„Egyetlen dolgot kérdez most itt Brüsszelben mindenki. Hová lett a pénz?” – ezzel a kérdéssel nyitotta meg az Európai Unió állam- és kormányfőinek csütörtök délután kezdődött csúcstalálkozóját Orbán Viktor, és ez volt az a mondat, amelyet péntek reggeli rádióinterjújában is sűrűn ismételgetett.

Az, hogy a miniszterelnök az unió hétéves költségvetésének tervezett módosítását tette meg a fő témájának, elsőre még meglepőnek is tűnhet, hiszen a brüsszeli találkozó előzetes programjában ennek felülvizsgálata csak egyetlen apró pontban szerepel. Ennek lényege, hogy az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen 66 milliárd euró pótlólagos befizetését kéri a tagállamoktól, miután nem várt körülmények – ezek közül is legfőképpen az orosz-ukrán háború – szűkítette a pénzügyi mozgásteret.

Nem hirtelen jött

Bár a kétnapos uniós csúcs sokkal inkább Ukrajna és a migráció körül forog, a magyar kormányfőnek ennyi is elég volt ahhoz, hogy új témát vessen fel. Így teremtve szélesebb mezsgyét politikai manővereihez. A csúcs előtt közzétett videójában Orbán azzal riogatott, hogy az Európai Unió a csőd szélére került, és kifogásolta, hogy úgy akarnak 50 milliárd eurót odaadni Ukrajnának, hogy még azzal a pénzzel sem tudnak elszámolni, amit eddig adtak. Emellett azt is a Bizottság szemére vetette, hogy miközben arra is pénzt akarnak kérni a tagállamoktól, hogy ki tudják fizetni a korábban felvett európai uniós hitelek kamatait, ezekből Magyarország és Lengyelország „egyetlen fityinget sem látott”.

Migránsgettókat vizionál Orbán Brüsszelben, ahol szabadságharcot vív a migráció ellen

Brüsszelből adta szokásos péntek reggel interjúját Orbán Viktor miniszterelnök. A témák is a szokásosak voltak: migráció, hol van az uniós pénz, a béke Ukrajnában és az infláció letörése. Úgy tűnik új hívószót is talált: migránsgettó.

A kifakadás sokkal inkább tűnik jól megkoreografált kampánynak, mint véletlenszerű ötletnek. Orbán már a hét elején komolytalannak nevezte az uniós költségvetési módosító javaslatát. A narratíva a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs nyilatkozataiban is hamar felbukkant, aki szintén elkísérte főnökét az uniós csúcsra. Igaz, sajtótájékoztatóit nem hirdették meg nyilvánosan a Brüsszelben tartózkodó magyar újságíróknak, arra csak a közmédia tudósítói kaptak meghívást.

Orbán Balázs a kérdésbe a migrációt is belekeverte, amikor azt állította, hogy Magyarország több mint kétmilliárd eurót költött határvédelemre, ehhez képest semmilyen pénzügyi segítséget nem kapott Brüsszeltől ahhoz, hogy megvédje az EU külső határait. Ezzel szemben a valóság az, hogy Magyarország például 2015 és 2019 között 45,5 milliárd forintot kapott határvédelemre, bevándorlást, a határvédelmet és a menekültek integrációját segítendő, mely keretből 36,7 milliárdot le is hívott, a bizottság abba nem ment bele, hogy a déli határkerítés költségeihez hozzájáruljon.

„Ehelyett azt várják tőlünk, hogy még többet fizessünk. Ez elfogadhatatlan” – tette hozzá Orbán Balázs a migrációs támogatási keret vitája kapcsán.

Miről is van szó?

Bár az elmúlt napokban Brüsszelben más olyan kormányzati uniós tisztségviselő is akadt, aki kritikákat fogalmazott meg a pótlólagos befizetéssel kapcsolatban, azt fontos leszögezni, hogy Orbán nyilatkozatával ellentétben az Európai Unió egyáltalán nincs csődben. Az EU hétéves költségvetési keretéről szóló megállapodásban tulajdonképpen minden eurocent helyét meghatározzák a tagállamok, ugyanakkor az unió alapszerződése kimondja, hogy az EU büdzséje soha nem lehet mínuszban, vagyis ha bármilyen plusz forrásra szükség van, arról újból meg kell egyezniük a tagállamoknak.

Ahogyan ez itt megírtuk, a bizottság most négy fő, újonnan fölmerült költség fedezésére kérne plusz pénzt.

• Az első az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd eurós támogatás, amit az EU az új befizetések által megtoldott költségvetésből állna.
• A második a Next Generation EU nevű Covid-helyreállítási alapra felvett közös, uniós hitel kamatainak fedezése.
• A harmadik egy Stratégiai Technológiák Európának Platform (STEP) nevű innovációs beruházási program.
• A negyedik pedig egy 15 milliárd eurós plusz keret az EU migrációs problémáinak kezelésére.

Mielőtt rátérünk, mi is a kifogása ezekkel kapcsolatban a magyar kormánynak, és miért nem állnak meg érvei, érdemes kitérni arra, hogyan is épül fel az EU jelenlegi, 2021-2027 közötti időszakra szóló 1211 ezer milliárd eurós költségvetése. Ez az Unió minden kiadását fedezi az adott időszakban, beleértve a tagállamoknak nyújtott támogatásokat, mint az agrár- és kohéziós támogatásokat, és az EU közös adminisztratív költségeit és harmadik országoknak nyújtott közös támogatásokat.

A koronavírus-járvány alatt ehhez tették hozzá a Next Generation EU nevű, 806 milliárd eurós helyreállítási alapot, aminek egy részét közösen felvett uniós hitelből fedezik. Így jött ki az EU jelenlegi, több mint 2 ezer milliárd eurós költségvetése, amit most toldana meg az Európai Bizottság több mint 65 milliárd euróval.

Ursula von der Leyen az EU-csúcs előtt nyilatkozik

AFP / Dursun Aydemir

Magyarok, mint nettó befizetők?

Annyiban a magyar miniszterelnöknek is igaza van, hogy ebből a költségvetésből Magyarország egyelőre nem kapott, mivel még nem sikerült megegyezniük az Európai Bizottsággal a jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatos vitája miatt. Ez technikailag Magyarországot nettó befizetővé teszi, tehát olyan országgá, amely többet ad hozzá az EU költségvetéséhez, mint amennyit kap belőle.

„Frivol, hogy óvatosan fogalmazzak” – mondta erről a miniszterelnök.

Ez azonban normál esetben nincs így, és ha hazánknak sikerül valahogyan hozzáférnie az EU-s támogatásaihoz, sokkal többet kapna az EU-tól, mint amennyit befizet, ahogyan ez minden előző költségvetési ciklusban is volt.

A másik fontos pont, hogy a költségvetés növeléséhez vélhetően a tagállamok extra befizetésére lesz szükség. A másik opció az EU saját bevételi forrásainak növelése lenne, melyek olyan források – például a CBAM nevű szén-dioxid-kibocsátási büntetővám –, amelyek nem a tagállamokhoz, hanem egyenesen az EU kasszájába folynak be. Mivel új adóról lenne szó, ez nem azt jelentené, hogy a tagországoktól pénzt vesznek el, de nehezíti a bevezetést, hogy azt is el kell fogadnia minden tagállamnak. (A magyar kormány természetesen a közös adóztatást sem támogatja.)

Az EU hétéves költségvetésének módosításával kapcsolatban a harmadik, egyúttal legsarkalatosabb feltétel, hogy ahhoz teljes egyetértésre, vagyis mind a 27 tagállam támogatására van szükség. Ez pedig nem egyszerű feladat. 2020-ban, az eredeti költségvetés elfogadásakor éppen Orbán Viktor tartotta fel a javaslat megszavazását, miközben a jogállamisági feltételrendszer bevezetésével kapcsolatban próbált nyomást gyakorolni az EU-ra. Tehát, Orbán megvétózhatja a költségvetés módosítását, igaz, ez azonban nem a mostani, hanem egy későbbi uniós csúcstalálkozó tárgya lehet csak.

Orbán Viktor az Európai Tanács üléstermében

AFP / Nicholas Economou

Vétóra is jó lehet

Orbán üzenetében azt is sérelmezte, hogy Ukrajna 50 milliárd euró extra támogatáshoz jutna. Ennek egyik oka, hogy hiányolják az Ukrajna számára folyósított eddigi EU-s források elszámolását. A másik, hogy míg az ukrán helyzet kezelésére gyorsan folyósít forrásokat az EU, Magyarország és Lengyelország még mindig nem kapott pénzt, a kormányzat szerint méltatlanul.

Még egyértelműbbek a kifogások az EU migrációs kiadásaival kapcsolatban, amire szintén plusz pénzt kért a tagállamoktól Von der Leyen. Magyarország teljes egészében ellenzi az EU új migrációs reformját, főként az egységes elbírálás és a kvóták rendszerét. Ezzel kapcsolatban nem sokat tehet a magyar kormányzat, ugyanis ezt az Európai Parlament és a tagállami miniszterekből álló Tanács tárgyalja. A Tanácsban természetesen ott ül és szavaz a magyar kormány képviselője is, de a csúcson bevett szokástól eltérően itt nem egyhangúságra, csak minősített többségre van szükség a tagállamok között, ez pedig jelenleg úgy tűnik, megvan. Ezért jön most kapóra a menekültügy kezelésére kért költségvetési módosítás, aminél viszont már vétózhatna a magyar kormány, és így próbálhatna érvényt szerezni az álláspontjának.

A helyreállítási alap hiteleivel kapcsolatban a magyarok felelőtlenséggel vádolják Brüsszelt, de ez is erős csúsztatás. A valóságban a hitel kamatainak megugrását főként a bizonytalan piaci helyzet és az infláció okozta, erre – a magyar kormány propagandájával ellentétben – semmi ráhatása nincs az EU-nak. (Még úgy sem, hogy Magyarország esetében a rezsicsökkentés rendszerének megszüntetését várják el, a Bizottságnak ugyanis nem a rezsitámogatással van baja, hanem azzal, hogy azt nem rászorultsági alapon biztosítja a magyar kormány.)

Az viszont tagadhatatlan, hogy most extra forrásokra lesz szükség a megemelkedett kamatok fedezésére. Szintén teljes egyetértést követelő módosítási tétel a már említett innovációs program, amelynek fő célja, hogy megőrizze az EU versenyképességét az USA és Kína cégeivel szemben. Ez pedig, akármennyire is támaszkodik az utóbbi időben a kínai befektetésekre a magyar kormány, a magyar gazdaságnak is érdeke.

Azt, hogy az adott időben a magyar kormány él-e majd a vétó lehetőségével most még korai megmondani, és arról sem érdemes találgatásokba bocsátkozni, milyen feltételeket támaszthat ahhoz, hogy támogassa a költségvetési módosítást. A két legvalószínűbb tárgyalási pont a migrációs kvóták és a jogállamisági eljárásban befagyasztott uniós pénzek kérdése lehet. A magyar kormány hasonló vétókísérletei mindenesetre mostanában csak kisebb módosításokat tudtak elérni az EU politikájában, és nem kimondottan valószínű, hogy a stratégia ezúttal nagyobb sikerrel jár majd.