Lengyel Tibor
Lengyel Tibor
Tetszett a cikk?

Ha sarokba nem is, de a négy fal közé szorul október 23-án Orbán Viktor, aki nem tömegrendezvényen, hanem egy szűk körű múzeumavatón beszél majd, ráadásul vidéken. Emiatt egészen más is lehet a mostani – egy immár nyolc hónapja tartó háború árnyékában mondott – ünnepi beszéd, mint amilyeneket megszokhattunk a miniszterelnöktől.

A szabadságharcos hősök méltatása, magasztos jelzők és jelenkori párhuzamok a 66 évvel ezelőtti eseményekkel egészen biztosan előkerülnek Orbán Viktor idei, október 23-i ünnepi beszédében, ám annak jellege és stílusa erősen kérdéses. A körülmények sem szokványosak: a miniszterelnök nem állami vagy pártrendezvényen, nagy tömeg előtt, hanem egy – Mindszenty József bíborosról elnevezett – múzeum szűk körű megnyitóján beszél, és bár az oroszbarát gesztusokkal az Ukrajnában zajló háború kitörése óta sem fukarkodik a kormány, ilyesmiből aligha lesz sok az ‘56-os beszédben, ahogy

a megélhetési válság emlegetése is inkább csak a bűnbakkeresés szintjén várható.

Utóbbi azt is jelenti, hogy a “brüsszelezés" esélyes, ahogy a kommunistázás, baloldalizás is erősen borítékolható. Összességében egy kimért és unalmas beszéd pedig éppúgy elképzelhető, mint egy harcias szónoklat, ráadásul Orbántól és a kormányától az egészen meglepő képzettársítások sem idegenek mostanában.

A nemzeti konzultáció plakátja - bombával
Túry Gergely

Alapvetően befolyásolja a beszédet, hogy az a miniszterelnök, aki 1989-ben Nagy Imre újratemetésén az orosz csapatok kivonását követelte, aki önmeghatározása szerint “az utcai harcosok antikommunista világából” érkezett, és akinek a kormánya az Alaptörvénybe is beleírta, hogy “mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki“, a forradalom és szabadságharc ünnepén,

október 23-án Zalaegerszegen, nyilvánosságtól elzárt eseményen, szűrt közönség előtt és a négy fal között mond beszédet – ráadásul úgy, hogy ezen a napon pártja, a Fidesz sem tart “központi” megemlékezést.

Eközben október 23-án Budapesten – és Londontól Párizson át Hamburgig külföldön is – folytatódnak a hetek óta tartó, több tízezer embert is megmozgató tanár-diák tüntetések. Sokan gondolják, hogy ezért kerüli el a nemzeti ünnepen Orbán a forradalom legtöbb eseményének helyszínét a fővárost, és szónokol a megszokott budapesti, általában közterületi, nyílt terep helyett 220 kilométerrel távolabb, a Zalaegerszegen 1919-1944 között plébános Mindszenty Józsefről elnevezett Mindszentyneum zarándokközpontban.

Elsőként a Momentum volt elnöke, Fekete-Győr András állt elő azzal a megfejtéssel, hogy „Orbán Viktor megijedt az október 23-ára szerveződő diáktüntetés erejétől”. Az ellenzéki politikus szerint tehát “Orbán Viktor még a fővárost is elhagyja”, miközben a Fidesz „nem mer központi megemlékezést tartani október 23-án".

Tavaly még együtt ünnepelt az ellenzék, idén legfeljebb véletlenül futnak össze

Az ellenzéki pártoknak egy közös programjuk van október 23-ra, azt viszont nem ők szervezik: politikusaik ki fognak menni a diákok tüntetésére.

A Momentum alelnöke és EP-képviselője, Cseh Katalin úgy kommentált: “Orbán megkérdőjelezte '56 céljait, most lefújta a megemlékezést. Lassan közbeszerzést írnak ki a Sztálin-szobor visszaállítására.” A DK elnöke, Gyurcsány Ferenc pedig keményebben fogalmazott, “A gyáva” címmel közzétett reagálásában:

Utcai gyáva lett a harcosból. A pesti srácok megvetéssel fordulnának el tőle."

A kormánypárti sajtó is hevesen reagált, és kánonban kezdte megvédeni Orbán Viktor helyszínválasztását. Az Origo például azzal a címmel közölt cikket, hogy “Megint semmibe veszi a baloldal a vidéki embereket, most október 23-ával kapcsolatban”, míg a 888.hu azzal támadt vissza, hogy “Beindultak a régi, vidéklenézős reflexek a baloldalon október 23. miatt". Amikor ezek a lapok “vidéklenézésről” írtak, azt egyik sem jegyezte meg, hogy

amúgy Orbán Viktornak sem jutott eszébe eddig, hogy vidéki helyszínen tartson ünnepi beszédet.

Orbán ugyanis, akár kormányon, akár ellenzékben volt, mindig Budapesten tartott ünnepi szónoklatot október 23-a almalmából – már amikor tartott, mert többször is kihagyta ezt a lehetőséget. Tavaly a nem hivatalos választási kampányra ráfordulva – és a Békemenettel megtámogatva – természetesen beszélt Orbán Viktor az évfordulón, de 2020-ban a koronavírus-járvány miatt elmaradt a tömeges ünnepség. Akkor a kormányfő nem beszélt sehol, de az operatív törzs ülése után elment koszorúzni a Corvin-közbe a nemrég meghalt Wittner Mária társaságában.

Orbán Viktor 2019 október 23-án is zárt körben, a Zeneakadémián beszélt
Fazekas István
Az előző, 2019-es október 23-a is majdnem Orbán beszéd nélkül telt, ám végül mégis volt egy szűkebb körű, “zártkapus” rendezvény Orbánnal a Zeneakadémián. Azért, hogy Orbán nem áll ki nyitott közterületre, sokan a Fidesz számára kudarcos önkormányzati választással – Budapesten akkor győzött Karácsony Gergely – indokolták. A kormányzat hivatalos magyarázata az volt: azért nem szerveztek a kormányfő jelenlétével szabadtéri rendezvényt október 23-ára, mert az utolsó pillanatig bizonytalan volt, hogy szükség lesz-e rendkívüli Európai Tanács-ülésre a brexit miatt.

A Fidesz választási győzelme után fél évvel, 2018 október 23-án viszont büszkén állt ki a tömeg elé Orbán – szintén a fővárosban, a Terror Háza előtt. Beszédében 4 éve Orbán a megszokott paneleket mondta fel: '56 elárulásáról, birodalmi álmokról, szuverenitásról, migránsokról, Sorosról és a népektől elszakadt brüsszeli vezetőkről, szemben nemzeti szuverenitással, hősökkel, hazaszeretettel, demokráciával, és a "nemzetek Európája" híveivel.

Orbán nem túl erős beszéde mellett így abban az évben kitűnt Kósa Lajos, aki szerint a NER már ‘56-ban létrejött.

Szintén a Terror Háza előtt beszélt Orbán 2017-ben is – akkor éppen arról, hogy a "globalizmus erői feszegetik az ajtónkat". Ma már talán furcsán hangzik, de Orbán 2016-ban, a 60. évfordulón a Kossuth téren arról beszélt, hogy meg kell akadályozni Európa “elszovjetesedését”, és a sorok között olvasni tudók talán arra is felkapnák ma a fejüket, hogy "élni kell, még a diktatúrában is". Emlékezetes momentum, hogy a kormányfőt kifütyülték, a füttyögőket pedig megtámadták a tömegben, Ungváry Krisztián történész feje vérzett is.

(null)

Tettlegességig fajuló szócsaták, füttyszó és dulakodás kísérte a Fidesz október 23-i ünnepségét a Kossuth téren. Ungváry Krisztián történészt is arcon ütötte egy ünneplő, amikor a kormány politikája elleni tiltakozásul sípolt Orbán Viktor beszéde alatt. Összefoglaló.

A 2015-ös október 23-án is “igazoltan hiányzott” Orbán Viktor, a kormányfő akkor madridi és brüsszeli tárgyalásai miatt nem vett részt az ünnepi eseményeken. Madridban amúgy az Európai Néppárt tisztújításán vett részt a kormányfő. Nélküle az ünnep is laposra sikerült: se Békemenet, se többezres kormányellenes demonstráció nem volt.

A 2014-es nemzeti ünnepen is Brüsszelbe szólította a kötelesség a miniszterelnököt, aki így abban az évben sem mondott itthon beszédet. Előtte, 2013-ban igen, akkor a Hősök terén arról beszélt a kormányfő, hogy “közeledünk a mindennapi megváltás, a valódi szabadságharc felé". A közelgő parlamenti választások miatt hamar előbújt belőle a harcias szellem és azt mondta, “hadrendbe kell állítani csapatainkat”.

Orbán háborúit nézve egy kérdésünk maradt: De sikerült?

Orbán Viktornak évtizedek óta lételeme a küzdés, a vetélkedés, sőt jó ideje ez már harc és háború. Támadó középpályásból vezénylő tábornokká vált, és nem fárad bele: ellenzékben és kormányon is vélt vagy valós ellenfeleiből kovácsol politikai tőkét, szüntelenül „lőporfüstöt szagol". Összegyűjtöttük Orbán és a Fidesz régi és új ellenségeit, hogy lássuk, ki áll nyerésre a csatákban.

Tíz éve, 2012. október 23-án a Kossuth téren – akkor is a Békemeneten felvonulók előtt – mondott erősen EU-kritikus beszédet Orbán, melyben kifejtette: Magyarország nem fogadja el, hogy idegenek kormányozzák vagy, hogy az EU tiszteletlenül bánjon a magyarokkal. Egy évvel korábban, 2011-ben azonban éppen az EU miatt maradt el megint a kormányfő ünnepi beszéde, mivel Orbánnak uniós csúcsra kellett mennie tárgyalni, a hivatalos magyarázat szerint ugyanis “ott kell lennie, ahol az országnak a leginkább szüksége van rá”.

Orbán a 2010-es nemzeti ünnepen párhuzamot vont a 1956 és a 2010-es "kétharmados forradalom" között, és szerinte “a mi győzelmünkkel, a rendszerváltók győzelmével” megadták “a kegyelemdöfést a hazugságok rendszerének”. Egy évvel korábban, 2009-ben, még ellenzékben a főváros XXII. Kerületében ünnepelt a Fidesz – a hírek szerint a forralt bor decije 150 forintba került. A Fidesz elnöke 2008-ban a Várban a szabadság palackból kiengedett szelleméről szónokolt, 2007-ben az Astoriánál pedig pártja nagygyűlésén arról beszélt, hogy az akkori időszak hazugságokról, “sutba hajított felelősségről, intézményesített korrupcióról és maffiamódszerekről” szól.

Az 50. évforduló nem az Astoriánál elhangzó Orbán-beszédről maradt emlékezetes, hanem az ezt követő, máig vitatott véres eseményekről. A Fidesz-nagygyűléshez közeli Erzsébet térnél oszlatták a rendőrök az ott lévő erőszakos tömeget, amit – a Fidesz olvasata szerint – rátoltak az egyenruhások az ő békés szimpatizánsaikra, így sokan közülük is megsérültek a rendőrattakban. A rendőrség szerint viszont kérték a Fideszt, hogy tartsa máshol a megemlékezést, de erre nem volt hajlandó, a rendőrök pedig így is két órát vártak az oszlatással, hogy ne szorítsák össze a tömeget.

 

A sajnálatos 2006 őszi események

2006. szeptember 18-án pillanatok alatt szabadult rá egy olyan erőszakhullám az országra, amihez hasonlót ilyen méretekben azóta sem láttunk. Erről az időszakról számtalan mítosz, sajátos politikai szemüvegen át vizsgált érv és ellenérv, valamint manipuláció ragad szinte az első pillanattól kezdve.

 

--- voting control ---
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!