Akkoriban még fontos szempont volt, hogy a potenciális ellenség meg ne tudja, túlerőben lenne-e a megtámadottakhoz képest. A népszámlálásokat évezredeken át egyértelműen sorozási és adókivetési szempontok diktálták. A lakosság összeírása már a kezdetektől nem szimpla statisztika: a gazdasági tervezést, sőt a politikát is befolyásolja. Az Egyesült Államok megalakulása óta rendszeresen ennek alapján állapítják meg, melyik állam hány képviselőt küldhet a kongresszusba, és ezeket az arányokat mindmáig tízévenként, minden népszámlálás után újraszámolják, sőt a választókerületeket is újrarajzolják.

A népszámlálások hasznáról és az esetleges buktatókról részletesen olvashatnak az e heti HVG-ben.