Magyarországon alapít kutatóintézetet Roska Botond, a Bázeli Egyetem professzora és a bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet (IOB) alapító igazgatója a látásvisszaállítás módszereinek kutatására. A BrainVision Center alapításában részt vesz Rózsa Balázs, Junior Prima díjas agykutató, az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének csoportvezetője is, az intézmény felállítását az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatja.

Roska Botond neve onnan lehet ismerős, hogy az általa kifejlesztett génterápiás módszerrel egy korábban látását elvesztő embernek sikerült részlegesen visszaállítani a látóképességét.

Itt az áttörés: magyar kutató segítségével nyerte vissza részlegesen a látását egy vak ember

Fél szemmel, monokrómban, csőlátással, számítástechnikai segédeszközökkel, de képes lett újra vizuális ingereket érzékelni a külvilágból egy vak férfi, a magyar születésű Roska Botond és a francia José-Alain Sahel által kidolgozott génterápiás módszerrel. A mindössze egy injekcióból, de hosszú rehabilitációból, a látás újratanulásából álló terápia mögött 20 évnyi kutatás áll.

Az újonnan felálló kutatóintézetet a világ egyik legjelentősebb humán transzlációs központjának nevezte Rózsa Balázs. A BrainVision Center feladata a központi idegrendszeri betegségek diagnózisához és terápiájához szükséges alapkutatási folyamatok előkészítése, és a látás-helyreállítás alapkutatási program megvalósítása lesz, de lehetőség nyílik a fény és az agy kölcsönhatására épülő optikai rendszerek fejlesztésére is - hangzott el hétfőn a kutatóközpont alapító ünnepségén.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter arról beszélt, hogy a kormány megvizsgálta, melyek azok a kutatási területek, amelyek nemzetközi szinten is jelentősek. Példaként említette egyebek mellett a szegedi ELI központot, valamint az MIT Catalyst programot, illetve ide sorolta Roska Botond kutatásait is. A miniszter szerint szerették volna elérni, hogy a látás helyreállításán dolgozó, Svájcban élő magyar kutató Magyarországon is folytassa tevékenységét, és személyesen is komoly sikernek nevezte, hogy ez részben meg is valósul: ennek a háttere jött létre a most létrehozott intézettel.

Már öt emberen alkalmazták eredményesen a látásvisszaállítási eljárást

Az eseményen Roska Botond, az általa kidolgozott látásvisszaállító terápia eddigi eredményeiről tartott előadást. Elmondta, hogy eddig öt betegen alkalmazták eredményesen az eljárást, de még hosszú az út, ahhoz, hogy több embert is bevonjanak a terápiába, illetve hogy a kezelés eredményeként ne csak objektumokat észleljenek a páciensek. "Ez olyan, mint a Himaláját megmászni, most vagyunk az alaptáborban" - szemléltette a professzor, hozzátéve, hogy most következik a munka technológiai része.

Az együttműködés kiemelt szereplői között említette Szabó Arnoldot, a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének egyetemi tanársegédjét, a Retina Laboratórium vezetőjét, Rózsa Balázst, a Femtonics Kft. tulajdonosát, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársát, valamint Nagy Zoltán Zsoltot az egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatóját.

Rózsa Balázs, a Femtonics alapítója tudományos előadásában arról beszélt, hogy a BrainVision Centerben az új molekulárisbiológiai módszertani megoldások és a 3D-s lézermikroszkópos technológia segítségével folyó munka eredményeként a látáshelyreállító terápiák hatékonyságának vizsgálatán kívül lehetőség nyílik majd a központi idegrendszer több olyan betegségére is optogenetikai választ találni, mint a depresszió, a demencia vagy az epilepszia. A centrumban egy úgynevezett "mindent az egyben" mikroszkóptechnikát szeretnének felhasználni, amely egyetlen készülékben ötvözi a kétdimenziós és háromdimenzió technikák összes előnyét.

Az új eljárás lehetővé teszi, hogy az agyban elhelyezkedő különböző genetikai módszerekkel jelölt sejttípusokat mozgás közben vizsgálják. Ezzel az eljárással meg tudják vizsgálni, hogy a különböző látáshelyreállító genetikai terápiák milyen hatékonysággal állították helyre a retina működését.

Így az új eljárás, valamint Roska Botond új molekulárisbiológiai módszertani eszközeinek és Szabó Arnoldék humán szövetkultúráinak a segítségével a terápiás lehetőségek közül ki tudják majd választani a leghatékonyabbakat. A centrum működésében fontos szerepet játszik még Erőss Loránd idegsebész professzor.

A projektnek jelenleg az előkészítő munkálatai zajlanak, várhatóan decemberben kezdi meg működését.