Hatalmasat emelt a Magyar Nemzeti Bank az inflációs várakozásán – ez még váratlanabb volt, mint az, hogy az alapkamatot is látványosan, 185 bázisponttal megemelték, majd ugyanerre a 7,75 százalékra vitték fel az egyhetes betéti tender kamatát. Az Inflációs jelentésben pedig az áll, hogy az eddigi 9-9,8 százalékos prognózis helyett idén éves átlagban 11-12,6 százalékos inflációt vár a jegybank, és jövőre is csak 6,8-9,2 százalékra megy le az áremelkedés üteme. Idén ősszel, amikor a csúcsára ér az infláció, 14-16 százalékos is lehet. Az MNB úgy számol, hogy a kormány adóemelései és új adói 2022-ben 0,4, 2023-ban 1,5 százalékponttal növelik az inflációt, de az árstopok ezt bőven ellensúlyozzák. Más országokkal összehasonlítva a magyar kormányzati intézkedések eddig annyira jók voltak, hogy a saját régiónkhoz képest ne legyen annyira rossz a helyzet, de európai összevetésben nem állunk jól. Az eurózónából már a júniusi szám is megvan, ott 8,6 százalékos volt az áremelkedés, főleg a balti államok és Közép-Európa húzta fel.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter máshogy látja a helyzetet, szerinte ma már jobban kell tartani a recessziótól, mint az inflációtól – igaz, ő azt hangsúlyozta ki, hogy a magyar kormány igenis fékezi az inflációt. Csakhogy ennek ára van: biztos benne, hogy 2023-ban recesszió lesz és ez eltarthat 2024 első félévéig is. „Ha ugyanis le akarjuk hozni az inflációt, akkor recessziót kell okozni. No pain, no gain” - mondta. Az euróbevezetésről pedig úgy vélekedik: „Szerintem ehhez az eurózónához csatlakozni... hajjaj”.

Eközben a forint hétfő reggel történelmi mélyponton járt, 404 forintba került egy euró, és csak a nagy kamatemelés hatására is csak rövid időre tudott erősödni. A kamatemelés után 400-ról 393-ig erősödött, azóta viszont újra 400-ig esett.

Nagy Márton

MTI / Soós Lajos

A hvg.hu ártesztje is azt hozta ki, amit a hivatalos adatok mutatnak: nagyon nagy tempóban drágulnak az élelmiszerek. A fiktív vasárnapi ebédünkhöz felhasznált, a boltokban piaci áron forgalmazott élelmiszerek ára egyetlen hónap alatt 7 százalékkal drágult, és majdnem ötszázalékos a drágulás akkor is, ha a kosárból kivesszük a szezonális friss zöldségeket és gyümölcsöket is. És ez lehet még rosszabb is, az élelmiszerboltosok 34 százalékkal drágábban jutnak hozzá az áruikhoz, mint tavaly ilyenkor (a teljes magyar iparban pedig 32 százalékkal nőttek egy év alatt a termelői árak).

Érzi a drágulást az is, aki fagyizna. „Azoknak a cukrászoknak, akik jó alapanyagokból dolgoznak, brutálisan megdrágultak az áraik. És ezeket sajnos még nem lehet olyan mértékben emelni, mint ahogy azt a beszerzési ár indokolná” – mondta Damniczki Balázs székesfehérvári cukrász. Az alapanyagoknak mára napi árazása van, de a munkabérek emelését is egyre nehezebb követni. A fagylaltkészítők legnagyobb félelme megszólalónk szerint most nem az áremelés, hanem az, hogy ezekről a dolgokról könnyű lemondani.

Persze nem mindenhol a fagylalt az igazán fontos: a balatonszemesi strandnál negyven éve működő, a hekkjéről híressé vált András büfét mutattuk be a héten. Vincze Attila, aki a családi céget 2019 óta vezeti, hetente kapja az árlista-módosításokat, a legnagyobb problémának azonban a közüzemi díjak emelkedését látja. Azonban a vásárlók egyelőre nem tiltakoztak igazán a drágulás miatt.

Reviczky Zsolt

Ha valaki esetleg nem vette volna észre: rettenetesen meleg van. Érdemes hozzászokni a gondolathoz, hogy ilyen még lesz – az ELTE kutatóinak még publikálás előtt álló kutatásából kiderül, hogy a 40-50 évvel ezelőtti nyarainkon még alig volt hőhullám, a 40-50 év múlva várható nyarakon a mainál is sokkal több forró napra számíthatunk. Számításaik szerint 89 százalékban az emberi tevékenység a felelős a tartós hőhullámok gyakoriságának növekedéséért Magyarországon.

Solymáron és a budai agglomeráció kilenc másik településén nyomásesést, illetve vízhiányt okozott a forróság, a fővárosi önkormányzat küldött oda vizet, a Duna Menti Regionális Vízmű pedig arra kérte a helyieket, hogy ne most locsoljanak és inkább ne töltsék fel a medencéiket, hogy legyen mit inni.

A hét képe: a Jókai utcai házomlás

Veres Viktor

Pest és Nógrád megye más részein nem a vízzel, hanem a hulladékkal van baj: sokszor csak több hetes késéssel viszik el a szelektív és zöldhulladékot. Őrbottyánban önkéntesek álltak neki a munkának a helyi polgármester irányításával.

A térséget ellátó Duna–Tisza Közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. létszám- és forráshiányra hivatkozik az érintett polgármestereknek, pénz híján nem tudják megfelelő műszaki állapotban tartani járműveiket, és nincs elég emberük sem.

150–200 utas volt kénytelen Ferihegyen éjszakázni múlt vasárnapról hétfőre virradó éjszaka, mert nem kapták meg a feladott csomagjaikat. A személyzet hazament, a földi kiszolgáló ügyfélszolgálatán nem találtak az utasok senkit, és a megadott telefonszámot sem vették fel, kénytelenek voltak megvárni a reggeli műszakkezdést a csomag kiadásánál.

A nagyobb európai repülőtereken komoly gondokat okozott a járvány utáni újra indulás. Egyre többen akarnak utazni, azonban a légitársaságok és a repülőtéri kiszolgáló cégek munkaerőhiánnyal és sztrájkokkal küzdenek. Ferihegyen a késésekkel és a növekvő utasforgalommal egyelőre meg tudnak birkózni, de a külföldi problémák az ide utazók életét is megkeseríthetik.

Túry Gergely

Lejárt a türelmi idő Oroszország 100 millió dollárnyi kötvényfizetésére, ezzel pedig a hét elején technikailag beállt az ország fizetésképtelensége, néhány nappal később pedig hivatalosan is csődbe került – ilyen utoljára 1918-ban fordult elő. Az orosz kormány szerint ők akarnak és tudnak fizetni, ám a szankciók miatt a tranzakciók nem tudnak.

Oroszországnak most nincs szüksége külföldi forrásokra, de pár év múlva más lehet a helyzet: a bevételek várhatóan jelentősen csökkenni fognak, a kiadási oldalon pedig égeti a pénzt a háború. Nincs jó helyzetben a Gazprom sem, a földbe állt az árfolyama, miután bejelentették, hogy idén nem fizet a cég osztalékot.

AFP / ILIYA PITALEV

Egy teljes kiállítást lefoglalt az FBI az orlandói művészeti múzeum Basquiat-tárlatán, mert a képek szinte biztosan hamisítványok. A gyűjtemény eredetiségét már a megnyitó után megkérdőjelezték, az egyik képet ugyanis egy újrahasznosított kartondobozra festették, a kép hátoldalán fellelhető egy FedEx-es felirat olyan betűtípussal, amelyet a cég Basquiat halála után hat évvel kezdett el használni.

Becslések szerint a múzeumokban és galériákban lógó festmények 20 százaléka hamisítvány, de akadnak olyan szakértők, akik az arányt inkább 50 százalékra teszik. Noah Charney témával foglalkozó könyvének, a The Art of Forgery-nek (A hamisítás művészete) egyik fő megállapítása az, hogy elég gyakori a most is látott fajta hamisítás, amikor nem egy ismert képet próbálnak eredetinek beállítani, hanem valaki egy híres művész alkotásainak állít be olyan műalkotásokat, amelyek valójában csak imitálják az adott művész stílusát.