szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?

A 110 éve leírt skizofréniáról már számos tanulmány született, a pontos neuropatológiai hátterét azonban mindeddig nem tárták fel – most a Semmelweis Egyetem kutatása ért el egy fontos eredményt a területen.

Egy eddig kevésbé kutatott sejtpopuláció, az agykéreg felső rétegében elhelyezkedő speciális gátló- és serkentő neuronok sérülése állhat a skizofrénia egyes tüneteinek hátterében – állapította meg az a kutatás, amelyet Adorján István, a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének kutatóorvosa vezet a Harvard Egyetemmel, a Zágrábi Egyetemmel és a Koppenhágai Egyetemmel együttműködésben. A kutatók eredménye áttörést hozhat a betegség hátterének megismerésében.

A 2017 óta tartó vizsgálat során, amelynek első eredményeiről a Science Advances folyóirat is beszámolt, az Anatómiai Intézet mintegy 10 fős kutatóstábja a külföldi egyetemekkel kollaborációban kutatja a skizofrénia idegsejtszintű magyarázatát. A 110 éve leírt betegségről ugyan eddig is számos tanulmány született, a pontos neuropatológiai háttér azonban feltáratlan maradt.

Elon Musk szerint új találmányuk a skizofréniát is képes lesz gyógyítani

Egy vele készült interjúban a Neuralink nevű cég különféle fejlesztéseiről kérdezték Elon Muskot, aki igen meglepő elképzelésekről számolt be.

„Az áttörés lényege az, hogy olyan, eddig kevéssé vizsgált sejttípusok sérülését írtuk le skizofréniában, amelyek magyarázhatják a betegség tüneteit. Ezen kívül azonosítottuk az egyes sejttípusok speciális receptorait is, amiken keresztül befolyásolni tudjuk majd ezek működését” – mondta a hvg.hu-nak Adorján István, hozzátéve, hogy mindez új terápiás megoldások kifejlesztését indíthatja el.

„Mindezek mellett azokat az agykérgi sejttípusokat is feltártuk, amelyekre a most alkalmazott antipszichotikus szerek hathatnak. Eddig ezeket úgy adták, hogy pontosan nem ismerték a gyógyszerek terápiás célpontjait, csak jótékony hatásukat. Ezeket az eredmények az tette lehetővé, hogy az egysejtszintű RNS szekvenálást és kvantitatív immunhisztokémiát a világon elsőként, ugyanazon donorból származó agymintákon alkalmaztuk” – tette hozzá a szakember.

Adorján István, a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének kutatóorvosa
Semmelweis Egyetem

Becslések szerint világszerte mintegy 70–80 millió ember él skizofréniával, az autizmusban szenvedők száma 40–50 millió lehet. A betegség nagyarányú, konstans előfordulása arra utal, hogy valószínűleg mindkét tünetegyüttes mögött evolúciós hajtóerő áll.

„Egyelőre nem ismert, hogy a jelenlegi gyógyszeres terápiák milyen sejtekre hatnak, illetve milyen neuronpopulációk népesítik be az egyes kéreg alatti területeket. Amíg ez nincs pontosan feltérképezve, addig minimális az esélye, hogy a kórképekben megváltozott sejtpopulációt felfedezzük. Mi azon dolgozunk, hogy feltárjuk a különböző agyterületeknek az összetételét, a kontroll agyat összehasonlítsuk skizofréniás és autista donoroktól származó mintákkal (a kutatásunk ugyanis az autizmus neuropatológiai hátterére is kiterjed), a kettő különbségéből pedig levonjuk a konzekvenciát, hogy mely sejtpopulációk lehetnek megváltozottak” – idézi az intézet közleménye Adorjánt.

A szakember hozzátette: szerencsés esetben a kutatásuk a skizofrénia kiváltó okának megszüntetésére irányuló terápiához is elvezethet.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!