"Nem ez az első alkalom, hogy Attika körzetet ilyen kár éri, ám ezelőtt sosem láttunk még ehhez fogható tüzet a régióban" - mondta Dimitrisz Karavellasz, a Természetvédelmi Világalap görög vezetője. Athénban már régóta rossz a levegő minősége és kevés a zöldterület, így ha még több erdős térség tűnik el, annak mindenképpen érezhető lesz a hatása. 
   
"Elvesztettük az egyik legértékesebb levegőszűrőnket. Az éghajlat megint rosszabbra fordul majd, a hőmérséklet emelkedni fog és ez az athéniak életminőségére is komoly hatással lesz" - mondta Karavellasz, akinek szavait az attikai régió kormányzója, Leonidasz Kurisz is megerősítette, mondván az erdőtüzek "az utóbbi évek kétségkívül legveszélyesebb környezeti katasztrófáját jelentik". 
   
A helyi önkormányzat számításai szerint a tüzekben eddig 15 ezer hektárnyi erdős-bozótos terület pusztult el, elsősorban a Maratont övező fenyőfarengeteget érték komoly károk. Ebben a térségben legutóbb az 1993-as, az 1995-ös valamint az 1998-as tüzek okoztak hasonló veszteségeket és ekkor az újraerdősítés nehézségei is megmutatkoztak. A fővárostól harminc kilométerre fekvő Parnita-hegyi Nemzeti Park erdős területeinek jelentős része már 2007-ben a lángok martalékává vált. 
   
"A másik veszély a sivatagosodás. Muszáj azonnal megkezdeni a munkálatokat, hogy amikor jön majd az eső, és a víz behatol a talajba, megmaradjon a földben" - mondta Krisztina Teohari környezetvédelmi szakember. "Évekbe fog telni míg az ökológiai egyensúly újra helyreáll. Az athéniaknak rendkívüli odafigyeléssel kell majd bánniuk a károsodott területekkel és biztosítaniuk a törvény által előírt megfelelő védelmüket, nehogy azok végül átsorolás alá kerüljenek és fejlesztések áldozataivá váljanak" - tette hozzá. 
   
Az elmúlt időszak erdőtüzeinek egy részét ugyanis szándékos gyújtogatás okozta, méghozzá a környezetvédelmi megkötések miatt duzzogó gátlástalan ingatlanfejlesztők keze által. A lakosság egyre inkább környezettudatos magatartása miatt a hatóságok számára egyre nehézkesebbé válik a szabályok figyelmen kívül hagyása, "még ha továbbra is szemet hunynak az illegális építkezések egyes esetei felett" - mondta Karavellasz. 
   
A szakértők véleménye szerint az, hogy a politikusok ilyen kevés figyelmet szentelnek a környezeti problémáknak, magyarázatot ad arra, hogy miként okozhattak ekkora pusztításokat a mostani erdőtüzek. Egy athéni lap szerint a két évvel ezelőtti hatalmas nyári tüzek óta "nem létesítettek tűzfolyosókat, az erdőket nem tisztították meg és a bozótost sem vágták vissza". "Most mindez azért van, mert nem tanultunk a 2007-es nyár tanulságaiból", amikor az Észak-Görögországban tomboló erdőtüzek 77 ember halálát okozták és 250 ezer hektárnyi erdőt porlasztottak hamuvá - tette hozzá a szakember.