Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Nem aprózta el az MNB: 330 pontos versenyképességi csomagot jelentettek be azzal a céllal, hogy 2030-ra elérjük Ausztria fejlettségének 80-90 százalékát. A nyugdíjasoknak jóléti alapot, a lakáshitelekkel kapcsolatban pedig egyszerűsített ügyintézést javasolnak. A megtakarításoknál a készpénz tartalékolása helyett az állampapírok felé terelgetnék az embereket. Ha átmennek a javaslatok, akkor drágulhat a virsli, a bacon, a hamburger és a sütemények is, a röviditalok és a cigaretta jövedéki adóját pedig megemelnék. Az egészségügyben a terv az: alanyi jogon mindenki kerüljön be a magánbiztosítói rendszerbe is, és saját maga dönthesse el, hogy mennyi pénzzel száll be a pénztárba. De az MNB abban is reménykedik, hogy 100 ezer külföldön dolgozó magyart sikerül hazacsábítani. Sőt, az az ötlet is előkerült, hogy a felnevelt gyerekek számától tegyék függővé a nyugdíjat. Parragh László minderről azt mondta: szürreálisak az elképzelések.
A héten eldőlt az is, hogy Matolcsy György maradhat a következő hatéves ciklusban is a jegybankelnök. Ugyan inkább csak formalitás volt, de a parlament gazdasági bizottsága azért meghallgatta őt. A testület előtt arról beszélt Matolcsy, hogy az MNB-nek három kiemelkedően sikeres időszaka volt eddig: az 1920-as évek közepe, a második világháború utáni újjáépítés, és a 2013-2019-es ciklus.
Öt év letöltendő börtönre ítélték Kocsis Istvánt, az MVM egykori vezérigazgatóját másodfokon. Kocsis, aki 2005 és 2008 között volt az MVM Magyar Villamos Művek élén, a Pécsi Ítélőtábla szerint hűtlen kezelést követett el és sikkasztott. A végső döntést valószínűleg a Kúria fogja meghozni.
MTI / Soós Lajos
A 2009 óta zajló eljárás során Kocsist és társait azzal vádolják, hogy kamuszerződések révén mintegy 15 milliárd forintot lovasítottak meg az MVM-ből, igaz, ebből 12 milliárd azóta megtérült. Tevékenységüket szerbiai erőműfejlesztéssel, energianád-programmal, tanácsadói szerződéskötésekkel, s egyebek mellett szállodavásárlással összefüggésben kifogásolták.
Annyi pénzt önt a kormány a sportba a tao-támogatásokon keresztül, hogy gyakorlatilag lehetetlen mindet elkölteni, ha egy klub tisztességes szeretne maradni. Egyre többen panaszolják: sok beruházást nem tudnak időre vagy az eredetileg tervezett összegből megvalósítani, Orbán Viktor szerint akár 300 milliárd forint értékben is állhatnak projektek.
A klubokat gyakorlatilag rákényszerítik arra, hogy minél több támogatásra pályázzanak, hiszen „senki nem fog elugrani az ingyenpénz elől”, különösen akkor nem, ha a közvetlen riválisaik felveszik a támogatást. Így aztán elkészítik a pályázatot új edzőpályákra, sportcsarnokra, vagy kisebb klubok egy-egy edzőterem megépítésére, majd nem találnak senkit, aki megépítené azt időre vagy a meglévő keretből. Ráadásul az építőipar árai is nőnek, a munkaerőhiány pedig az ilyen építkezéseknél is nagy bajokat okoz. Ami pedig a nagyban játszókat illeti: a sportállamtitkárság közölte, még fél évig magánál tartja a felcsúti focialapítvány papírjait, így azokat addig sem lehet kiadni a DK-nak, hiába mondta már ki bíróság is jogerősen, hogy ki kell adni a dokumentációt.
A hét képe: a 2018-as reklámtorta
Magyar Reklámszövetség
Nem kapta meg a környezetvédelmi engedélyt az M0-ás körgyűrű kiváltására szánt M100-as egyik elkerülő útja. A Tinnye és Piliscsaba közötti út második szakasza azért lett volna fontos, mert így tudták volna megoldani, hogy a budapesti körgyűrű Esztergom felé kanyarodhasson el.
A kormány lépései miatt egyre követhetetlenebbé válik az M0-s fejlesztésének folytatása. A decemberben bemutatott terv az, hogy nem építik meg a 10-es főút és az M1-es autópálya közötti szakaszt, helyette inkább megvalósítják az M100-ast, amellyel előbb-utóbb találkozna majd a 10-es utat kiváltó M10-es autópálya. Csakhogy az M10-esre még nem különítették el a pénzt, most pedig az M100-as ötlete is bajba kerülhet.
Világszerte a mai napig nyugdíjban részesülnek a náci Waffen-SS egykori tagjai – derült ki egy, a belga parlamentnek benyújtott dokumentumból. A német Bild kiderítette: Európában szinte minden ország érintett, Magyarország 48-an részesülnek ilyen juttatásban.
Az viszont korántsem biztos, hogy olyanok kapják ezt a pénzt, akik önként jelentkeztek az SS-be. Ugyanis 1944-ben már kényszersorozással töltötték fel a testületet, a Magyarországon élő svábokat pedig például eleve nem a hadseregbe, hanem az SS-be hívták be.
Magyar találmány a kutyahám, amely az 1990-es években indult kis céget, a JULIUS-K9-t milliárdos vállalkozássá tette. Az 500 alkalmazottat foglalkoztató cég azonban bajba került: a koppintott termékek elözönlötték a piacot. Sebő Gyula, a vállalat alapító ügyvezetője azt mondta kérdésünkre: évente 200 millió forintnál is többet költenek iparvédelemre.
Reviczky Zsolt
Sebő úgy számol: ezen a költségen felül csak Európában legalább évi 100 millió forint bevételkiesést okoznak a másolatok. A kérdés hasonló a kutyahámoknál, mint a kólásüvegeknél: megkülönböztethető-e két forma, ha nincs rajta a márkanév? A vállalat most európai bírósági fórumokon is keresi az igazát.
„Most megint építsünk nagy házakat, mert kapunk rá pénzt? Aztán majd néhány év múlva itt állnak azok is üresen, mert a gyerekeink is elmennek, ha nem lesz munka” – mondta egy férfi Csanádpalotán, amikor a falusi csokról kérdeztük. Az alapvető probléma szerinte az: elérhető távolságban levő munkahelyek nélkül semmit nem ér az egész.
A falusi csok minden részletét nem ismerjük, de annyi már lehet tudni, hogy az a korábbihoz képest nagyobb támogatást jelenhet a nagycsaládosoknak. Nem csak a falusiak, a szakértők is úgy látják, hogy nem ez a legjobb megoldás. Zsiday Viktor például arról írt, hogy így a pénztelen gyerekes családok helyi munkalehetőség híján naponta órákat ingáznak, ahogy az is, aki a városba hordja iskolába a gyerekeit.
