A jogállami csata eldőlni látszik, a magyar kormánynak nincs mozgástere

Új fejezet kezdődik az EU történelmében azon politikusok szerint, akik támogatják az új jogállamisági mechanizmusról szóló alkut. A tagállamok eredeti elképzeléséhez képest jelentős mértékben kibővül azon esetek köre, amikor alkalmazni lehet a pénzügyi szankciókat. És a magyar kormány kezében nincs jogi lehetőség, hogy egy ilyen folyamatot leállítson.

Hiába tiltakozott a kormány: Brüsszelben megszületett a megegyezés a jogállami feltételekről

Megszületett a tagállamok és az Európai Parlament között a jogállamisággal kapcsolatos megállapodás. Az első hírek alapján az EP-nek sikerült a legtöbb követelését érvényesíteni azzal kapcsolatban, hogy a jogállami értékeket és az uniós kifizetéseket kössék össze – ez az, ami ellen a magyar kormány kezdettől tiltakozott.

Miért fontosak a helyi újságok?

Egy 1300 kamu helyi lapból álló, politikai célokat kiszolgáló hálózat működését leplezte le nemrégiben a New York Times. Elemzők szerint a helyi lapok számának drasztikus visszaesése nem jó a demokráciának.

Szijjártó már azért is bírálja Tuskot, mert nem segített lélegeztetőgépeket beszerezni

A külgazdasági és külügyminiszter szerint az Európai Néppárt vezetője emberként is kudarcot vallott.

Tusk: Orbán korcs demokráciát épít

Az Európai Néppárt elnöke szerint a jogállamiság és szólásszabadság nélküli demokrácia egyáltalán nem demokrácia.

Jogállamisági tárgyalások: előrelépés történt az alkudozásban

Egy hete még meglehetősen óvatosan, most azonban már elégedetten nyilatkoztak az Európai Parlament részéről a jogállamisági feltételességéről szóló tárgyalások kapcsán. Bár részletek nem derültek ki, a nyilatkozatokból úgy tűnik, a tagállamok engednek az EP követeléseinek.

EP jogállami jelentéstevő: A magyar kormány csak a figyelmet próbálja elterelni, amikor zsarolásról, hazaárulásról beszél

Michal Šimečka, az Európai Parlament jogállamisági jelentéstevője szerint a magyar és a lengyel kormány aláássa a jogállamiságot és azokat az elveket, amelyek betartását az összes állam önként vállalta.

Fukuyama: A járványhelyzet végül még erősítheti is a demokráciát

A koronavírus okozta globális világválság megerősítette az antidemokratikus folyamatokat, hosszú távon azonban erősebb demokráciához és jogállamisághoz is vezethet – mondta az Egyensúly Intézet online konferenciáján Francis Fukuyama amerikai filozófus. Stumpf István volt alkotmánybíró szerint pedig a politikusoknak akár néhány éven belül eddig nem tapasztalt társadalmi konfliktusokkal kell majd szembenézniük.

A gazdasági átmenet kérdőjelei a rendszerváltás idején – Drótvágó sorozat, 3. rész

Miközben az állami tulajdonláson alapuló tervutasításos rendszer lebontása az 1989 táján végbement átalakulás egyik legfontosabb tényezője volt, a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások résztvevői sem vették nagyon komolyan a gazdasági kérdéseket. Ma már sokan vallják, hogy a piac áldásos hatásába vetett hit – az akkori nemzetközi közhangulatnak megfelelően – az átmenet első éveiben túlzott volt. Drótvágó sorozat, 3. rész az EUrologustól.

Az 1989-es tárgyalásos forradalom – Drótvágó sorozat, 2. rész

Magyarország a keleti blokk országainak az élén indult a szabadság határainak felderítésére, és sajátos utat járt be az átalakulás során. A szovjet típusú rendszer hazai ellenzéke már évekkel a szabad választások meghirdetése előtt rivalizáló csoportokra szakadt, és ez éppúgy ősforrása lehet a demokrácia későbbi, fokozatos leépülésének, mint az, hogy a sajátos tárgyalásos jelleget öltő rendszer-átalakításból a társadalom zöme kimaradt. Az EUrologus a bő harminc évvel ezelőtti nagyszabású társadalmi átalakulást körüljáró cikksorozatának második részében a belpolitikai események kerülnek fókuszba.

Működik a magyar kormány taktikája: eltűnhet a jogállamisági feltételrendszer az uniós költségvetésből

Gyarmathy Éva: A rosszindulatú daganattal nem szabad tárgyalni

Tényleg nem akarjuk ellenőrizni, hogy mi történik a gyermekeinkkel? Tényleg nincsen közünk ahhoz, hogy független szellem éljen az egyetemeken és a kutatóintézetekben? Tényleg nem fontos a szabad sajtó és a független bíróság?

Újra tízezrek tüntettek Boriszov és kormánya ellen

A kormányellenes demonstrációk már harmadik hete zajlanak Bulgária városaiban

Spiegel: Esik szét a magyar demokrácia, de még meg lehet állítani az autokratákat

A jogállam ügyében Merkel megelégedett egy formális kompromisszummal a brüsszeli csúcson, úgy tűnik, ez volt az az ár, amit hajlandó volt megfizetni a hosszú távú költségvetés és a gazdasági mentőcsomag elfogadásáért cserében – írja a Spiegel.

Enyedi a Fülkében: Az irány egyértelmű, az autokrácia felé teszünk lépéseket

A CEU leköszönőfélben lévő rektorhelyettese szerint fontos kimondani, hogy Magyarország bizonyos értelemben nem demokrácia. Igaz, más területeken még az. A rektorhelyettes szerint a CEU-nak azért kellett távoznia, mert elüldözték őket, betolták őket az ellenségek sorába.

Szijjártó szerint a luxemburgi külügyminiszter súlyos hungarofóbiától szenved

Jean Asselborn a Die Pressének azt mondta korábban, hogy Magyarország már nem demokrácia. Erre reagált most a magyar külügyminiszter.

Háromból csak egy magyar szerint van demokrácia az országban

Az emberek közel kétharmada szerint csupán egy szűk réteget szolgál a kormány.

Csizmadia Ervin a Fülkében: Sánta maradt a magyar demokrácia

Levezethető-e egy ország filmiparából az, hogy milyen az ottani demokrácia állapota? Milyen egy amerikai film, és miért nem halad sehová egy magyar filmhős? Ez a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja.

TGM: Göncz Árpádné halálára

A magyar demokrácia antifasiszta és antisztálinista öröksége halott. De élt.

Lakatos Júlia: Unió kontra Fidesz, avagy a demokráciáról szóló diskurzus csapdái

Hányféle demokrácia van? Demokratikus-e Orbán Viktor rendszere? Miért nem “bír” az Unió Magyarországgal? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat elemzésében a Méltányosság Politikaelemző Központ nemzetközi igazgatója.