Budapest 2030 elnevezéssel konferenciát tartottak október 16-án a főváros jövőjéről, melyen a fideszes döntéshozók bejelentették, a kormány és a főváros közösen alkot fejlesztési koncepciót 2030-ig.

Ezzel csak az a baj, hogy Budapestnek van egy az urbanisták és építészek által készített és a fővárosi közgyűlés által elfogadott, 2030-ig tartó fejlesztési koncepciója, amelyet - ahogy minden más települését is –

városfejlesztési szempontok alapján szakemberek írtak és politikusok fogadtak el, a most kitaláltak szerint azonban a politikusok írják majd a fejlesztési koncepciót az építőipari lobbi szempontjai alapján.

A 2030-as tervezésre meghívták ugyan a városi ügyekben gyakran állást foglaló civil szervezeteket is (Levegő Munkacsoport, Magyar Kerékpárosklub, Közlekedő Tömeg stb.), azt azonban a kérdezett civilek sem tudják, a véleményük elmondásán túl lesz-e bármilyen szerepük a döntési folyamatban.

Mit ígér a Fidesz Budapesten 2030-ig?

Röviden: minél több nagyberuházást.

Bővebben nehéz megmondani, mert a konferencián csak kevés konkrétum hangzott el, a megvalósítani kívánt projekteket éppen a közeljövőben fogják kitalálni. Ebben a folyamatban a döntéshozók párbeszédet ígértek ugyan, de a konferencián kérdezni sem lehetett.

A megvalósítani szándékozott projektek között elhangzott a Déli és a Nyugati pályaudvar közé építendő vasúti alagút, a HÉV-ek teljes felújítása, az 5-ös metró első szakaszának megvalósítása, a 3-as metró rekonstrukciójának befejezése és Káposztásmegyerig történő meghosszabbítása, az Aquincumi híd megépítése (ezeket egyébként senki nem tagadja, hogy fontos beruházások), illetve a Galvani híd megépítése és a Liget-projekt befejezése (ezek már inkább váltanak ki vitákat).

Van már koncepció, csak senki nem tartja hozzá magát

A fővárosi közgyűlés 2013 áprilisában, még Tarlós István előző ciklusában fogadta el Budapest 2030-ig tartó fejlesztési koncepcióját, ez még mindig elérhető és letölthető a főváros honlapjáról, csak egy a baj vele: aki követi az elmúlt 5 év fővárosi eseményeit, láthatja, hogy a városvezetés egyáltalán nem tartja magát az általa is elfogadott irányhoz.

Szétdúlt közparkok, elszórt milliárdok - ezt kapta Budapest a kormánytól négy év alatt

Közelednek a választások, megnéztük hát, mit kapott Budapest ebben a ciklusban. Népszerűtlen gigaberuházások, több mint 700 kivágott fa, veszélybe sodort zöldterületek, folyamatos tiltakozások jellemezték az elmúlt négy évet.

A Budapest 2030 stratégiában egyebek mellett a következő célok szerepelnek: összefüggő Duna-menti zöldhálózat kialakítása, az egészséges környezeti feltételek megteremtése, új rekreációs területek kialakítása, a meglévő zöldfelületek felújítása, új épületeket pedig a rozsdaövezetekben javasolnak felépíteni.

A koncepcióban a Városligetről éppenséggel csak annyi szerepel: túl intenzív használata miatt tehermentesítése ajánlott, szó sincs új múzeumok építéséről.

A szakemberek által írt koncepcióban zöldterületi gyűrű kialakítását javasolják

budapest.hu

Talán nem kell magyarázni, mennyire nem passzol ezzel az iránnyal mindaz, ami az elmúlt ciklusban megvalósult Budapesten: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Orczy-parkban felépített kampusza, a Dagály Fürdő fái helyére felhúzott Duna Aréna vagy éppen a Városliget parkfelületén terjeszkedő múzeumi negyed csak néhány példa a váltásra - ezek a projektek a két héttel ezelőtti konferencián elhangzottakhoz már inkább illeszkednek.

A fővárosnak van egy a Tarlós-érában írt és elfogadott közlekedés-fejlesztési koncepciója is, ezt Balázs Mór-tervnek hívják, a BKK honlapján ez is megtalálható.

A Balázs Mór-terv 8%-os kerékpáros részarány-növekedést vízionál a fővárosban 2030-ig, 5%-kal több tömegközlekedőt és 2%-kal több sétálót szeretnének, illetve 15%-os csökkenést az autós közlekedésben.

A Tarlós-féle közlekedéspolitika mégis éppen az ellenkező irányba halad, erre a Greenpeace által májusban publikált tanulmány is rávilágított, melyben 13 európai város közlekedéspolitikáját hasonlították össze, és külön üzentek Budapestnek is:

Tarlósék ennek nem fognak örülni: egy tanulmány szerint rossz irányba halad a budapesti közlekedés

Hiába büszkélkedhet kimondottan jó közlekedési hálózattal, sok közösségi közlekedést használóval és olcsó jegyárakkal a magyar főváros, a csapnivaló levegőminőség és az egészséges közlekedési módok rossz aránya miatt a rangsor hátsó felébe került Budapest a Greenpeace által készített fenntartható közlekedést vizsgáló kutatásban. A tanulmány azt is megállapította, hogy a budapesti közlekedéspolitika kifejezetten rossz irányba halad.