Ha megkérdeznénk egy átlagos amerikait, mi a legfontosabb esemény az országában ezekben a napokban, amely alapjaiban határozhatja meg a világ közeli jövőjét, akkor valószínűleg valamit az elnökválasztás kampányáról, netán a Donald Trump elleni merényletkísérletekről mondana. Az üzleti világban most a Federal Reserve (Fed) kamatdöntését (amelyet magyar idő szerint este nyolckor jelentenek be) várják izgatottan, a CNN már órákkal a bejelentés előtt percről percre közvetítésbe kezdett erről, a szakértők történelmi fordulópontról beszélnek, és aki nem követi napi szinten a monetáris politikát, azt igyekszik a média gyorsan felzárkóztatni, mi történik.

Az USA jegybankjának szerepét betöltő Fed kamatot utoljára 2020-ban csökkentett – az azóta eltelt négy évben történt néhány izgalmas dolog az Egyesült Államokban. 2022–2023-ban csináltak végig egy nagyobb kamatemelési ciklust, akkor több lépésben 16 éves csúcsra, 5,25-5,5 százalékra emelték a kamatszintet. Akkorra ugyanis elszállt az infláció, a feladat a további áremelkedés letörése volt, ehhez pedig magas kamatok kellettek.

Manapság más a helyzet: az infláció lassan visszatér arra a szintre, amelyet az amerikai politikában jónak tartanak, a Fednek pedig úgy kell csökkentenie a kamatokat, hogy az ne okozzon újabb inflációs sokkot. Azt már az év elején valószínűsítették, hogy az 5,25-5,5 százalékos szintről tavasszal vagy nyáron megindulhatnak lefelé, amikor pedig három hónapja nem volt kamatvágás, már szinte biztosra lehetett venni, hogy szeptemberben kerül erre sor.

Ez miért fontos nekünk?

Ez számunkra leginkább azért fontos, mert amíg magasak az amerikai kamatok, addig az európai kötvények hozamai is magasabbak, ami drágábbá teszi például a magyar államadósság finanszírozását is. És mivel a befektetők a dollárénál vagy az euróénál magasabb kamatokat, ezzel több hozamot várnak el egy eurózónán kívüli országtól azért, hogy ide hozzák a pénzüket, amíg a Fed és az Európai Központi Bank (EKB) magasan tartja a saját kamatait, addig Magyarországon sem nagyon lehet lejjebb vinni a kamatot.

Persze amikor nagy inflációról van szó, akkor nem magyar szintekben kell gondolkozni. Az amerikai mélypont 2022 júniusában jött el, amikor 9,1 százalékos volt a mutató, most pedig a legfrissebb, augusztusi adat szerint 2,5 százalékon áll – a Fed és a legtöbb szakértő ott 2 százalék környékére teszi az ideális szintet. Ez tehát már kezd „rendben” lenni, a munkaerőpiac viszont még nem az igazi, most épp 4,2 százalékos a munkanélküliség. A kamatcsökkentéstől azt is remélik, hogy a cégek bátrabban vesznek majd fel hitelt, így lesz tér a növekedésükre és új dolgozók felvételére. Jerome Powell, a Fed elnöke már nyíltan arról beszélt, hogy az első számú prioritás a munkanélküliség csökkentése – kérdés, hogy mennyire durva beavatkozást tartanak jónak.

Egyelőre bizonytalan, hogy mekkora lesz a kamatvágás mértéke. A héten a legtöbb szakértő és bróker már arra számított, hogy 0,5 százalékpontos (azaz 50 bázispont), de nem kizárt egy konzervatívabb, 0,25 pontos (25 bázispont) enyhítés sem. A nagyobb vágás azt jelezné, hogy valami komolyabb gond lehet a gazdasággal, ami miatt drasztikusabb beavatkozásra van szükség. Ilyenre a 2007–2009-es válságban és 2020-ban volt példa, szóval eddig válságok idejére tartogatták ezt a megoldást, most először vethetik be olyan időben, amikor nem krízis van, „csak” a munkaerőpiac szempontjából rossz a helyzet. A kockázata is megvan, úgy kell beavatkozni, hogy az infláció ne induljon újra fölfelé.

A döntést keleti parti idő szerint 14 órakor jelentik majd be – ekkor itt, Közép-Európában 20 óra lesz –, a Fed vezetői ez után fél órával sajtótájékoztatón részletezik majd a döntésüket, és azt, mit várnak az amerikai gazdaságtól, és milyen kamatpályát valószínűsítenek az előttünk álló hónapokra.