Tetszett a cikk?

Legkorábban csak március 31-én léphet életbe az 1500 milliárdra növelt magyar bankmentő csomagról szóló rendelet. Az állami garanciavállalás révén a bankok olcsóbban vonhatnak be külső forrásokat, és a hitelfelvevők is könnyebben jutnak kölcsönökhöz. Kibírják-e addig a bankok? Farkas Ádámot, az Allianz Bank vezérigazgatóját arról is kérdeztük, ki a felelős azért, hogy olyan sokan jutottak bajba a devizában felvett hitelek megdrágulása miatt?


Farkas Ádám
© Molnár Anikó
hvg.hu: Valóban menteni kell “szegény” bankokat? Bajban vannak a magyarországi leánybankok is?

Farkas Ádám : Úgy fogalmaznék, hogy a magyar bankok likviditási helyzete számottevően romlott, növekedésre pedig a közeljövőben nem lesz lehetőségük. Nagyon hirtelen, egy csapásra megváltozott az addigi, bőséges likviditással jellemezhető állapot. Míg korábban az anyabankok bőven adtak devizában forrást akár hosszabb lejáratra is, ez egyik pillanatról a másikra megszűnt. A bankszektor - az OTP és néhány kisebb intézmény kivételével - alapvetően nagy külföldi bankok kezében van. A hazai bankokban elhelyezett betétek elsősorban rövid lejáratú forint betétek, miközben az elmúlt években a vállalatok és a lakosság finanszírozási igénye főként deviza alapú és jelentős részben hosszú lejáratú volt. Az ehhez szükséges devizát pedig a bankrendszeren keresztül úgy szerezte meg az ország, hogy az anyabankok kölcsönadtak devizát, a leánybankok pedig ebből egymással versenyre kelve hiteleztek. A nem stratégiai befektetők tulajdonában álló bankok pedig a tőkepiacról közvetlenül jutottak devizaforrásokhoz, és ők ily módon vettek részt a hitelezési versenyben. Ennek következtében az elmúlt években erőteljesen nőtt a bankok hitelállománya.

hvg.hu: Nem azt mondja ezzel finoman, hogy felelőtlen hitelezést folytattak a bankok?

F. Á.: Általánosságban nem gondolom ezt. Magyarországon a bankok eszközminősége [kihelyezéseinek kockázatossága] nemzetközi összehasonlításban is jó. Egyes finanszírozási formákban azonban érzékelhető volt a túlzott kockázatvállalási hajlandóság.

hvg.hu: Mégis bajba kerülhetnek a bankok, ha az ügyfelek tömegével nem tudják visszafizetni a devizahiteleket, nem gondolja?

F. Á.: Igen, ez így van. A devizában történő hitelezés elterjedésének alapvető oka az volt, hogy olyan nagy volt a kamatkülönbözet a forint és a devizahitelek között, hogy még egy számottevő forintgyengülés esetén is megérte a devizahitelt felvenni. Ha azonban a devizában eladósodott ügyfelek a forint minden várakozást meghaladó leértékelődése miatt tömegesen képtelenné válnak a törlesztésekre, vagy - a válság ma már egyre erőteljesebb reálgazdasági hatásai miatt - a vállalati és lakossági adósok képtelenek kötelezettségeiket teljesíteni, akkor a bankrendszer kihelyezéseinek minősége gyorsan romolhat. Ez pedig érintené a bankok ma még stabil helyzetét, vagy az Ön szóhasználatával élve, „bajba kerülnének a bankok”. A kormány és a jegybank viszonylag korán lépett, és az IMF-fel való szerződéssel sikerült megakadályozni, hogy hirtelen és drasztikusan leértékelődjön a forint. A megállapodás tető alá hozása óta azonban folytatódott a hazai fizetőeszköz leértékelődésének trendje.

hvg.hu: Milyen problémákat okozhat az, hogy a magyar bankrendszer 80 százaléka külföldi kézben van? Vagyis amikor baj van, a külföldi bank megszünteti a finanszírozást, az állam meg vállalhat garanciát a betétekre.

F. Á.: Nem ilyen egyszerű a kérdés. Az elmúlt években mind a háztartások, mind a nagyvállalatok, illetve a vállalkozók élvezték annak előnyét, hogy a bankrendszer jelentős részben külföldi stratégiai befektetők kezén van, hiszen ezek a befektetők teremtették elő - tőke és refinanszírozás formájában - a hazai gazdasági növekedés finanszírozásához szükséges külső források jelentős részét. Ők is jól jártak, jelentős haszonra tehettek szert, a bankok tőkéje idehaza, de az egész térségben is gyorsan gyarapodott. A válságban ezeknek a rendkívül tőkeerős pénzintézeteknek is romlik a likviditási helyzete, de leánybankok finanszírozását azért egyik sem szüntette meg, nem vont ki tőkét. Kétségtelen, hogy a finanszírozás növelésére most nincs lehetőségük. A magyar államnak is érdeke tehát, hogy a hazai bankokkal szembeni bizalom stabil, a pénzügyi rendszer működése zavartalan maradjon, és a hazai megtakarítások biztos helyen legyenek a pénzintézetekben.

Sebezhető pénzintézetek (Oldaltörés)

hvg.hu: Hadd idézzem Róna Péter közgazdászt, aki egyik cikkében felveti: a válság kirobbanásakor a magyar bankok hitelállománya betétállományuk 147 százaléka volt. Szerinte általánosan elfogadott irányelv, hogy körültekintő bank hitelállománya ne haladja meg betétállományának háromnegyedét. Az itteni bankok eszerint kétszer annyit hiteleztek, mint amennyit betétállományuk indokolt, a szükséges forrásokat pedig az anyabankoktól pótolták. Amikor a válság kitört, kiderült, hogy nem képesek a hitelállomány finanszírozásához szükséges forrást biztosítani, így órákon belül fizetésképtelenné válhattak volna - Róna Péter szerint. Ön tehát vitatkozik ezzel a megállapítással?

F. Á.: Egy felzárkózó gazdaságra általánosságban jellemző, hogy a belföldi megtakarítások nem képesek fedezni a növekedés finanszírozási igényét, ezért külső források bevonására szükség van. Ennek egyik módja, hogy a bankrendszer külső forrásokat vont be a hazai növekedés finanszírozására. Ennek mértéke valóban magas volt, ebben egyetértek. Ha viszont ezek a források nem álltak volna rendelkezésre, 2003 után gyakorlatilag nem lett volna lakáshitelezés, a vállalati beruházások finanszírozására pedig már a kilencvenes években sem lett volna lehetőség. Sajnos, egy válságban mindig azok az országok, illetve pénzügyi rendszerek a leginkább sebezhetők, amelyek erőteljesebben függnek a külső forrásoktól. Magyarország is ebbe a kategóriába tartozik.

hvg.hu: S most, hogy elapadt a bankok külső devizaforrása, mi történhet?

F. Á.: Ha a devizaforrások nem növekednek tovább, a bankrendszer a továbbiakban nem tudja növelni a hitelkihelyezéseket. Ha viszont forráskivonás is történik, vagyis csökkenni kezdenek a rendelkezésre álló devizaforrások, akkor annak súlyos hatása lehet a bankok likviditási helyzetére. Ha gyors a leépülés, a bankok az ügyfeleknek nyújtott hitelek váratlan felmondására kényszerülhetnek.

hvg.hu: Hogy ez milyen következményekkel járhat, abba nem is akarok belegondolni. De mi ennek a válságnak az eredete? Miért olyan súlyos, szembe a korábbiakkal?

F.Á.: Mert az Egyesült Államok hosszú éveken keresztül folytatott expanzív hitelezési politikája, amely a fogyasztás állandó növelését támogatta, fenntarthatatlannak bizonyult. A túlzott hitelbőség nyomán az ingatlanárak az egekbe emelkedtek. Előbb-utóbb ennek az irreális folyamatnak meg kellett szakadnia. Ez történt most, kipukkant a lufi, és ez váratlanul hatalmas veszteségeket okozott az amerikai bankrendszerben. A hitelek minősége leromlott, és ez a folyamat átgyűrűzött más, az amerikai belföldi keresletet finanszírozó hiteltípusokra is. S mivel az amerikai háztartások fogyasztása a világgazdaság keresletének durván egyharmadát teszi ki, ennek mozgása meghatározó az egész világgazdaság alakulására is.

A válságoknak az a természete, hogy nehéz megmondani, hol az a pont, amikor elindulnak. Ennek a válságnak az a sajátossága, hogy a pénzügyi rendszerben meglévő, nagyon magas tőkeáttétel miatt (külső források nagymértékű igénybevétele miatt nagyon hirtelen jött, és maga a pénzügyi rendszer is megingott. Enélkül viszont egy modern gazdaság nem tud működni. Amikor ez a válság elkezdődött, akkor nem lehetett tudni, hogy a válságnak milyen lesz a kifutása, és ezt ma sem lehet még látni. Attól tartok, a vártnál sokkal hosszabb ideig fog tartani.

hvg.hu: Tehát nem másfél évig ?

F. Á.: Minimum két-három évig.

hvg.hu: És a bizalmat kellene most a bankoknak visszaszerezniük...

F. Á.: Ha például kevesebb ruhát vesznek az emberek és csődbe mennek a ruhagyárak, a termelés áttelepül olcsóbb országokba. Ez súlyos probléma, de ettől várhatóan nem rendül meg az egész gazdaság. Ha csődbe megy a bankrendszer és a meglévő betéteket elkezdik kivonni, akkor az egész gazdaság megrendül. Ezért kell az államoknak - minden eshetőségre számítva - a bankok mögé állniuk. A válságból való kilábalás szempontjából elengedhetetlen a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom helyreállítása.

hvg.hu: Ki a felelős azért, hogy azok az emberek, akik nem képesek felmérni egy jenhitel kockázatát, most lakásukat, autójukat, összes megtakarításukat elveszíthetik? A monetáris rendszer, az állam, a jegybank, a hitelező bank vagy a hitelfelvevő Kovács János?

F. Á.: A felelősség közös. A forinthitelek magas kamatainak kialakulásában szerepet játszott az államháztartási hiány és államadósság alakulása, továbbá az utóbbi tíz évben folytatott monetáris politika. A nagy kamatkülönbözet miatt az emberek inkább devizában adósodtak el, ebben viszont felelősség terheli a hitelező bankokat és az adósokat egyaránt.

Molnár Anikó

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!