Januártól a jelenlegi középső, 26 százalékos adókulcs megszűnik, és a két megmaradó adókulcs 18 és 38 százalékos lesz. Évi másfélmillió forintos keresetig kell 18 százalékos adót fizetni, ezzel csökken azok adója, akik legalább 800 ezer forintos éves fizetéssel rendelkeznek. Azok, akiknek jövedelme eléri az évi másfélmillió, azaz havi 125 ezer forintos határt, évente 56 ezer forintnyi adót takaríthatnak meg.

A változások hatásaként Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint a 4,5 millió hazai adófizető közül 4 milliónak vagy nem változik, vagy csökken az adóterhe. A Pénzügyminisztérium szerint nagyjából százmilliárd forint marad a családoknál, és a változtatás 2,7 millió adózó állampolgárt hoz kedvezőbb helyzetbe. Draskovics Tibor pénzügyminiszter szerint a változások után a beszedett adók az eddigi 35,8 százalék helyett a hazai GDP 35 százalékát teszik majd ki.

A kormány szerint az átlagbér nyolcvan százalékát keresők 2002-es 19,8 százalékos adóterhe 12,6 százalékra, az átlagbért keresők 25,8 százalékos adóterhe 21,5 százalékra csökken. Ez az szja-terhelés a Horn-kormány utolsó évében 21,2 százalék, az Orbán-kabinet utolsó évében 25,8 százalék volt, mondta egy korábbi tájékoztatóján Draskovics Tibor pénzügyminiszter. Az alkalmazotti keresettel rendelkezők munkajövedelmük után 2005-ben is érvényesíthetik az adójóváírást, ha bruttó keretesük nem éri el az 1 350 000 forintot – áll a kormányzati portál összefoglalójában. Az adójóváírás összege az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 9 ezer forint. Ez az összeg 1 302 400 és 1 350 000 forint között kismértékben csökken, míg alacsonyabb jövedelem esetén úgy emelkedik, hogy a minimálbér továbbra is adómentes legyen.

Adókedvezmények: csak 100 ezer forintig

Bár az adókedvezmények nem szűnnek meg, jövő évtől az adózók legfeljebb százezer forintnyi kedvezményt vehetnek igénybe, és azt is csak akkor, ha éves bruttó összjövedelmük nem haladja meg a hatmillió forintot. Hatmillió forintnál magasabb jövedelem esetén csökkentett összegű adókedvezmény jár, hat és félmilliós kereset fölött nem igényelhető adókedvezmény. Nem vonatkozik azonban ez a korlátozás a családi, a súlyos fogyatékosság miatt járó és a lakáshitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezményre. A lakáshitel törlesztése után így például a 120 ezer forintnyi adókedvezményt is igénybe lehet majd venni. Kivételt csak a családi adójóváírás jelent: azok, akiknek az éves jövedelme nyolcmillió forint fölött van, csak korlátozott mértékben érvényesíthetik az eltartottak után járó kedvezményt. „Ez a számításaink szerint viszont csak 5-6 ezer adófizetőt érint, ezért a változtatás alapvetően nem hozza rosszabb helyzetbe a családok nagyobbik részét” – mondta a hvg.hu-nak Zara.

Nő a forrásadó és a regisztrációs adó

Negatívan érinthet sokakat, hogy a tőkejövedelmek forrásadója az eddigi 20-ról 25 százalékra emelkedik. Így adóznak egyebek mellett az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmek is, kivéve akkor, ha a tulajdonos a lakást az önkormányzatnak adja bérbe. Ekkor ugyanis nem terheli adó a bérbeadásból származó jövedelmet. A korábbi tervezethez képest ez két szempontból is változást jelent: eredetileg 10 százalékos, kedvezményes adókulcsot terveztek erre a jövedelemre. A korábbi elképzelés emellett az volt, hogy a kedvezmény csak szociális bérlakásokra vonatkozzon, ám azt végül kibővítették valamennyi lakástípusra.

Jövő évtől minden kategóriában öt százalékkal nő az országban üzembe helyezett járművek után fizetendő regisztrációs adó. Növekednek az illetékek is: a gépjárművásárlás illetéke köbcentiméterenként 15 forint marad, de az 1890 köbcentiméteresnél nagyobb hengerűrtartalmú személyautó és az 500 köbcentisnél nagyobb lökettérfogatú motorkerékpárnál köbcentiméterenként 20 forintot kell majd fizetni. Továbbra sem kell illetéket fizetni az új lakás vásárlása után, kivéve, ha a lakás értéke meghaladja a 15 millió forintot. Illetékmentes lesz a takarékbetét öröklése, illetve az ajándékozás, ha az ajándék után ajándékozónak vagy a megajándékozottnak a közerheket ki kell fizetnie.

Drágább lesz a válás és az útlevél

Drágul az útlevél: öt évre az eddigi 4 ezer helyett 6 ezer forintba kerül majd a kiállítása. Az egyéni vállalkozói igazolvány illetéke 10 ezer forintra duplázódik meg. A személyi igazolvány, a jogosítvány és az anyakönyvi kivonat illetékterhei nem változnak jövőre. Az államigazgatási eljárás általános illetéke 2 ezer forint marad, de a fellebbezésé a tízezer forintonkénti 300 forintról 400-ra, a minimális 3 500 és a maximális 400 000 forintos értéknél pedig 5 ezer és 500 ezer forintra emelkedik. Drágább lesz válni: a házassági bontóper illetéke az eddigi 10 ezer helyett 12 ezer forint lesz. A zártkörűen működő részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság cégbejegyezése esetén 100 000 forint lesz az illeték a jelenlegi 80 000 forint helyett.

Változnak a vállalkozói terhek, mégsem adózik az árfolyamnyereség

Pozitív módosítás, hogy az egyösszegű egészségügyi hozzájárulás (eho) jövő év novemberétől a jelenlegi havi 3450 forintról 1500 forinttal 1950 forintra csökken. A kormány eredeti javaslatában még csak 1200 forintos csökkenés szerepelt, igaz, az, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésein a munkaügyi tárca által felvetett passzus végül nem került be a törvénybe, amely a 80 ezer forint alatti átlagbérű ágazatokban működő cégek számára már januártól lehetővé tette volna az eho csökkentését. A pénzügyi tárca becslése szerint a járulék csökkentése 1,5 milliárd forintos költségvetési kieséssel jár. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke 13 milliárd forintra becsülte az intézkedés nyomán a vállalatoknál maradó összeget.

Az eredeti tervekkel szemben mégsem kell személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékokat fizetni a magáncélú mobiltelefon-használat után. A fizetendő helyi iparűzési adó ötven százalékig levonhatóvá válik a társasági adóalapból. Kutatás-fejlesztési beruházások esetében az adókedvezmény igénybevételének alsó határa az eddigi 1 milliárd forintról 100 millió forintra változik, és csökken a beruházás által létrehozott új munkahelyek előírt száma is. Az új szabály legfőbb nyertesei a kis- és közepes vállalatok lehetnek.

Akik földterületüket a Nemzeti Földalapnak, vagy az illetékes önkormányzatnak ajánlják fel megvételre, a jövő évtől nem kell adót fizetniük az ügyleten elért nyereség után. Eddig ez a szabály csak azon tranzakciókra vonatkozott, ahol a vevő családi vállalkozás volt. A kormány eredeti terveivel szemben mégsem kell a jövő évtől örökösödési illetéket fizetni a részvények és vállalati üzletrészek után. A pénzügyi tárca kalkulációi szerint ez csaknem 4 milliárd forintos kiesést jelent a büdzsének. A javaslat bukásából azok a tőkeszegény cégek profitálhatnak, amelyeknek túl nagy megterhelést jelent az örökösök által az adóteher miatt kényszerlikvidált üzletrészek visszavásárlása.

Az Országgyűlés végül nem szavazta meg a tőzsdei árfolyamnyereség-adóról szóló kormányjavaslatot, ami mintegy 3 milliárd forintot hagy a Pénzügyminisztérium kalkulációi szerint a hazai befektetők zsebében. A tervezet bukásának legfőbb vállalati haszonélvezői azok a magyar cégek lehetnek, amelyek tőkeigényüket egyszer majd a pesti tőzsdéről kívánják kielégíteni.

Bankadó, vállalkozói járulék, céges telefon és autó

Hátrányos lehet a vállalatoknak, hogy a forrásadóval adózó jövedelmek az idei 20 százalékkal szemben jövőre a magánszemélyekhez hasonlóan náluk is 25 százalékkal adóznak. A pénzintézetek kamatnyeresége, illetve adózás előtti eredménye a következő két évben 6, illetve 8 százalékos különadó alá esik. A „bankadó” mintegy 30 milliárd forintos rendkívüli elvonást jelent a bankok számára, kérdés, hogy milyen mértékben továbbítják majd ezt a terhet az ügyfelekre.

Az egyéni vállalkozókra és a betéti társaságok személyesen közreműködő tagjaira új, 4 százalékos mértékű járulékot vet ki az állam. A „vállalkozói járulék” a kormány által ajánlott 57 ezer forintos minimálbérrel számolva havi 2280 forintos többletterhet jelentene. A járulék 15 milliárd forintot vehet ki a vállalkozók zsebéből. A céges mobiltelefonok után a korábbi hetven százalékkal szemben január elsejétől már csak az áfa fele írható le. A céghasználatra vásárolt autópálya-matrica 50 százalékban természetbeni juttatásnak számít jövőre, ha a kifizető nem tudja tételesen elkülöníteni az üzleti és a magánhasználatot. Jön a darab alapú termékdíj: műanyag, illetve üveg palackok után űrtartalomtól függően 10-20, illetve 3-10, műanyag szatyrokra pedig 3-25 forintos termékdíjat kell majd fizetni. Az intézkedés 2012-ig akár 60 milliárd forintos többletterhet is jelenthet a vállalatok számára.