Az ellenzéki politikus által Lex Borkainak becézett alkotmánymódosítás keddi parlamenti expozéjában az alkotmánymódosítást jegyző Lázár János frakcióvezető „olyan kijelentéseket tett, amelyek megítélésünk szerint az egész rendőri és katonai állományt sérti és alázzák meg”. Harangozó Lázárnak azt a kijelentését sérelmezte, miszerint a mai rendőrség szervezetileg és szellemiségében ugyanott tart, mint 1963-ban, „ergo a magyar rendőrség egy kommunista rendőrség”.

Harangozó azt is rossz néven vette, hogy Lázár megvizsgálná, a rendőrségi és a honvédségi vezetők milyen képzést kaptak. Az ellenzéki politikus értelmezésében ezzel Lázár „teljes szakmai életútjukat, a hazájuk iránti elkötelezettségüket kérdőjelezi meg”. Szerinte a Fidesztől nem újdonság az ilyetén hozzáállás, tekintettel arra, hogy ellenzékben a párt többször nem a rendészeti kormányzatot, hanem a rendőrséget támadta. Harangozó erre a kordonbontást hozta föl példának, amikor – mint fogalmazott – a Fidesz képviselői egy jogszerű rendőri intézkedéssel fizikailag szálltak szembe. Harangozó szerint Lázárnak bocsánatot kell kérnie a teljes honvédségi és rendőrségi állománytól e kijelentései miatt.

A szocialista politikus az mondta, a rendőrtiszthelyettesek átlagéletkora harminc év alatt van, így a kormánypárti frakcióvezető érvelése „elfogadhatatlan”. Az ellenzéki képviselő kiemelte a közelmúltban kinevezett új országos főkapitányt, Hatala Józsefet, de megemlítette Pintér Sándor belügyminisztert is, aki "a rendszerváltás előtt is rendőri vezetőként szolgált”.

A hvg.hu arra volt kíváncsi, hogy az MSZP az eredeti módosításban szereplő ötéves intervallumnak, vagy a jelenleg közkézen forgó háromévesnek a híve-e, esetleg harmadik változaté. Az ellenzéki politikus úgy felelt: a Kocsis Máté és Lázár János jegyezte alkotmánymódosítás „olyan szinten korlátoz alkotmányos alapjogot, ami szerintünk teljesen elfogadhatatlan és semmiféle nemzetközi példával nem lehet alátámasztani”.

Harangozó alkotmánymódosító-módosító indítványt terjesztett be. Ennek értelmében a honvédségi, a rendőrségi és a nemzetbiztonsági állomány hivatásosainak „el kell dönteniük, hogy elindulnak-e képviselőjelöltnek, vagy az állományban maradnak-e, nem fölfüggeszteniük, hanem megszüntetniük kell a jogviszonyt, azaz ki kell lépniük a testületből”. Azonban, hogy a szolgálati jogviszony után – akár öt, akár három éven belül – nem lehetnek jelöltek, az Harangozó szerint „badarság”, ami a hétfői bizottsági ülésen történt, az pedig „kutyakomédia”. Szerinte Borkai Zsolt közvetve elismerte, hogy az alkotmánymódosítás-módosítási javaslatot őrá szabták, „mert a keddi bizottsági ülésen azzal érvelt, hogy az MSZP öt évet akar, és akkor az MSZP-s jelölt fog tudni Győrött eséllyel elindulni és nem ő”. (Harangozó – a szintén szocialista Bárándy Gergellyel és Varga Lászlóval közösen – egy tréfásnak szánt alkotmánymódosítás-módosítási javaslatot is jegyez a témában.)

A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy egy frissen leszerelt nemzetbiztonsági tiszt sem tudhat több államtitkot, mint a Nemzetbiztonsági Bizottság tagjai, akik értelemszerűen országgyűlési képviselők. „Az egész egy tragédia, ami előttünk van. A Vám- és Pénzügyőrség munkatársai vajon miért maradtak le? Valószínűleg azért, mert nem gondolták végig, hogy a Vám- és Pénzügyőrség munkatársai ugyanúgy nyomoznak, ugyanúgy titkosszolgálati eszközöket is elrendelhetnek" – tette szóvá az ellenzéki politikus.