Csőd, hazugság és összeomlás – tanulmány az 1944 őszi kárpátaljai „apokalipszisről”

Kosztyó Gyula történész „érintetlen”, vagyis eddig még nem kutatott levéltári forrásokat is felhasználva készítette el elemzését, melyet a Századok folyóirat publikált.

Helyek, amelyek már nincsenek – Saeftinghe, az elsüllyedt város

A mai Hollandia területén, azon a mocsaras vidéken, ahol a Schelde-folyó találkozik az Északi-tenger vizével, hajdanán, egészen a koraújkor közepéig, virágzó városka állt. Saeftinghe története kezdetben a természetet lebíró emberi elszántság története is volt. Aztán a természet – némi emberi rásegítéssel – visszavágott.

Szabotázsvád: Az OMSZ leváltott vezetőit a Rákosi-korszakban ki is végezhették volna

Az 1950-es években bárkire rá lehetett fogni, hogy szabotál, ami akár halálos ítéletet is jelenthetett.

Atomrulettet játszottak, de túléltük – 60 éve volt a kubai rakétaválság

Sokan vélték úgy az ötvenes-hatvanas években, hogy nincs esély elkerülni a termonukleáris világháborút, amelybe az emberiség java bele fog pusztulni. 1962-ben, a kubai válság idején állt ehhez legközelebb a világ. A hadseregek világszerte harckészültségben várták a kataklizmát. A magyar katonák heteken át rohamsisakban aludtak. Százmilliók olvasták napról napra elszorult torokkal a fejleményeket. A szovjet blokk sajtójából senki sem tudhatta meg, mitől volt a helyzet annyira vészterhes.

„Nagy hőstettekkel nem büszkélkedhetek. Ez az igazság” – Wittner Mária ’56-ról a HVG-nek 2006-ban

A HVG 2006-ban készített portréinterjút a most elhunyt 1956-os szerepéért hosszú börtönbüntetést letöltő Wittner Máriával, aki akkor a Fidesz képviselőjelöltje volt a parlamenti választáson. A cikket változtatás nélkül közöljük.

Mi lett a szabadságharc magyar menekültjeivel Amerikában? – Újra nyomoz a BBC History

Az 1848–1849-es szabadságharc leverése utáni években 600-700 ezer ember vándorolt az Újvilágba, róluk ír a két hónapig szünetelő történelmi magazin.

Az orosz nyugatellenesség oka a mindenkori elit érdekeiből és nem a néplélekből fakad

Az orosz népnek az elmúlt száz év alatt bőségesen volt ideje megtanulni, hogy a jól felfogott érdekében mindig érdemes, legalább a külsőségek szintjén úgy tekintenie a világra, ahogyan azt az épp kormánykeréknél lévő társaság elvárja tőle.

Vitalij Manszkij rendező: Jó, hogy Gorbacsov hibázott, mert ha nem teszi, a világ rosszabb lenne

A Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon bemutatott, Gorbacsov.mennyország című film alkotója szerint a Szovjetunió utolsó, 91 évesen elhunyt vezetője tudott szeretni, szenvedni, együttérezni és a hibáit elismerni, szomorú, de optimista volt.

Nádasdy Ádám: Szikla volt? – II. Erzsébet halálára

Erzsébet királynőt mindenki tisztelte, akárhol fordultam meg a hosszú évek alatt, sehol egy rossz szót nem hallottam vele kapcsolatban, se konzervatív, se radikális körökben, se hívőktől, se kommunistáktól. Szerették utánozni, parodizálni, karikírozni – vagyis szerették. Így emlékszik II. Erzsébetre a részben Angliában élő nyelvész, író, költő, műfordító szerzőnk.

A délszláv háborút is szürreálisan magyarázza a nyolcadikosok földrajzkönyve

Nem csak Ukrajnáról, a délszláv háborúról is felületes propaganda szerepel az egyik földrajzkönyvben.

Ráengedik a mesterséges intelligenciát a rejtélyes papirusztekercsekre

Elszenesedett gyökereknek gondolták őket, sokat széttapostak vagy eltüzeltek, míg véletlenül írásjelek bukkantak elő, és kiderült, hogy valójában értékes papirusztekercsekre bukkantak egy villa romjai között Pompeji közelében, Herculaneumban. Most mesterséges intelligenciával (MI) próbálják kisilabizálni a szövegeket.

Pompeji nem is akkor pusztult el, ahogy tudtuk? Bordélyairól is lehet még újat mondani

Beléphetünk a házaiba, láthatjuk freskóit, pirulhatunk a falfirkáin – és még balsorsú lakóival is találkozhatunk. Pompejit igazán jól ismerjük, ám úgy lehet, mégis több, fontosabb és izgalmasabb mindaz, amit nem tudunk a Vezúv által elpusztított városról.

„Vizsgálat helyett dicséretet" várt az 1942-es újvidéki mészárlás katonai vezetője

Dicsőséges bevonulás helyett megtorlással és megfélemlítéssel gyarapította a trianoni Magyarországot a Horthy-korszak partizánvadász katonasága és csendőrsége. A délvidéki „kaland” részleteit sokáig államtitokként próbálták kezelni.

Kommunista végjáték: Kádár manővereinek a KGB-főnök vethetett véget – Gorbacsov 1986-os budapesti látogatása

Ravaszkodó puhatolódzások és sanda oldalvágások jellemezték a Szovjetunió utolsó vezetője, a '80-as évek közepén hatalomra jutott Mihail Gorbacsov és Kádár János MSZMP-főtitkár viszonyát. Ez nyomta rá a bélyegét a szovjet pártfőtitkár 1986-os budapesti látogatására is – írtuk a Szovjetunió utolsó, most elhunyt vezetőjéről 2020. március 14-én. Akkori cikkünket közöljük újra, változtatás nélkül.

Középkori antiszemita tömegmészárlás nyomaira bukkantak egy angliai kút mélyén

A közelgő 500. évforduló előtt még vitatott, hol is volt a mohácsi csata

Már csak négy év van a mohácsi csata 500. évfordulójáig. Addig talán megtalálják a csata pontos helyét, és azokat a tömegsírokat, amelyek tízezernél is több katonát rejtenek. A kérdéssel két kutatócsoport foglalkozik. Van három lehetséges csatahelyszín, Sátorhelyen pedig öt tömegsír, amelyekben messze nincs annyi holttest, mint amennyi az ütközetben elesettek számával összevethető. Hol lehetnek a többiek? Bemutatjuk, hogy állnak a kutatások.

Ablonczy Balázs: A magyar szabadkőművesek valóban lobbiztak, de éppenséggel Trianon ellen

Népmesei motívumokkal és összeesküvés-elméletekkel próbálták megérteni az igazságtalan békét – mondja a történész, akivel a megszállás ellen fegyvert fogott valóságos hősökről és áldozatokról is beszélgettünk.

Helyek, amelyek már nincsenek – Karakorum, a Mongol Birodalom fővárosa

Mára csupán két kőteknős és az alkalomadtán arrafelé kapirgáló régészek jelzik a helyét Karakorumnak, amely hajdanában a világ egyik legnagyobb birodalmának volt székhelye.

Ablonczy Balázs: A hamis Trianon-legendákat a MIÉP és a kisgazdák után már a Fidesz is használja

A könnyen átélhető, bár hamis történetek Trianonról „egyszerűbb magyarázattal szolgálnak a valóságosnál” a történész szerint, aki arról is beszélt a HVG-nek adott interjújában, mit is akartak valójában a szabadkőművesek az ország feldarabolásának tervével kapcsolatban.

A rendezetlen ügyek miatt botrány fenyeget a müncheni olimpiai merénylet 50. évfordulóján

Mai szemmel különösen érthetetlen a rendőrség akkori tehetetlensége, ráadásul évtizedek óta politikai mulasztások és a kárpótlás körüli viták is terhelik az emlékezést.