„Közelebb lesz öthöz, mint hathoz” - jósolta Orbán Viktor két hete, mekkora visszaesésre számít a magyar gazdaságban, a héten pedig kiderült: jóslatát valószínűsíthetően nem egy kristálygömbből olvasta ki, hanem a statisztikai adatokból. A KSH kedden közölte azt, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 5,1 százalékkal csökkent 2020-ban. A statisztikai hivatal azért óvatosságra intett az adatok pontosságával kapcsolatban, amit a szokásosnál nagyobb bizonytalanságokkal magyaráztak. A Pénzügyminisztérium mindenesetre már a magyar válságkezelés sikereként könyvelte el, hogy a hazai visszaesés kisebb volt, mint az uniós átlag.

Nagy sikerről persze aligha beszélhetünk még akkor sem, ha „békeidőben” a kormány az EU27-ekhez képest 2 százalékponttal magasabb növekedést tart ildomosnak – ezúttal az Eurostat az EU egészére 6,8 százalékos visszaesést prognosztizált. Annak fényében persze lehet örülni, hogy a kormány még tavaly év végén is 6 százalékot meghaladó csökkenésről beszélt – de az még mindig nem világos, hogy mikor indulhat be újra az élet, ezzel együtt pedig az igazi növekedés.

Horváth Szabolcs

Nem ez volt azonban az egyetlen kellemetlen adat a héten: kiderült, hogy az építőipar pocsék évet zárt, míg az államadósság 2020 végére 80 százalék fölé emelkedett – ilyet utoljára Gyurcsány Ferenc idejében sikerült produkálni, mielőtt az Orbán-kormány hadat üzent volna az adósságnak. Azt nem árt hozzátenni, hogy egészen más a gazdaság és az adósság szerkezete is, ráadásul az EU is engedékeny a mostani válság idején.

Bár bőven nem ért még véget a válság, Orbán Viktor a parlamentben már a gazdaság újraindításáról beszélt. A szokásos öndicsérethez képest sok minden nem derült ki – bár az mindenképpen figyelemre méltó volt, hogy amikor Gyurcsány Ferenc szóvá tette a gyurcsányozás hiányát, a miniszterelnök az őszödi beszédet kezdte idézni a plénum előtt. Azt mindenesetre világossá tette Orbán Viktor, hogy a gazdaság fejlesztését a beruházások támogatásával képzeli el – annak pedig a java Magyarországon úgynevezett egyedi kormánydöntéseken keresztül valósul meg, ahol elsősorban munkahelyek létesítését támogatja az állam.

MTI / Koszticsák Szilárd

A 2020-as támogatások összesítését bújtuk végig ezzel kapcsolatban, amelyből látszik: az állam a beruházó nagyvállalatok számára egyedi döntéssel összesen 4123 munkahelyhez járult hozzá, ez pedig egyenként átlagosan 16,3 millió forintjába került az adófizetőknek.

Hiába várnak ekkora támogatást a hazai kisvállalkozások, így a hónapok óta tartó lezárások miatt nehéz helyzetbe került vendéglátók inkább már a túlélési stratégiákon gondolkoznak. Két étterem vezetőjével beszélgettünk, ők például a kevesebb embert megkívánó technológiában és az olcsóbb alapanyagokban látják a jövőt: lehet, hogy az újranyitást követően bélszín helyett inkább szűzérmét látunk majd az étlapokon.

Nincsenek jobb helyzetben a divatcégek sem: a hétvégén jött a hír, hogy bezárja 20 magyarországi üzletét a Cosmos City. A probléma azonban nem csak őket érinti: Nemrég vonult ki Magyarországról a Promod, a Charles Vögele, valamint a Vagabond is.

AFP / HORST GALUSCHKA

És a lista jó eséllyel hosszabb lehet: a járvány idején ugyanis leginkább melegítőt vásároltak az emberek. Ráadásul sok esetben már meglévő problémák jöttek most a felszínre, az azonban aligha várható, hogy a divatvilágot uraló fast fashion visszaszorul a következő időszakban.

A hét képe: Hó fedte be Jeruzsálemet. A sivatag szélén rendkívül ritka az ilyen

MTI/EPA/Abir Szultan

A járvány első hullámának nagy vesztese volt még az energetika, a visszaeső kereslet miatt volt, hogy negatív szinten kereskedtek a nyersolajjal. Ez látszik a Mol most publikált 2020-as eredményén is: az olajtársaság ugyan minden üzletágában meg tudta őrizni a profitot, ám az jóval az előző évi szint alatt maradt.

Abban, hogy az eredmény (EBITDA) mégis kétmilliárd dollár fölött volt, és erre az évre ennél is magasabb, 2,3 milliárd dollárral számol a cég, szerepet játszik, hogy mára a válság előtti szintre emelkedett vissza a nyersanyag ára, és egyelőre nincs jele tartós csökkenésnek.

Ez pedig nemcsak a Mol tőzsdei gyorsjelentésében látszik, hanem a benzinkutakon is: a múlt hét óta az üzemanyagok átlagára meghaladja a 400 forintot, és a hvg.hu-nak nyilatkozó elemző arról beszélt: ennél olcsóbb árra a közeljövőben aligha számíthatunk.

Másfajta olajjal is foglalkoztunk a héten: konkrétan arról írtunk, mit is kellene csinálni a használt étolajjal. Bár a konyhából származik, ez épp annyira veszélyes hulladék, mint a motorbenzin, ha kiöntjük, azzal a természetet és a lefolyónkat is rongáljuk.

MTI / Manek Attila

Márpedig minden esélyünk megvan arra, hogy egy darabig még a legnagyobb kaland az lesz az életünkben, hogy levisszük egy gyűjtőpontra a húsrántás után maradt égett olajat. A koronavírus elleni oltások beadása ugyanis még mindig lassan halad az Európai Unióban, így Magyarországon is, és ezen – akármit állít a kormány – az orosz vakcinák sem segítettek eddig.

Az orosz diplomácia kihasználja, hogy akadozik a nyugati vakcinák gyártása és világszerte kilincselnek a saját termékükkel. Az egyetlen problémát jelenleg az jelentheti, hogy túl sok helyre ígérkeznek el, így nem lesz elég kapacitás mindent időben teljesíteni, vagyis épp olyan akadozással kell számolni. Ez látszik Magyarországon is: Szijjártó Péter erre a hónapra 600 ezer dózist ígért, ehelyett egyelőre 40 ezer érkezett.

Nem elég a járvány, egyes vállalkozások más miatt is moroghatnak: akik például felvettek valamilyen mezőgazdasághoz vagy élelmiszeriparhoz köthető tevékenységi kört, azzal szembesülhettek, hogy az agrárkamarától kaptak, akár elég jelentős összegű kifizetendő számlát a tagdíjról. 2020-ban először ugyanis maga a kamara számolta ki a díjat, és számon is kéri – sovány vigasz, hogy a tartozást bankkártyával is be lehet fizetni.

Hozzájárulást nemcsak az agrárkamarának kell fizetni, hanem a megyei kamarának is, amely aztán a kötelező, 5000 forintos díj tizedét továbbítja az MKIK felé. Most megtudhattuk, mire is költi a Parragh László vezette szervezet ezt a pénzt. A nyilvánosságra hozott, kétmillió forint feletti szerződésekből kiderült: a NER kedvenc cégeinek is jutott a kamara 3 milliárdos vagyonából, de brazíliai utakra sem sajnálták a pénzt.

Ebből is látszik: a világjárvány nem mindenkit érint egyformán: összevetettük a Forbes idei gazdaglistáját a korábbiakkal, és azt láttuk, hogy van olyan vállalkozó, aki képes volt néhány év alatt megtízszerezni a vagyonát. Szíjj Lászlóról van szó, aki 2020-ban azzal került be a hírekbe, hogy az ő jachtján fotózták le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert – a baráti látogatás azért vetett fel kételyeket, mivel Szíjj cégei elsősorban állami megbízásokból tudtak nagyra hízni.

Szíjj László és Mészáros Lőrinc

Túry Gergely

A nagy nyertes persze nem Szíjj, hanem üzlettársa, a nemzet gázszerelője, Mészáros Lőrinc, aki még a tavalyi válságos időben is 70 milliárddal tudta növelni vagyonát, amely már 500 milliárd felé közelít.

Persze nem kell feltétlenül állami megbízás ahhoz, hogy valaki gyorsan meggazdagodjon: a héten történelmi csúcsra került a bitcoin árfolyama: a legismertebb kriptopénzt 50 ezer dollár fölött jegyezték. Ez csak az év eleje óta több mint 70 százalékos növekedést jelent.

A GKI egy héten publikált felmérése azonban arra is rávilágított: sokan nem ennyire szerencsések a magyar társadalomban. A lakosság összjövedelmének közel negyedével (23 százalékával) a leggazdagabb 10 százalék, illetve 50 százalékával a legfelső 30 százalék rendelkezett, ám ennél is sokkolóbb adat, hogy még a gazdasági növekedés csúcspontján is több mint 2 millió magyar állampolgár a létminimumot jelentő havi 101 ezer forint (vagy egygyermekes családok esetében fejenként havi 81 ezer forint) alatti jövedelemmel rendelkezett.