"Vaseső" hullik az égből egy távoli bolygón, a Földtől 390 fényévnyi távolságra. A Wasp-76b jelű bolygó a Halak csillagképben kering csillaga körül. Egyik oldala folyamatosan a központi csillag felé fordul, és több mint 2400 Celsius-fokos, az "éjszakai" oldalán viszont ezer Celsius-fokkal hűvösebb. Minderről a Genfi Egyetem tudósa, David Ehrenreich által vezetett nemzetközi kutatócsoport számolt be a Nature című tudományos folyóiratban.

A bolygó érdekessége, hogy a szélsőségesen nagy hőség miatt még fémek is elpárolognak a felszínéről. Az így elpárolgott vas is a légkörbe kerül, ahol felkapják azt az erős szelek, amelyeket a nappali és éjszakai oldal közötti nagy hőmérséklet-különbségek okoznak. A szelek elviszik a vasgőzt a mintegy 1500 Celsius-fokos éjszakai oldalra, ahol kondenzálódik és

esőként lehullik.

Ilyen jelenséget figyeltek meg korábban a Vénusznál is, azzal a különbséggel, hogy ott a megfagyott nehézfémvegyületek potyogtak le az égből.

A Wasp-76b-vel kapcsolatos felfedezést a kutatók az Európai Déli Obszervatóriumnak (ESO) a chilei Atacama-sivatagban lévő Nagyon Nagy Teleszkópjára (Very Large Telescope – VLT) szerelt új műszer, az Espresso (Echelle Spectrograph for Rocky Exoplanets and Stable Spectroscopic Observations) segítségével tették. Az adatok szerint a szürkületi zónában, amely az "estének" feleltethető meg, van vasgőz, a "reggeli" szürkületben viszont nincs. Eszerint az éjszakai oldalon hullik a "vaseső" – vélik a Genfi Egyetem tudósai.

Az Espressót a Genfi Egyetem egy nemzetközi kutatócsoporttal együttműködve fejlesztette ki. Eredetileg a tudósok a Naphoz hasonló csillagok közelében kerestek exobolygókat (naprendszeren kívüli planétákat). Kiderült azonban, hogy az új eszközzel a már ismert exobolygók tulajdonságai is alaposabban meghatározhatók.

A kutatók nemrég olyan bolygót fedeztek fel, ahol a Földhöz hasonlóan eső esik, ott viszont a csapadék soha nem éri el a talajt.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.