olyanból, amelybe nem fért be a fejük. A kísérletet több tucatszor megismételték, és a 21 nőstény mindannyiszor kizárólag jobb elülső mancsával kotorta ki a csemegét. Ami a kandúrokat illeti, a 21-ből húsz a bal mancsát vette igénybe, egy hím viszont kétkezesnek, pontosabban "kétmancsosnak" bizonyult.

Nem volt megfigyelhető ilyen különbség, ha a macskáknak egyszerűbb feladatokat kellett elvégezniük - például pofozgatniuk egy játékegeret, amelyet felfüggesztettek vagy madzaggal a földön húztak. A cicák körülbelül egyforma arányban használták mindkét elülső mancsukat.

"Ez olyan, mint amikor az ember mindkét kezével ki tudja nyitni az ajtót, ám csupán az egyikkel képes olvashatóan írni, és ettől függően jobb- vagy balkezes. A nehéz feladatok elvégzése mutatja ki, hogy melyik kezünk a domináns" - magyarázta Deborah Wells, aki szerint a hormonszint játszhat közre, hogy a macskák melyik végtagjukat használják szívesebben. Utalt arra, hogy korábbi kutatások alapján a magasabb tesztoszteronszint hatására alakul ki a magzatok balkezessége. A macskákkal azonos végtag-preferenciát mutattak ki egyébként két másik háziállatnál - a kutyáknál és a lovaknál is.