szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az amerikai Princeton Egyetem tudósai a gravitációs hullámok segítségével mondanák meg, mi történt az ősrobbanás után 380 ezer évvel – jelenlegi ismereteink szerint az időben ennél messzebbre nem lehet tekinteni.

Az ősrobbanás után nagyjából 380 ezer év telt el, amikor az első atommagok és elektronok atomokká álltak össze. Ez átjárhatóvá tette a világegyetemet a fotonok – vagyis a fény – számára. Mivel korábban a fotonok folyamatosan kölcsönhatásba léptek az anyaggal, így nem tudjuk megnézni, mi történt korábban – magyarázza az IFLScience. Van azonban egy másik módja annak, hogy ezt megtegyük.

A Journal of Cosmology and Astroparticle Physics tudományos folyóiratban az amerikai Princeton Egyetem tudósai arról írnak, hogy a gravitációs hullámok az ősrobbanást követő 380 ezer év alatt is szabadon mozogtak, így a segítségükkel információkat nyerhetünk abból a korból. Hogy ez lehetséges, arról már régóta szólnak elméletek, az újdonság most az, hogy az amerikai kutatók egy matematikai modellt is létrehoztak, hogy közelebb juthassanak a válaszhoz.

Wigner Fizikai Kutatóközpont

Azt szeretnék megérteni, hogy a gravitációs hullámok hogyan lépnek kölcsönhatásba az anyaggal. Ugyanis a hullámok mindenen áthaladnak, amelynek hatására egy atom méretével vagy összenyomják, vagy széthúzzák az adott anyagot. A nagy kérdés az, hogy milyen ez a kölcsönhatás, és egyáltalán mérhető-e.

A kutatók azt próbálják meg kideríteni, hogy a gravitációs hullámok hogyan hatottak az anyagra az ősrobbanás után, és miként befolyásolták a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást. Ha ez sikerül, állítják, akár az is megmondható lehet, hogy pontosan mikor kezdődött el az idő.

Kiderítették a tudósok, mi történt 0,000001 másodperccel az ősrobbanás után

A tudósok sokáig úgy gondolták, hogy az ősrobbanás után keletkezett kvark-gluon plazma gáz halmazállapotú volt, most azonban kiderült, tévedtek.

A munka kiindulópontja egyáltalán nem a gravitációs hullámokról szól, hanem a magfúziós reaktorok plazmafizikájáról. A nukleáris fúzió az, ami a csillagokat élteti, és ha minden jól megy, elhozhatja a szén-dioxid-mentes energiatermelést a Földön. Ezen munka során derült ki, hogy egyik jelenséget szabályozó egyenletek némelyike módosítható, így magyarázatot adhat a másikra.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!