„A miniszterelnök felismerte, hogy a jelenlegi kormányzati struktúra nem működőképes, de csúcsminisztériumi építményen nem fog változtatni. Inkább egy üzemmérnököt keres, aki képes lenne javítani a hatékonyságon, felpörgetné a munkát. Ha János vállalja a feladatot, akkor kvázi-miniszterelnök lehet belőle” – beszélt a hvg.hu-nak a tervezett kormányátalakításról és benne a Lázár Jánosnak szánt szerepről a Fidesz egyik vezető politikusa.

A miniszterelnök-pártelnök 24 Óra nevű Komárom-Esztergom megyei lapnak adott április 13-i interjújában ismerte el, hogy változásokat tervez a kormányban. Másnap a Népszabadság arról írt, hogy Orbán Viktor a Miniszterelnökséget is át akarja alakítani, és egy olyan erőskezű vezetőt keres, aki képes lenne koordinálni a kormányzati ügyeket. Erre a feladatra a napilap szerint a Fidesz parlamenti frakciójának vezetőjét szemelte ki. Az Origo később megerősítette, hogy folynak az egyeztetések, a hírportál értesülései szerint Lázár a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, Varga Mihályt válthatja, aki az IMF-tárgyalásokért lenne felelős a jövőben.

Bár Lázár János április 18-án egy sajtótájékoztatón azt mondta, „semmilyen, személyét illető változásról nincs tudomása, nem tervez ilyen jellegű változást”, nem cáfolta egyértelműen a kiszivárgott információkat. „Meglátjuk, hogy mit hoz a kormányátalakítás, amely a közeljövőben be fog következni” – hárította egy hete a sajtó érdeklődését. Több vezető fideszes politikus, kormányzati forrás is megerősítette a hvg.hu-nak, hogy a kormányfő a napokban is komoly nyomást gyakorolt a még mindig hezitáló Lázárra, hogy vállalja a kabineten belüli konfliktusok elsimítását.

Forrásaink szerint a frakcióvezetőnek tetszik ugyan a kihívás, de egyelőre nem világos, mekkora mozgástere lenne. Nem zárható ki ugyanis, hogy a Miniszterelnökségen komoly ellensúlyokat kapna, ráadásul a döntések előkészítésére kevés ráhatása lenne: ebben az Orbán főtanácsadójához közel álló Századvég-csoportnak van meghatározó szerepe.

Se Navracsics, se Varga nem vállalt konfliktusokat

„Viktor egy stratéga, aki víziókat, nagy terveket szeret szőni, a napi ügyeket, a miniszterek, államtitkárok mozgatását, a konfliktusok kezelését unja. Úgy ítéli meg, hogy János pont ebben volt jó eddig a frakció élén, ezért mindenáron be akarja húzni” – mondta a párton belüli döntéshozatalra rálátó, az ügy bizalmi jellege miatt neve elhallgatását kérő forrásunk.

Orbán Viktor és Lázár János a Parlamentben - jobbkezének szánja

Túry Gergely

Kormányzati forrásaink szerint míg az első Orbán-kabinet idején a miniszterelnök rengeteg időt töltött a döntések előkészítésével és bonyolult szakpolitikai kérdések megértésével, a második kabinetjének felállításakor tudatosan távol akarta tartani magától ezeket az ügyeket. Ezt a kormányfői igényt is figyelembe vette Navracsics Tibor, amikor 2010-ben kialakította a csúcsminisztériumi struktúrát.

„Azzal a szereppel, amit most Lázárnak nézett ki a miniszterelnök, Navracsicsot bízta meg a kormányalakításkor. Tibor viszont nem szán elég időt a kormányon belüli egyeztetésekre” – mondta a Fidesz elnökségéből származó forrásunk, aki szerint a kormányzati koordinációért felelős miniszterelnök-helyettest a közigazgatás átszervezése köti le. Ugyanakkor tudatosan távol tartja magát a kabineten belüli politikai konfliktusoktól, nem vállalkozik arra, hogy ő vigye keresztül a miniszterelnöki szándékot. Állítólag eleinte próbálkozott ugyan ilyesmivel, de falakba ütközött.

„Matolcsy György például egy adott pillanatban közölte, hogy neki Orbán a főnöke, vele kíván egyeztetni.” Kormányzati forrásaink szerint részben ezért egy idő után Navracsics az egyeztetést inkább közigazgatási államtitkárára, Gál András Leventére bízta, aki rálátott a teljes kormány jogszabály-előkészítő tevékenységére. Ő viszont információink szerint összeütközésbe került a miniszterelnökkel, amikor pontatlanul fogalmazta meg a budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos kinevezéséről szóló kormányhatározatot és olyan jogkörökkel is felruházta őt, amit a kabinet nem hagyott jóvá. (Gál ezért fegyelmit is kapott tavaly októberben Navracsicstól, novemberben pedig lemondott az államtitkári posztról és kormánybiztos lett.) Úgy tudjuk, a közigazgatási minisztert azért is kritika érte Orbán részéről, mert - Semjén Zsolttal ellentétben - miniszterelnökhelyettesként "nem áll bele a politikai vitákba".

A minisztériumok felett álló Miniszterelnökséget vezető Varga sem szánt túl sok energiát az elmúlt két évben a koordinációra. „Misi ért a számok nyelvén, néha csatázik is Matolcsyval gazdaságpolitikai kérdésekben, de olyan, tőle távol álló ügyekben, mint a víziközművek, nem fog elmélyülni” – mondta a nagyobbik kormánypárt egyik vezető politikusa arra utalva, hogy Vargának csak néhány, számára fontos területre terjedt ki a figyelme.

Orbán „bulldog típusú” végrehajtott keres

Orbán ezért most – ahogy egy parlamenti képviselő fogalmazott – „egy bulldog típusú”, nagy munkabírású embert keres, akinek politikai ereje is van ahhoz, hogy a minisztériumokat munkára biztassa, a konfliktusokat kezelni tudja. „János a frakció élén bizonyította, hogy rövid idő alatt átlátja a komplikált ügyeket, ráadásul a miniszterelnök akaratát is érvényesíteni tudta a képviselőcsoporton belül” – mondta a Fidesz-frakció egyik befolyásos tagja.

Lázárnak már van egy nem fogadott hívása

Facebook.com/orbanviktor

Lázárt nem először próbálja behúzni a kormányba Orbán Viktor. Tavaly októberben a Népszabadság arról írt, hogy a kormányfő őt szánta a miniszteri feladatot eredetileg 2011 végéig vállaló Réthelyi Miklós helyére. Ezt Lázár akkor nem cáfolta, ahogy azokat a kiszivárgott információkat sem, hogy feltételeket szabott a miniszterelnöknek. Végül a minisztercsere elmaradt – információink szerint Lázár azért is szabott ilyen szigorú feltételeket, mert akkor még nem akart belépni a kormányba.

„Ha erős a hívás, nincs apelláta, most nem egy minisztérium, hanem a kormány élére invitálják” – mondta egy volt kormánytag a hvg.hu-nak, úgy vélve, egy ilyen fajsúlyú ügyben nehéz lesz ellentmondani a miniszterelnök-pártelnöknek.

A Századvég kormányoz?

„A következő két év a hibák kijavításának ideje lesz a kormányzásban” – mondta januárban a fideszes frakcióvezető a berlini magyar nagykövetségen tartott előadásában, jelezve, hogy ő sem teljesen elégedett a kormány teljesítményével. Fideszes és kormányzati forrásaink egybehangzóan állítják, Lázárnak a Miniszterelnökségen sokkal korlátozottabb lesz a mozgástere, mint a Nefmi élén lett volna.

Habony Árpád (balra) érkezőben a Fidesz egri frakcióülésére - növekvő befolyás

Túry Gergely

Az Origo múlt hét kedden arról írt, hogy Szijjártó Péter, Orbán miniszterelnöki biztosként dolgozó szóvivője nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkár lesz, továbbá államtitkári rangot kaphat a Miniszterelnökségen eddig tanácsadóként foglalkoztatott Győri Tibor. Forrásaink mindkét politikust Orbán bizalmasának tartják, akik szerintük akár Lázár ellensúlyai is lehetnek majd a Miniszterelnökségen.

Egy volt kormánytag szerint szinte kizárt, hogy teljesen szabad kezet kapna, a döntések előkészítésében ugyanis már most is meghatározó szerepe van Habony Árpádnak, a miniszterelnök főtanácsadójának, illetve a körülötte szerveződött csapatnak: a Századvég-cégcsoportnak. Egy másik forrásunk szerint a döntés-előkészítést lényegében kiszervezték a kormányból. A Századvég Politikai Iskola Alapítványból, a Strategopolis Stratégiai Elemző és Kommunikációs Tanácsadó Kft.-ből és a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-ből álló csoport tavaly novemberben – egyedüli indulóként – nyerte el a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által kiírt havi harmincmillió forintos, a ciklus végéig tartó milliárdos pályázatot. (A Századvégben és a Strategopolisban kinevezéséig érdekelt volt a Habonnyal baráti viszonyt ápoló kormányszóvivő, Giró-Szász András is, aki tavaly megvált az egyes cégekben lévő részesedésétől – hivatalosan pont azon a napon, amikor a csoport elnyerte a minisztérium pályázatát.)

Feladja a hátországát?

„Nehéz döntés előtt áll Lázár. Ha bemegy, elveszítheti azt a függetlenségét, amit jelenleg a frakció élén élvez” – véleményezte a helyzetet a fideszes képviselőcsoport egyik befolyásos tagja. Több forrásunk is azt mondta, ha Orbán ragaszkodik a kinevezéséhez, de Lázár mégis nemet mondana, az a frakcióvezetői posztra is kihatással lehet, hiszen számos ügyet eddig úgy tudott keresztülvinni a 263 fős csoporton, hogy a képviselők tudták, élvezi a miniszterelnök-pártelnök teljes bizalmát. „Nagy dolog a kormányfő jobbkezének lenni, de mégis függeni fog tőle” – mondta az egyik fideszes forrás.

Kinevezése esetén Lázárnak nemcsak a viszonylagos önállóságot biztosító frakcióvezetést kell maga mögött hagynia, hanem a hátországát jelentő hódmezővásárhelyi polgármesterséget is. Bár a frakcióvezető volt az első fideszes politikus, aki már tavaly márciusban úgy nyilatkozott, hogy három letöltött ciklusa után „alapból” szeretné befejezni a polgármesterkedést, ha bemenne a kormányba, akkor a miniszterek és az államtitkárok összeférhetetlenségét szabályozó törvény alapján már most le kéne mondania a városvezetői tisztségéről – Hódmezővásárhelyen pedig időközi választásokat kellene kiírni.

Az már biztossá vált, hogy Lázár 2014-től nem lesz polgármester: az Országgyűlésről szóló, nemrég elfogadott törvény szerint a képviselőséget és a polgármesterséget szét kell választani a következő ciklusban. Múlt héten a Fidesz Csongrád megyei 4. választókerületi tanácsa úgy döntött, őt jelöli a választókerület elnökének, a pártban pedig az a szokás, hogy a kerület elnökét indítják a következő országgyűlési választáson.