Nem tétlenkedett az Energiaügyi Minisztérium: két nappal azután, hogy Orbán Viktor arról beszélt, orosz helyett francia üzemanyagra kell váltani a paksi erőműben, már alá is írták a kapcsolatbővítési megállapodást a francia Framatome-mal. A képet némileg árnyalja, hogy szombatra kiderült, a megállapodás nem az üzemanyagról szólt - inkább arról, hogy hosszabb távon keresnek megoldást, az energetikai tárca pedig addig is "figyelemmel kísérheti a valós európai lehetőségek megteremtődését".

Lantos Csaba energiaügyi miniszter és Bernard Fontana, a francia Framatome elnök-vezérigazgatója egyetértési megállapodást írtak alá a kétoldalú együttműködések elmélyítéséről.

Facebook / Energiaügyi Minisztérium

Ezután nem sokkal az is kiszivárgott, hogy a Budapest Airport megvásárlásában is francia segítséget kaphat a kormány. A Vsquare úgy értesült, hogy a Vinci Airports nevű cég szállhat be a magyar állam mellett kisebbségi tulajdonosként. A portál szerint először kínai és katari partnerségről volt szó, de nyugati nyomásra inkább elvetették ezt az ötletet. És hogy miért jó az államnak egy ilyen üzletben megjelennie? Jó kérdés – ennek az elméleti hátterét is átnéztük.

„Naplózási kérdésekbe nem szeretnék bocsátkozni” – így reagált Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter Strasbourgban arra a kérdésre, mikor érkezhetnek az uniós pénzek Magyarországra. Annyit azért hozzátett: reméli, a pénzek kérdése „a magyar elnökséget már nem fogja beárnyékolni”. A magyar elnökség jövő júliusban kezdődik, szóval ez túlzott optimizmust nem jelent.

Az Európai Bizottság megkapta a jelentést, amelyet az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottsága készített arról, hol tart Magyarország az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek teljesítésében. A testület szerint „lezáratlan kérdések” akadályozzák, hogy az uniós pénzek Magyarországra érkezzenek.

Bár Bóka azt mondta Strasbourgban, az EP vezetőivel találkozott, egészen véletlenül épp ott járt akkor a teljes Európai Bizottság is, mivel szerdán utolsó évértékelőjét tartotta Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke nagy távlati célokat fogalmazott meg, de konzultációk összehívásán kívül sok konkrét lépést nem említett. Egy magyar szempontból is nagyon fontos bejelentést azért így is tett: az EU leszámolna a kínai autógyártók tisztességtelen versenyelőnyével, nevezetesen azzal, hogy az uniós piacot elárasztják a mesterségesen olcsón tartott kínai elektromos járművek.

AFP / Costfoto / NurPhoto

A kínai autóipar alapesetben nem szokott a magyar hírek legfontosabbjai közé bekerülni, csakhogy most a kormány akkugyártó nagyhatalmi álma múlhat azon, mit kezd az EU a kínai autók vizsgálatával. A magyar kormány kis túlzással az akkugyártásra tette fel az ország jövőjét, úgyhogy finoman szólva sem mindegy, mi lesz a vizsgálatból. Amit – hogy egyet még csavarjunk a történeten – épp az újonnan barátainkká fogadott franciák sürgettek már nagyon, és a magyar gazdaság legfőbb külföldi partnerei, a németek elleneztek, nem függetlenül attól, melyikük mennyire van jelen a kínai piacon.

A hét képe: óriási pusztítást okozott az árvíz Líbiában, akár 20 ezer áldozata is lehet.

A Daniel mediterrán vihar okozta szeptember 10-i áradás pusztításának nyomai a kelet-líbiai Dernában 2023. szeptember 13-án.

MTI / AP / Juszef Murad

Új projekt került be a nemzetgazdaságilag kiemelt ügyeket felsoroló rendeletbe. És ugyan a jogszabály nem nevezi meg, minden jel szerint a Mészáros-féle gigabank új székháza az, amelyről kiderült, hogy három toronyépülete állhat majd, mint a cövek: a keleti torony 90 méteres, a középső 78 méter, a nyugati pedig 65 méteres lehet.

Az építmények között nem kell távolságot tartani, a beruházásnak nem feltétele új közlekedési csomópont létesítése, infrastrukturális fejlesztések megvalósítása, „út kialakítására vonatkozó egyéb előírás megvalósítása”, illetve közútkezelői hozzájárulás megszerzése sem.

Hogyan függ össze a vasútreformmal és az agglomeráció szabályozásával Budapest autóproblémája? Mit tud tanulni a magyar főváros Párizstól, Londontól és Koppenhágától? Erről is beszélt Vitézy Dávid a fenntarthatósági podcastünk, a zCast e heti részében.

Reviczky Zsolt

Az egykori közlekedési államtitkárt arról is kérdeztük, hogyan menthetné meg a piacosítás a MÁV-ot, és milyen jó alternatívára gondol, amikor az a téma, hogy az emberek maguktól letegyék az autójukat.

Ilyen sem gyakran történik: leálltak a gyártósorok a General Motors, a Ford és a Stellantis egy-egy üzemében az Egyesült Államokban, miután a vállalatok dolgozói sztrájkba léptek.

A szakszervezet négy év alatt 40 százalékos fizetésemelést kér, ha már a cégvezetők bére óriásit nőtt. Emellett négynapos munkahetet, az inflációkövető, automatikus fizetésemelés visszavezetését követelik, és azt, hogy szigorúbb feltételekhez kössék, meddig minősül valaki „ideiglenes munkaerőnek”, aki nem részesül a szakszervezeti előnyökben. A legnagyobb bajuk azonban az, hogy miközben az amerikai kormány jelentős összeggel támogatja az e-autók fejlesztését, attól tartanak, hogy nekik ebből egy cent sem jut.

Nehéz annál nagyobb inverz all stars-csúcstalálkozót összehozni a világpolitikában, mint ami most történt: Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong Un találkozott egymással Vlagyivosztokban. Úgy tűnik, Oroszország nagy mennyiségű tüzérségi lőszert és harckocsi-elhárító rakétát vásárolhat Észak-Koreától. Ez most ugyan gyorsan fogy, de a cél állítólag az, hogy amíg ez a készlet kitart, addig még jobban felpörgetik az orosz hadiipart.

AFP / KCNA VIA KNS

A szankciók által sújtott orosz üzletemberek ügyesen menekülnek előre, de maga az orosz gazdaság egyre rosszabb helyzetben van. A nyugati szankciók, ha nem is száz százalékosan, de működnek, keletről viszont érkezik némi segítség: Kína próbálja menteni az orosz bankszektort, Észak-Koreától pedig most fegyver jöhet.