Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Tarlós István főpolgármester sajtótájékoztatón jelentette be, hogy közteret neveznek el Budapesten Elvis Presley-ről, valamint az 1956-os magyarországi forradalom eseményeinek amerikai népszerűsítésében vállalt kiemelkedő szerepéért post mortem Budapest díszpolgárává avatják.
Idén Izraelben is ünnepeltek az Oscar átadása után, a rövid dokumentumfilm kategóriájában ugyanis egy Tel Avivi iskoláról készült „Strangers No More” , „Már nem idegenek” cimű film nyerte el a szobrocskát.
Két évvel ezelőtt a Magyar Újságírók Szövetsége felterjesztette őt Kossuth-díjra, aztán mégsem kapta meg. A döntéshozók nyilván nem tartották rá érdemesnek a műfaj klasszikusát, vagy úgy gondolták, gondolják, hogy még várhat. És még fejlődhet is, hiszen csak 90 éves.
Teljesen ártatlan Kocsis Zoltán abban, amiért a legkíméletlenebb támadások érik némely balliberális szerzőtől, például a múlt heti Magyar Narancsban Bán Zoltán Andrástól. Tökéletesen igaza van ugyanis abban, hogy az a normális szellemi közélet, ahol teljesen természetesen vállalhatja az ember a legkülönfélébb közösségi kötődéseit. Igen, a származási kötődéseit is.
A szombat esti éjszakai élet Budapesten még mindig a West-Balkánban történt tragédiát nyögi. A népszerűbb helyek előtt kígyózó soroknak órákat kell kiállniuk a mínuszokban. Az ajtónállókkal való vitázások után a jókedv elszáll. Tényleg az a cél, hogy otthon maradjanak a szórakozni vágyók?
Nyugat-Európában a rossz magyar baloldalt még mindig nyugatosabbnak tartják, mint a számukra kezelhetetlennek tűnő hazai jobboldalt. A Fidesz, ha hatékonyan akar kormányozni, nem tehet mást, mint nyugatos jellegét erősíti. Ellenkező esetben népszerű lesz itthon, de a nemzetközi közeg megbuktathatja. Csizmadia Ervin elemzése.
A demokratikus intézményrendszer felszámolása 1945 után magával hozta az átláthatatlan, diktatórikus szervezetek bővítését. Az ezekhez kapcsolódó épületek térbeli elhelyezkedése mára többnyire a feledés homályába tűnt. A kommunizmus áldozatainak emléknapján – az Államvédelmi Osztály (ÁVO) és az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) országos ingatlanhálózatának kiépítését idézzük fel.
A képtelen minősítések és vádaskodások országa lettünk. És a kérlelhetetlen gyűlölködésé: egy politológus jobbról azt mondja, a két elit ne beszéljen egymással, a neves tollforgató balról gyűlöli a jobboldalt, amely szerinte mindent magának akar. Bal-és jobboldali kórházak, színházak, megosztott családok. Itt az ideje, hogy megálljt kiáltsunk!
A második Orbán-kormány eddigi működésének egyik legmeglepőbb jellemzője az önkényesség, a kiszámíthatatlanság, a koncepciótlan rögtönzés. Az alkotmányhoz való viszonyukban, illetve az alkotmányozásukban is ez a legszembeötlőbb – írja a szerző.
Miután szívrohamot kapott, majd veseműtétet hajtottak végre rajta, Gorkij 3. számú kórházában, élete 79. évében, 1971. februárban hunyt el népünk nagy vezére, Rákosi Mátyás. Titokban szállították haza hamvait, s titokban temették el, február 16-án. Áldott rossz ember volt, neve örökre bevésődik a magyar történelem szégyentáblájára.
Jóllehet Magyarország költségvetési hiánya 2011-ben 3 százalék alatt marad, tovább folytatódhat az Európai Unió túlzott deficiteljárása. Ha az EU felfüggeszti a kohéziós alapokból nyújtott támogatást, nem lesz miből finanszírozni az Új Széchenyi Tervet (ÚSZT). Le kellene mondani az amúgy is rossz koncepcióból született ÚSZT-ről, és ha az EU pénzét közvetlenül az adósságok törlesztésére tudjuk fordítani, a deficitcélt is tartani lehet – javasolja a szerző, a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézetének docense.
„Beszédemnek nincsen semmilyen belpolitikai célja, mondanivalója, Európáról és az euróról szeretnék beszélni” – kezdte keddi előadását Bajnai Gordon a Budapesti Corvinus Egyetemen. Ezek után rejtély, miért tiltották ki az újságírókat erről a rendezvényről, amelyet Merre tovább Európa, merre tovább euró? mottóval hirdettek meg. Csak nem teszteli diszkréten, egyelőre a média kizárásával Bajnai a választói hangulatot, hogy eldöntse: indul-e 2014-ben a baloldal jelöltjeként?
Érdemes eltűnődni azon különbségen, amely a két világháború közötti korszaknak a hazai politikára meghatározó befolyást gyakoroló két miniszterelnöke, Teleki Pál és Bethlen István nézetei között állt fenn a „zsidókérdés” megítélésében.
Azonnali látványos eredményeket hiába várunk, nem fog mindjárt javulni a hazai levegő minősége, ha új alkotmányunk paragrafusait átitatja majd a környezet megóvásának szándéka. Ám hosszabb távon hozzájárulhat ahhoz, hogy egészségesebb környezetben éljünk. Sőt, iránymutató lehet más országok alkotmányai számára is – szögezi le Antal Attila, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
IP (Internetprotokoll) nélkül nem lenne digitális forradalom, nem tudnának kommunikálni egymással a számítógépek, mobiltelefónia nélkül viszont nem jutna pénz a digitális forradalomra.
Egy szebb napokat látott szocialista képviselő, az MSZP új platformjának alapítója, multimilliomos nagyvállalkozó múlt hét pénteken másfél órás beszédet tartott egy luxusszálló különtermében VIP vendégek előtt. Bár kétségtelenül karizmatikus egyéniség, sem a választók körében, sem a politikai erőtérben nem hoz annyi hasznot pártjának, lehetséges szövetségeseinek, mint amennyi kárt okoz folyamatos jelenlétével, aktivitásával, küldetéstudatával.
A Jobbik provokációira nyilván nem kell mindig reagálnia a Fidesz vezetőinek, a pártjukhoz közeli média kódolt és kevésbé kódolt vadhajtásait azonban botrányos dolog szó nélkül hagyni. Annál is inkább, mert az antiszemita tartalmak társadalmi hatása szempontjából ma már nem is a kuruc.info a fő probléma Magyarországon, hanem a Jobbik és Bayer Zsolt.
Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának nyitónapján ismét a szokásos, indulatoktól fűtött politikai handabandázás folyt a parlamentben, holott tíz hónapi kormányzás után, s az egyre súlyosbodó pénzügyi-gazdasági-szociális válság közepette a miniszterelnöktől és az ellenzékétől is okkal vártunk volna konkrétumokat, fontos bejelentéseket, cselekvési programot, illetve javaslatokat.
A multiknak a magyar állam milliárdos támogatásáról le kellene mondaniuk, ezt a pénzt részvénykibocsátások formájában a pesti tőzsdéről kellene előteremteniük, úgy, hogy a részvényesek csak kisebbségi tulajdont szerezhetnének– javasolja Papp József a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézetének docense.
Az egészségügy átalakítása kapcsán az utóbbi hetekben két téma uralta a közbeszédet: a gyógyszerkassza várható megvágása és a kórházi struktúra átalakítása. Mint cseppben a tenger, úgy mutatkozik meg az egyes részterületeken a kormánypolitika minden erénye és gyengesége. A közpolitikai folyamatok mélyebb vizsgálata rávilágít ugyanis a kétharmados felhatalmazás korlátaira – írja Jeskó József, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
Az infláció gyorsul, a közlekedés lassul, elkészült egy mindenkit meglepő törvényjavaslat, amely kiütheti a plázákat, a kormány pedig megemelte a hiánycélt.