Nem kezelte külön a partnerei pénzét és a saját jutalékát a Bónusz Brigád, egy kalapba tették a két összeget, és a partnerek pénzét is úgy költötték, mintha a sajátjuk volna – ez derül ki a minap a hvg.hu birtokába jutott dokumentumokból.

Az egyik ilyen irat egy úgynevezett "reorganizációs terv", amit a cég a csődeljárás miatt készített el. Ebben egy bekezdés utal a pénzkezelés módjára.

"Sokakban felmerült a jogos kérdés, miért nem különítettük el a bónuszeladásból befolyt összegből a partnert megillető részt, azaz miért nem kizárólag a jutalékunkból finanszíroztuk a működési költségeinket és az ambiciózus fejlesztéseket?" – szólt a kérdés.

Magyarázatképpen: a Bónusz Brigád úgy dolgozik, hogy az általuk a vásárlóktól, a kuponvásárlásokból befolyt pénz egy részét jutalékként teszi el, a fennmaradó összeget küldi tovább a szolgáltatóknak, partnereknek, amelynél a szolgálatást, vagy terméket a kuponért beváltja a vásárló. Az elkülönítés természetesen nem jogi kötelezettség, a cég pedig azzal indokolta a gyakorlatot, hogy elszámolásukban miért nem különülnek el a partnert és a céget megillető tételek: ők a kezdettől fogva az amerikai Groupon modelljét követik, és egészen idáig a teljes bevételből gazdálkodtak, "mert így váltak lehetségessé a partnereink számára az együttműködés vonzó előnyei."

Máté Péter

Erre példákat is felsorolnak, például, hogy 100 százalékos minőségi garanciát adnak, tehát az elégedetlen vásárlóknak visszafizetik a bónusz árát. "Havonta vásárlók tömegesen kérnek jóváírást, amikor úgy érzik, nem azt kapták, amit a szolgáltatástól elvártak. Mi úgy írjuk jóvá a bónusz árát, hogy azt nem kérjük el a szolgáltató partnertől" – magyarázzák.

Egy másik indokot is hoztak a gyakorlatra, ez a dokumentumokban a "veszteséges ajánlatok" címet kapta. Ebben arról írnak, hogy tavaly átlagosan 1200-1500 ajánlat közül válogathattak vásárlóik, ezeknek "egy nem elhanyagolható része vagy egyáltalán nem hozott bevételt, vagy alulmúlta az ajánlat létrehozásának és hirdetésének költségét. (...) A széles választék, színes portfolió érdekében havonta sok olyan ajánlatot vállaltunk be, és nyeltük le a veszteséget, amiről azt gondoltuk, hogy végső soron a cég hosszú távú érdekeit szolgálja".

A Bónusz Brigád szerint a két összeg együttes kezelése ellen a könyvelőcégük sem emelt kifogást, nem kérték, nem utasították őket arra, hogy két külön számlán, egymástól elkülönítve kezeljék a Bónusz Brigád jutalékát és a partneri részesedést. "Egészen a legutóbbi időkig ez nem okozott komoly problémát, ahogy a mai napig nem okoz a cseh, szlovák, román vagy lengyel kuponos oldalaknál, amelyek a hozzánk hasonlóan a Groupon modellt követve ugyanígy jártak, járnak el" – teszik hozzá.

2016-ban kezdődött a lejtmenet

A cégről április elején írta meg a hvg.hu, hogy fizetési nehézségei támadtak, méltányosságot és haladékot kértek több partnerüktől. Két héttel később már csődvédelmet kért maga ellen a vállalkozás. Az általuk jegyzett tervben kitérnek arra is, szerintük mi vezetett ehhez a lépéshez. Mint írják: a bajok tulajdonképpen 2016-ban kezdődtek, amikor a két alapító kiszállt a menedzsmentből, az új vezetők pedig lejtmenetre állították a céget.

"Sajnos egy idő után kiderült, hogy ezek a szakemberek, akik nagyvállalati környezetből érkeztek a Brigádhoz, nem tulajdonosi szemlélettel dolgoztak a gyorsan növekvő kis cégünkben. Visszanézve egyértelműen látszik, hogy túl sokáig nem akartuk észrevenni a baljós jeleket: költséges növekedés, fókuszálatlan marketingstratégia, a vásárlói bázis jelentős csökkenése, ügyfélelégedettség bezuhanása" – írják.

2017-ben aztán az alapítók visszatértek, és a dokumentumban arról írnak, hogy innentől új lendületet kapott a társaság, majd "a cég újraépítésének pozitív eredményein felbuzdulva a múlt évben nagyarányú és rendkívül költséges informatikai fejlesztésekbe" kezdtek. Csakhogy jött a koronavírus, ami "sokkolta" a Bónusz Brigádot. "A koronavírus-járvány okozta válságból visszatekintve méltán mondható, hogy túlságosan bíztunk a jövőben, adottnak vettük, hogy a felívelés töretlenül folytatódik" – áll a dokumentumban, amelyben azt is leírják:

Kétségtelen, utólag az látszik, erőnkön felül fektettünk be a cég jövőjébe. Ennek a felelősségét nem kívánjuk a veszélyhelyzetre fogni. Mondhatjuk, hogy túlzott optimizmusunk áldozatai lettünk.

A végeredmény mindenesetre a csődeljárás lett, amelyben a reorganizációs terven kívül más dokumentumok is születtek. Például összeállították a hitelezők listáját, amely szintén a birtokunkba került, és amely közelíti a 400 entitást, egészen pontosan 355 cégről, vállalkozóról, magánszemélyről van szó. (Ezen a listán valamennyi hitelező megjelenik, tehát nemcsak a partnerek, például maguk a tulajdonosok is, akiknek szintén tartozik a cég.)

A bejelentett hitelezői igényt nem összesítették számszerűleg, mi megtettük: összességében 407 millió forintról van szó. Ennyi pénzért jelentkeztek tehát azok, akiknek tartozik a Bónusz Brigád. (A csődeljárás teljes körű adatai mutathatnak más számokat is.)

1 milliárd forintnyi "Bónusz-kötelezettség"

A dokumentumokban szerepel egy másik összeg is, amit "Bónusz-kötelezettségként" emlegetnek. Ezen a címen (tartozásként) 1 milliárd forint szerepel. Hogy a két összeg közötti különbséget mi adja, az nem derül ki, ebben a kötelezettségben mindenesetre valószínűleg benne vannak azok a tartozások is, amelyek az elégedetlen vásárlók felé állnak fenn.

A Bónusz-kötelezettség a cég adóságállományának 86 százaléka, a hárommillió forint feletti kötelezettségek összesen 1,141 milliárd forintot tesznek ki – derül ki a dokumentumokból.

Megtudtuk azt is, mit ajánl a hitelezőknek a kuponos cég: azt, hogy mondjanak le a követelésük 81 százalékáról, a fennmaradó 19 százalékot pedig 4 év alatt fogják megkapni: 2020-ban 10 százalékot, 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban pedig 3-3 százalékot. Információink szerint ezt az ajánlatot több partner nem fogja elfogadni, kevésnek érzik a felajánlott összeget.

Kérdés, hogy miből fogja kifizetni a tartozásait a cég? Dr. Szarka Norbert csődjogász, aki a Bónusz Brigád-üggyel is foglalkozik, lapunknak azt mondta: "A mérlegadatokból az látszik, a cégnek 1,3 milliárd forint vagyona van, ennek a nagy része (919 millió forint) viszont nem pénzeszköz, hanem immateriális javak (vagyoni értékű jogok és ezek értékhelyesbítése), például az informatikai rendszer, a honlapfejlesztés stb. Egy vagyoni értékű jog nem olyan, mint egy ingatlan, amit eladok, majd kifizetem belőle a hitelezőket, kevésbé forgalomképes és nehezen is értékesíthető. A cég pénzeszköze 197 millió forint, de hogy ebből mennyi a saját pénz, ami nem valaki mást – például a partnereket, bónusz vásárlókat, vagy az adománygyűjtő szervezeteket – illet, azt nem lehet tudni. Tehát az 1 milliárdos vagyoni fedezet mögött lényegében számottevő olyan likvid vagyon, ami a hitelezői igények kielégítését szolgálná, nem nagyon van" – magyarázta.

Ami kiolvasható a reorganizációs tervből, hogy 2022-ben már a terveik szerint közel 100 millió forintos adózott eredménye lesz a cégnek, 2023-ban már 150 millió forint, majd 180 millió forint. "Ha ez igaz, és nagyjából 400-500 millió forintos eredményük lesz összességében, akkor mivel indokolható, hogy nem tudnak a hitelezőknek egy 50 százalékos megtérülést ajánlani, 5 év alatt? – tette fel a kérdést a szakember. Hiszen a saját terveik szerint ezt kifizethetnék. Nem beszélve arról, hogy miért nem 6-7 vagy 10 éves megtérülést ajánlanak, magasabb összeggel. Tapasztalatom szerint gyakran előfordul, hogy egy adós azt vállalja a csődegyezség keretében, tíz év alatt fizeti ki a tartozását, de akkor nem az ötödét ajánlja.” Szerinte felmerül az is, hogy ha az elmúlt években, amikor még dübörgött a piac, nem tudtak nyereségesen működni, akkor most miért bízna abban egy hitelező, hogy ez most, a nehezebb gazdasági környezetben hirtelen megfordul? „Örülök, ha így lesz, de ha ez reorganizációs terv megvalósul, akkor viszont a 10+9 százalék méltánytalan ajánlat a több éves üzleti partnerekkel szemben " – tette hozzá.

Mint megtudtuk, az első egyezségi tárgyalás most pénteken lesz, ha az egyezségi javaslatot a többség leszavazza, egy újabb tárgyalás várható, valamikor szeptember elejéig. Ekkor – hacsak a hitelezők többsége nem szavazza meg a csődvédelem 120 napos sztenderd idejének meghosszabbítását – véget ér a csődvédelem és a törvényes fizetési haladék időszaka, az eljárás pedig átfordul felszámolási eljárásba – vagy a másik lehetőség, hogy addig legkésőbb létrejön a csődegyezség a hitelezőkkel és a megállapodás feltételei szerint fizet a cég.