Miközben szerda óta hivatalosan is ott van két újabb magyarországi tehenészetben a ragadós száj- és körömfájás-fertőzés, újabb szigorításokat jelentett be az agrárminiszter, közben Szlovákia után Ausztria is lezárni készül a kisebb határátkelőket, Szerbia pedig fertőtlenítő pontokat állít fel a sajátjainál, egyre feszültebben figyeli a történteket az állattenyésztési ágazat. 

Bár a ragadós száj- és körömfájás miatt eddig összesen leölni szükséges állatok száma (8200 darab) – már megközelíti a KSH tavalyi adatai szerint 861 ezres hazai szarvasmarha-állomány egy, illetve a 406 ezres tehénállomány – itthon eddig csak tejgazdaságokban ütötte fel a fejét a vírus – két százalékát, a többséget közvetlenül nem érinti a járvány. Állományaik egészségesek, és azok, akik gazdasága nem a fertőzött telephelyek térségében kijelölt védő és felügyeleti körzetekben található, elvileg – legalábbis az Európai Unión belül – szabadon forgalmazhatnák állataikat vagy húsukat, erről külön európai bizottsági rendelet is szól.

Ellenőrzés a szlovák határon a száj- és körömfájás járvány miatt.

AFP/ANADOLU/Lukas Kabon

Csakhogy sok esetben az eddigi piacaik elzárkóznak, a partnereik kivárnak, más szállítókat keresnek. A Nébih oldalán jelenleg 27 olyan országot – közte öt uniós tagállamot – sorolnak fel, amelyek különböző mértékű korlátozásokat vezettek be a Magyarországról (és Szlovákiából) származó fogékony állatokra (minden páros ujjú patásra, a vadakat is beleértve), illetve a belőlük készült termékekre. Van, ahol átengedik az élőállat-szállítmányokat, de nem állhatnak meg (Szlovénia), másutt még azt is kikötik, milyen fajta bőrtermékeket szabad csak bevinni (Szerbia). 

Túltartott sertések

A HVG információi szerint a sertéshúsiparban egyelőre nincs pánik: a húsipari vállalkozások azt várják, hogy az Európai Bizottság nyomásának eredményeként a tagországok a még fennálló importtilalmat feloldják. A sertéshúsexport a környező tagországok piacaira többször megakadt az elmúlt hetek során a kereskedelemkorlátozó intézkedések miatt, de a legtöbb piacra most már elméletileg szállíthatnak a magyar cégek. Ugyanakkor egyes külföldi partnerek részéről érezhető némi bizalomvesztés, de a magyar sertéshús továbbra is értékesíthető az uniós piacokon..

Az EU-n kívüli export a teljes, 167 ezer tonnás kivitel körülbelül 8 százalékát jelenti, az ágazat szempontjából ez nem jelentős, itt legfeljebb azok kerülhetnek nehéz helyzetbe, akik kifejezetten ezekkel a piacokkal foglalkoznak.

A csapást tehát egyelőre leginkább csak a korlátozás alá tartozó területeken, így Győr-Moson-Sopron megyei, valamint egyes Komárom-Esztergom megyei gazdálkodók szenvedik el, akik jelenleg kénytelenek úgy tartani és etetni az állataikat (jelentős veszteség mellett), hogy nem tudják, milyen sors vár rájuk.

Bár az első kitörés után készült cikkünkben megpróbáltuk valamennyire felmérni, mekkora kárt okozhat a fél évszázada nem látott kór előkerülése, Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója szerint még korai a károkat méregetni. Annál is inkább, hiszen ezzel nemcsak a konkrétan érintett telepeken számolhatnak majd – az elvesztett állat- és eszközállomány értékével, a fertőtlenítés, a kiesés, az újratelepítés költségeivel –, hanem a vírusos esetek nyomán járulékos károkra számíthat a hazai állattenyésztési ágazat kétharmada: a sertés-, a juh- és a marhatenyésztők, valamint a tejgazdaságok egyaránt. 

A szakember a múlt héten még azt hitte, sikerül “megfogni” a járványt, de “sajnos voltak lyukak a gépezetben”, és a valóban nagyon ragályos kórokozó továbbterjedt, most pedig aggodalommal figyelik a fejleményeket az ágazati szereplők, a marhatartókkal kezdve a sertés- és juhtartókon át a tejtermelőkig. 

Az érintett megyékben hetente 8-10 ezer sertés vár arra, hogy értékesítsék, de egyre nehezebb,

pszichózis van a piacon,

a belső piac is ódzkodik, és az exportpiacok közül többen lehúzták a rolót a magyar termékek előtt. Szerinte sok piaci szereplő, vágóhíd nem akarja megvásárolni a magyar sertést, hiába biztonságos és egészséges az állat, és származik a betegség által nem érintett területről. 

A sertésnél ráadásul minden tenyésztő felett ott lebeg a veszélye, hogy minél később értékesítik, annál inkább túltartott lesz: napi szinten egy kilogrammot hízik, egy hét csúszás már 7 kiló többletet jelent. “Itt 110 kg-ra van belőve a szállítási és a vágási súly, és nagyon nem mindegy az a pár plusz kiló”. Romlik a piaci értéke, alacsonyabb áron vehetik át a vágóhidak, kereskedők. Erre már panaszkodnak is az érintett megyék tenyésztői, akik azt is jelezték, hogy a náluk ragadt sertéseket etetni kell, miközben fogy a takarmány, és nem tudják hova rakni a következő szaporulatot. 

A hazai sertéshústermelés volumene jóval nagyobb, mint a marháé: 2024-ben az elmúlt 3 év legnagyobb volumenű kivitele történt, 167 ezer tonna mennyiségben (2022: 158 ezer tonna) és 193 milliárd forint értékben (2022: 157 milliárd forint). Ez azt is jelenti, hogy a magyar sertéshús ára számottevően, 16,3 százalékkal emelkedett ez idő alatt. Ugyanilyen szinten mozog a sertéshús importja is: 2024-ben 151 ezer tonna jött be Magyarországra 172,8 milliárd forint értékben, de ennek az ára is megdrágult: 2022 óta 26,5 százalékkal.

Élősertésből jóval kevesebb kerül ki az országból, tavaly 38,4 ezer tonnát exportáltunk 35,5 milliárd forint értékben, a behozatal eközben 67,3 ezer tonna volt (64,4 milliárd forintért), az export- és importsertés tonnánkénti ára itt tehát gyakorlatilag azonos volt (3,5 százalék utóbbi javára).

Wagenhoffer Zsombor a sertéspiaccal kapcsolatban jelezte, van egy kis túltermelés Európában, és bár előbb feljebb mentek az árak, mostanra túlkínálat kezd kialakulni, és csökkenni kezdett az ár.

A szarvasmarha-ágazatot jelenleg kevésbé érinti a lezárások miatti esetleges késlekedés:

a húsmarha dömpingje őszre esik,

mostanra a késve vágóéretté vált egyedeken is jórészt túladtak a tenyésztők, és itt eleve nem számít egy-két hét túltartás. Tenyésztők ugyanakkor felvetették, hogy szabályozni kellene a vágómarha átvételi árát, hogy ne származzon abból káruk, hogy nem tudják kivinni, és itthon nyomott áron veszik át tőlük (a marhahús nagyobb része jellemzően exportra megy).

Leszállóágon

A szarvasmarha-ágazat már évek óta leszállóágon van: míg élőmarhából 2022-ben 78,4 ezer tonnát exportált Magyarország, addig 2024-ben csak 63,8 ezret, az állatok tonnánkénti ára eközben szűk 1,1 millióról 1,22 millió forintra nőtt (+11%) – olvasható ki a KSH adataiból. Hasonló a helyzet a marhahúsnál: két év alatt 11 ezer tonnáról 7,8 ezer tonnára csökkent a kiviteli mennyiség, az ára pedig csak 7,8 százalékkal emelkedett, annak ellenére, hogy ez idő alatt az állattartók költségei jócskán emelkedtek.

Ehhez képest a marhahús behozatala folyamatosan emelkedik: élőmarhából 2022-ben 11,9 ezer tonnát, 2024-ben már 22,1 ezer tonnát importált Magyarország, és míg a hazai és a külföldi marha ára 2022-ben még közel azonos volt, 2024-re már tonnánként 500 ezer forinttal drágább volt a behozatal. A marhahús importja ez idő alatt 13,4-14,6 ezer tonna között ingadozott, a hús ára viszont 10,5 százalékkal 2,27 millió forintról 2,51 millóra nőtt. Itt tehát jóval nagyobb, közel 40 százalékos eltérés van a kivitt és a behozott marhahús ára között utóbbi javára.

Orbán Viktor Facebook oldala

A magyar bárányt várják az olaszok

Annál inkább aggódhatnak a juhtenyésztők, hiszen a kilónkénti 2500 forintos ár lement 1900 körülre, miközben nyakunkon a húsvéti időszak. „350 ezer bárány vár arra, hogy az olasz piac felvegye”, mondja Wagenhoffer Zsombor, aki szerint a betegség jelentette kockázat „nagyon komoly lap azoknak a kezében, akik kereskedelmi előnyt akarnak szerezni”. 

A húsvéti báránnyal kapcsolatban annyi előnyünk van, hogy Romániával szemben a kiskérődzők pestise megjelenése miatt kiviteli korlátozások vannak életben, így a magyar tenyésztők állatait – megfelelő vértesztek bemutatása mellett – át fogják venni, „Olaszországban a magyar bárányra nagy szükség van”.