Folyamatosan hangsúlyozni kell az átmenetiséget – kommentálta tájékoztatóján Virág Barnabás jegybanki alelnök, hogy a Monetáris Tanács az asztalon lévő két opció közül a magasabb, 100 bázispontos kamatcsökkentést választotta, így 9 százalékra csökkentette az alapkamatot.

Az idei év közepére várható kamatszint nem változott. Az elemzők 6-7 százalékot várnak, ez a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján reális. Az alelnök szerint jelenleg csak

az a kérdés, hogy ezt a kamatszintet a jegybank milyen lépésekkel fogja elérni.

E tekintetben különösen fontos lesz a friss makrogazdasági prognózist tartalmazó, március végén megjelenő Inflációs jelentés, illetve az azt követő kamatdöntés.

Virág hangsúlyozta, hogy a Monetáris Tanács adatvezérelt módban marad, vagyis minden kamatdöntés egyedi lesz a beérkező információk alapján.

Az infláció befékezett, de most már 4 százalék körül marad

Ami a mostani ülést illeti: a Monetáris Tanács azért döntött a 100 bázispontos vágás mellett, mert a tényezők, és különösen a trendszerű folyamatok kedvezően alakultak. A januári infláció a várakozások alatt alakult, a mutató 34 hónap után visszatért a jegybank toleranciasávjába (2-4 százalék). Ezáltal 0,5 százalékponttal lejjebb került a rövid távú inflációs pálya. A gazdaságban erős, általános dezinfláció zajlik. Az év eleji átárazások alakulása mindig kulcskérdés, idén pedig az ukrán háború előtti időket idézte a mintázat. Ebből csak a piaci szolgáltatások lógnak ki, ebben a szektorban még mindig magas az átárazások mértéke.

Az infláció gyors mérséklődésének mindenesetre ezzel nagyjából vége, a jegybank előrejelzései szerint a következő hónapokban az infláció a toleranciasáv felső széle „körül” alakul majd. Virág szavai alapján tehát a jegybank az infláció átmeneti és kis mértékű gyorsulását sem zárja ki.

Az NGM tett keresztbe a januári kamatvágásnak

Az ország kockázati megítélése javult, köszönhetően egyebek mellett a beáramló uniós forrásoknak, amelyek javítják a gazdaság finanszírozási képességét, és növelik a historikusan amúgy is magas szintű devizatartalékot.

Enyhült a munkaerőpiac feszessége (vagyis a munkaerőhiány), erre utal, hogy a heti ledolgozott munkaórák és kiírt álláshelyek száma mérséklődött nemzetgazdasági szinten.

Februárban már nem volt a januári „pénzpiaci zaj” – ezzel Virág arra utalt, hogy a Nagy Márton-féle Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egy „vitaindító” cikkben javaslatot tett a változó kamatozású vállalati hitelek esetében a referenciakamatok cseréjére a bevett Buborról a jelenleg annál alacsonyabb diszkontkincstájegy-hozamra. Virág már korábban beszélt arról, hogy ez a „zaj” volt az egyik tényező, ami miatt a Monetáris Tanács januárban nem a 100 bázispontos kamatvágás mellett döntött.

A minisztérium végül – miután a Standard & Poor's hitelminősítő is megrökönyödött az ötleten –  eltekintett a referenciakamat-váltástól, cserébe a bankok „önként” vállalták, hogy a február 1. és május 1. között kötött valamennyi új vállalati forinthitelnél a futamidő első 6 hónapjában nulla százalékra csökkentik a saját kamatfelárukat.

Az alelnök szerint a „pénzpiaci zaj” nem csak a forint árfolyamában jelentkezett, hanem az ország kockázati megítélését jelző hozamokban is, a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzésekben stb. Ilyen helyzetben a monetáris politikának az óvatosságot kell választania – mondta Virág.

Nagy Márton akcióztatja a bankokat, Matolcsyéknak ezúttal sem osztott lapot

Nagy Márton minisztériuma eltekintett a vállalati hitelezés átalakításától, cserébe a bankok egy időre „önként" leárazzák a vállalati forinthiteleket. A jegybankot felállították az asztaltól.

A cégeknek nem még több ingyen pénzre van szükségük

Virág Barnabás neveket nem mondott, de mondandójának egy jelentős részét egyértelműen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek, illetve a hozzá hasonló húrokat pengető Parragh László kamarai elnöknek címezte.

Az alelnök elmondása szerint ezúttal a Monetáris Tanács kiemelten foglalkozott azzal, hogy milyen problémák gyötrik a vállalkozásokat. Ehhez hat vállalati felmérést néztek meg, kiemelten kettőt, vállalati érdekképviseletét, a VOSZ-ét, illetve az iparkamaráét, az MKIK-ét. Azt látták, hogy a VOSZ felmérésében a finanszírozás nincs az első 9 probléma közt. A cégek szerint a kereslet, a vásárlóerő hiánya a legnagyobb probléma. Az MKIK felmérésében a 6. helyen áll a finanszírozás. A cégek szerint kritikus probléma a kereslet hiánya és a megemelkedett költségek.

Szeretném jelezni, hogy ezek nyilvános adatok, ezeket mindenki feldolgozhatja

– üzent Virág Barnabás, elég nyilvánvalóan a nemzetgazdasági miniszternek is. Nagy Márton ugyanis a gazdaság felpörgetésének egyik útját a vállalatok számára rendelkezésre álló források bővítésében látja, ennek érdekében a rendelkezésre álló uniós gazdaságfejlesztési pénzek nagy részét nulla százalékos kamatozású hitelként kívánja kihelyezni.

Virág Barnabás arra is emlékeztetett, hogy a magyar vállalati szféra likvid eszközállománya a GDP százalékában jóval magasabb, mint a régiós országokban. Banki hitelek arányában is nagyon magas a likvid eszközeik aránya, Magyarországot e tekintetben uniós összehasonlításban csak Írország és Málta előzik – mindkét ország adatát torzítja, hogy több globális multi bejelentett székhelye.

Egyszóval a magyar vállalkozások nem küzdenek forráshiánnyal,

nem az a probléma, hogy nincs elég pénzük, megvalósulhat a befektetési fordulat, ha a körülmények megfelelőek lesznek.

Marad a pozitív reálkamat

A probléma a kereslet hiánya. Mind a háztartások, mind a vállalkozások óvatos döntéseket hoznak. Ugyan elindult a reálbérnövekedés (a keresetek az inflációt meghaladó ütemben nőnek), ám kérdés, ezt mikor követi a belső kereslet emelkedése.

Virág Barnabás figyelmeztetett rá, hogy a magas infláció hosszú hónapjai a pénzügyi vagyon reálértékét is csökkentették. A gazdasági szereplők előbb ezt próbálják visszapótolni, csak ezután jön a kereslet fokozódása. Ezért is kulcskérdés az árstabilitás elérése és fenntartása, minél előbb tudják a gazdasági szereplők visszaépíteni reálvagyonukat, annál előbb kezdenek fogyasztani:

a dezinfláció növeli a reálbéreket, helyreáll a reálvagyon, helyreáll a vásárlóerő.

Ezért a továbbiakban is indokolt a feszes monetáris politika folytatása, az árstabilitás fenntartható elérése a pénzpiaci folyamatok stabilitásának megőrzése mellett.

A folyamat végén aztán elkövetkezik a piaci hitelezés újjáépülése.

Az út során marad a „megfelelően” pozitív reálkamat – jelezte Virág Barnabás. Nagy Márton (és Parragh László) számtalanszor kritizálta a jegybankot, amiért túl magas reálkamatot tart fenn, ezzel megfojtja a piaci hitelezést, így a gazdasági növekedést. Virág szerint hibás megközelítés, tévút a pozitív reálkamatban keresni a probléma gyökerét. Ezt támasztja alá szerinte a tapasztalat is: tavaly őszig, amikor az infláció elkezdett érdemben mérséklődni, a reálkamat vaskosan negatív volt, sőt számos hiteltermék esetében még mindig negatív, mégsem pörgött föl a gazdasági növekedés.