Minderről közölt a MOL honlapján egy érdekes írást Németh György. A Kossuth kézírásával írt oklevél már első ránézésre is számos furcsa jellemzővel bír Németh szerint. A legfontosabb ezek közül, hogy nincs rajta miniszteri ellenjegyzés, csak egyedül Kossuth írta alá.

Gál Sándor állítólagos kinevezése kapcsán a legvalószínűbb verziót is felvázolta Németh György. Szerinte nem nevezték ki tábornoknak a szabadságharcban ezredesként szolgáló férfit, hanem már az emigráció idején, Londonban, 1852 januárjában Kossuth kiállított egy tábornoki oklevelet a titkos küldetéssel Törökországba induló Gál Sándor részére. Ez akkor lépett volna életbe, ha sor kerül a román fejedelemségek felőli betörésre Erdélybe.

Gál becsületszavát adta, hogy csak ebben az esetben fogja rangját használni. Pár hónappal később kérte Kossuthot, változtassa meg a kinevezést, mintha az már 1849-ben megtörtént volna. Ennek birtokában ő lett volna az 1849 nyarán Erdélyben tényleges szolgálatot teljesítő tisztek közül a legmagasabb rangban.

Miután Gál kézhez kapta az új oklevelet – mivel semmi szüksége nem volt rá, sőt lelephezhette volna – minden bizonnyal megsemmisítette az előzőt. Ha Kossuth is így tett volna a visszadatálást kérő levéllel, soha sem derült volna ki, hogy nem Gál a szabadságharc utolsóként kinevezett tábornoka, hanem az egyaránt 1849. június 26-án előléptetett Leiningen-Westerburg Károly, Kmety György és Pikéthy Ágoston.