A kaliforniai „Computer History Museum” a világ legnagyobb és legimpozánsabb számítástechnikai múzeuma. Legújabb kiállításuk a „Forradalom: a számítástechnika első 2000 éve” (Revolution: The First 2000 Years of Computing) névre hallgat, és rengeteg, eddig soha nem látott eszközt és találmányt mutat be.

Sajnos kevesen tehetjük meg, hogy átruccanjunk Kaliforniába a kiállításra, szerencsére azonban nézegethetünk fotókat – a kiállítás tizenkilenc termében több száz ősrégi (és nem annyira ősrégi) számítógépet tekinthetünk meg, lássuk a Techline kedvenceit!

Mi mással is nyithatnánk képgalériánkat (az olvasó engedelmével mi most nem követjük a kiállítás felépítését, csak úgy kaotikusan szemezgetünk), mint a híres/hírhedt, „fadobozos” Apple géppel, Steve Wozniak saját készítésű prototípusával, az Apple 1-gyel. Igaz, ránézésre inkább valamiféle fabrikált rádiónak tűnik – a maga korában azonban szupergépnek számított. Hatszáz dollárba került, az itt látható eredeti darab értékét tippelni sem merjük…

Következő kedvencünk az Androbot FRED névre hallgató kis robot (tulajdonképpen egy számítógép, csak a formája nem mindennapi). Az Atari egyik alapítója, Nolan Bushnell kedvenc projektje volt, sajnos nem élte meg, hogy piacra kerüljön.

A Commodore gépeknek és feltalálójának nagy tisztelői vagyunk, ez talán egyértelművé vált a Jack életét bemutató írásunkból.  A múzeumban természetesen helyet kapott a egelső Commodore gép is, ami persze nyomokban sem emlékeztet a népszerű C64-esre: íme, az 1977-es Commodore PET.

A következő érdekesség, egy Pixar számítógép 1986-ból. Nem tévedés, a Pixar nem csak animációs filmeket készít és készített régebben, hanem számítógépeket is (és saját szoftverekkel dolgoznak, tehát programokat is fejlesztenek, de ez most nem tartozik ide.) A képen látható gép a Disney megrendelésére készült – a cél az volt, hogy a kézzel rajzolt képeket számítógéppel tudják „kiszínezni”, jelentősen gyorsítva ezzel a munkát. A Pixar ezzel a géppel (és saját szoftverrel) oldotta meg a feladatot – az eszköz 135 000 dollárba került, processzora 11,8 MHz-es volt és 100 MB RAM-ot tartalmazott. A Shrek elkészítéséig persze még sok fejlesztés kellett…

Ha azt hittük, hogy csak a Wozniak-féle Apple volt „fadobozos”, akkor tévedünk: a képen látható gép igen sikeres volt a maga idejében. Hogy mikor volt az? Nos, 1978-ban. A siker titka: a gép olcsó volt, háromszáz dollárért árulták. Hivatalos neve „Ohio Scientific Model 600”, (a vásárlók csak „superboardnak” nevezték) 1 (egy!) MHz-es processzora volt, és négy kilobájt RAM-ot tartalmazott.

A következő képen látható szörny nem más, mint Charles Babbage differenciál „kompjútere” az 1800-as évekből. Mivel a kiállítás 2000 évet ölel fel (még abakuszokat is kiállítanak), még ez a gép is újnak számít. Babbage soha nem építette meg a prototípust, így mi is csak egy replikában gyönyörködhetünk: viszont működik, a tervek tehát jók voltak!

Ezen a képen megtekinthetjük, micsoda horror is volt egy analóg (ami jelen esetben kábelt, kábelt és még több kábelt jelent) gép belsejében a hetvenes években. Egy EAI 580 számítógép belülről – és mi még néha panaszkodunk, hogy mennyi „tyúkbél” van a mai PC-kben…

A következő képen ősi számológépek láthatók. A Burroughs „számológépet”  („adding machine” volt a neve) felismerjük, a többit azonban nem igazán. Tény, hogy mindegyikkel lehetett számolni, ráadásul nemcsak alapműveletekre képesek, így tulajdonképpen számítógépeknek tekinthetők.

A Xerox PARC Alto I-et igazán nem rakták rosszul össze – annál azért gondosabbak a kiállítás szervezői. Tévedésről nincs szó – ezen a gépen ilyen monitor található. Negyvenezer dollárba került, nem is adtak el belőle túl sokat. A gép mellett látható eszköz… a… valószínűleg a… nem tudjuk micsoda: a gép alá biggyesztett tábla szerint beviteli eszköz. De hogy mit viszünk be és hogyan, az rejtély…

És végül a legapróbb ám leghíresebb darab: az 1976-os Intel 8086 CPU. Tulajdonképpen innen indult minden – legalábbis a mikroprocesszorok ebből a típusból fejlődtek ki (és ennek kapcsán a mai számítógépek is).  29 ezer tranzisztort tartalmaz, és igen előkelő helyen van a múzeumban: igaz sok látnivaló nincsen rajta. Hiszen apró – és pont ez volt benne a forradalmi!