Ahogy csütörtökön megírtuk, több, a pedofilellenes törvénycsomaghoz érkezett módosító indítványról döntött az Országgyűlés szakbizottsága. A módosító javaslat azzal egészítené ki az eredeti törvénycsomagot, hogy „a gyermekvédelmi rendszerben az állam védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát”. Egy másik pont szerint tilos 18 éven aluliak számára nemcsak a pornográf vagy a szexualitást öncélúan ábrázoló tartalom elérhetővé tétele, hanem az olyan tartalom is tiltólistára kerülne, amely „a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”. Tilos lenne továbbá az ilyen reklámokat elérhetővé tenni 18 év alattiaknak.

A homoszexualitás népszerűsítése, megjelenítése olyan homályos megnevezés, amelynek lényegében képtelenség a törvény betűje szerint eleget tenni. Ha egy tartalomban homoszexuális ember jelenik meg, az már törvénysértő? Vagy csak akkor lesz az, ha ez az ember történetesen szerelmes lesz?

Az egészen abszurd törvényi megfogalmazást megpróbáltuk egy olyan területre rávetíteni, amelyik tartalomfogyasztási szempontból az egyik legnépszerűbb: a sorozatokra. Nem feltétlenül a frissekre gondolunk, hiszen ezek elé még az előterjesztőket képviselő fideszes Selmeczi Gabriella is feltehetően azzal az éberséggel ül le, hogy ott bármikor feltűnhet egy meleg vagy leszbikus, netalán transz karakter, hiszen ma már tart ott a világ, hogy ez magától értetődő legyen. Hanem olyan klasszikusokra, amelyeket nagy eséllyel sok, a módosításokat majd megszavazó képviselő is 18 éves kora előtt látott. Ha kedden elfogadják ezeket a módosítókat, nehéz nem úgy értelmezni, mint hogy 18-as karika kerülhet olyan sorozatokra, mint a Jóbarátok, a Vészhelyzet vagy a Szomszédok.

via GIPHY

Ha netán bárki fejébe szöget ütne, hogy az LMBTQ-emberek reprezentációját tekintve most hatalmasat lépünk vissza, hadd hozzunk be egy érdekes adatot, amivel sajnos nem tudjuk cáfolni ezt a gondolatmenetet: éppen húsz éve marasztalta el először az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) a Magyar Rádió és a Magyar Televízió két műsorát, melegszervezetek panaszbeadványára. Na, nem azért, mert kivágták volna a műsorokból a melegeket, épp ellenkezőleg: mert megsértették a jogaikat. A 2001. szeptember 7-én az Országos Sajtószolgálat által kiadott közlemény szerint

az év júliusában a Magyar Televízió A hét című műsora a Meleg Büszkeség Nap eseményeivel kapcsolatban készített beszámolót, amely ellen négy meleg szervezet, a Háttér, a Lambda Budapest, a Habeas Corpus és az Ötkenyér Keresztény Közösség kifogást nyújtott be a Magyar Televízióhoz.

„A szervezetek álláspontjának az ORTT 2001. szeptember 5-én meghozott határozatában helyt adott. Az ORTT első fokon magáévá téve a meleg szervezetek érvelését, az elmarasztaló határozat indoklásában kifejti, hogy a manipulatív képi világgal, a Biblia önkényes és fenyegető színben történt felhasználásával, valamint egy HIV-pozitív fiatalember történetének szélsőséges tálalásával a műsor megsértette a kiegyensúlyozott tájékoztatás törvényi követelményeit.”

Szintén abban az évben, augusztusban a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsora a Pepsi Sziget kapcsán foglalkozott a homoszexualitás kérdésével.

„A műsorba meghívott szakértők – egy pszichiáter, egy neurológus és egy baleseti sebész – egyöntetűen elítélően nyilatkoztak a homoszexuálisokról. A műsorvezető koncepciózus kérdései alkalmasak voltak a témában tájékozatlan hallgató befolyásolására. A műsorral szemben a Lambda Budapest és a Háttér élt panasszal az ORTT felé. A testület 2001. szeptember 4-én hozott állásfoglalásában elmarasztalta a műsort a médiatörvény megsértése miatt. A tárgyalástól a Magyar Rádió képviselői távolmaradtak. Az eljáró tanács nem találta megalapozottnak a meleg és leszbikus kisebbség megsértését, ezért a panasz erre irányuló részének nem adott helyt.”

A fenti hír fényében ki gondolta volna, hogy húsz évvel később arról számolunk majd be, hogy a közmédia által leadott Jessica Jones című sorozatból rejtélyes módon eltűntek a leszbikus csókváltások? Az esettel kapcsolatban – még áprilisban – megkerestük az MTVA-t és a Netflixet képviselő hazai ügynökséget, hogy megtudjuk, miért a vágott verzió került adásba (18-as karikával, este tíz után), de választ sehonnan nem kaptunk. Elméletben lehetséges, hogy nem a közmédia cenzúrázta a szóban forgó epizódot, mivel időnként előfordul, hogy a különböző sorozatokból a jobb érthetőség kedvéért a nemzetközi piaccal kompatibilisebb vágatokat készítenek, ám később Stern Dániel, a sorozat szinkronrendezője az IGN-nek megerősítette, hogy ő és a szinkronstáb a vágatlan változathoz készítették a magyar hangot.

Ha tippelnünk kellene, a közmédia valószínűleg nem adja majd a közeljövőben az LMBTQ-szálakkal gazdagított Orange is the New Blacket, Az Esernyő Akadémiát, a Szexoktatást vagy a Modern családot, de lássuk azokat a sorozatokat, amelyek jóval korábban készültek, és ha érvénybe lépne a rendelet, a továbbiakban csak késő este, 18-as karikával lehetne őket adásba küldeni. Ezeken keresztül látszik ugyanis igazán, mennyire abszurd és retrográd a most előterjesztett módosítás.

Kezdjük is a Jóbarátokkal, ha már ennyire hullámzik körülötte a nosztalgia. A sorozat jelenleg 12 éves korhatárral fut, és akárhogy nézzük, megjeleníti a homoszexualitást, mégpedig már a korában is úttörő módon.

Az egy dolog, hogy a Jóbarátok első részének egyik első mondatából kiderül, hogy a főszereplőt azért hagyta el a felesége, mert rájött, hogy leszbikus, és ennek az indoknak a létjogosultságát senki nem vitatja egy pillanatig sem. (Csak a rend kedvéért: 1994-et írunk.) De a sorozat még egy leszbikus esküvőnek is egy teljes epizódot szentel (S2. E11.: A leszbikus esküvő). Ross és Carol és Susan pedig olyan szivárványcsaládban neveli a kisfiát, Bent hogy az még Novák Katalint is összezavarná.

Nem sokkal az epizód vetítése előtt egyébként az NBC 200 részmunkaidős telefonos operátort vett fel, hogy kezelni tudja az esetleges panaszok áradatát, amiért egy leszbikus esküvőt mert képernyőre tenni, de végül összesen 11 hívást kaptak. Az epizód végül Emmy-jelölést ért a sorozatnak, és a Jóbarátok történetének 11. legnézettebb epizódja lett.

De vegyük a 90-es évek másik sikersorozatát, a Vészhelyzetet, amely szintén 12-es karikát kapott, pedig ott leselkedik a nézőre több meleg karakter is. A Vészhelyzet zsenialitását hosszan lehetne elemezni, de a sorozat úttörő jellege abból is adódott, hogy sok olyan társadalmi kérdéshez hozzányúlt, amihez tévéműsorok azt megelőzően nem igazán mertek. Ilyen kérdéseket feszegetett Kerry Weaver magával és a világgal harcoló, majd megbékélő leszbikus karaktere. A tévézés történetében az első alkalmak egyike volt, hogy egyáltalán meleg szereplőt láthattak a nézők, Kerry Weaver Sandy Lopezzel való kapcsolata azonban ugyanolyan hangsúlyokat kapott, mint a kórházi történet heteroszexuális kapcsolatai.

Hogy a nagy újrázásokból merítsünk ismét: a Szex és New York, amelynek 17 év után hamarosan jön a folytatása, 16-os korhatárbesorolást kapott. Hogy a sorozat egyik alapszereplőjének, Stanford Blatchnek a sztereotipikus meleg karaktere, illetve Carrie Bradshaw hozzá való viszonya mennyit ártott vagy használt az LMBTQ-ügynek, azon lehet vitatkozni, de az biztos, hogy a történetben megkerülhetetlen volt. Nem is szólva arról, hogy a tévék délutáni sávjában futó light verzióból is csak a szexet vágták ki, nem az embereket.

De a Doktor House-ban is voltak meleg párok, az első rögtön a második évad tizennyolcadik epizódjában, ahol egy álmatlanságban szenvedő fiatal nő bevesz egy egész üveg tablettát – a mája éppen feladni készül a küzdelmet, mire a barátnője felajánlja, hogy donor lesz. Csakhogy a beteg épp elhagyni készül a lányt, ezt pedig közli is az orvoscsapattal, akik így már komoly etikai dilemmával szembesülnek: mégis meddig tart az orvosi titoktartás? Az epizód messze az egyik legizgalmasabbra sikerült az egész évadban, de később a fontosabb karaktereknél is beemelték a témát az alkotók: a Tizenhármas becenevű orvosról például kiderült, hogy biszexuális.

A magyar televíziózás már a kilencvenes évek elején főműsoridőben meleg karakterrel színesítette a nézők tartalomfogyasztását, mégpedig a kor legnépszerűbb sorozatában, a Szomszédokban. A Bajor Imre alakításában megjelenő Oli úr sokkal inkább volt karikatúra, mint hús-vér meleg férfi – ráadásul a sorozatban sohasem hangzott el nyíltan, hogy homoszexuális –, mégis áttörés volt, hogy egy Szomszédok kaliberű műsorban nemcsak megjelent egy meleg szereplő, hanem nagy sikere is volt, így aztán három éven át, 1990-től 1993-ig képernyőn is tartották. „Egy csomó ember, aki halálosan titkolta a hovatartozását, egyszer csak azt látta, hogy egy heti sorozatban ilyen van, ilyen lehet, és ettől egész egyszerűen máshogy kezdte el élni az életét” – mondta Bajor Imre még 2009-ben az Origónak.

Éppen húsz évvel ezelőtt, 2001 tavaszán csattant el az első meleg csók a Barátok köztben is. Hoffer Józsi fia, Misi már jóval azelőtt bevallotta egy barátjának, hogy a saját neméhez vonzódik, de utána még nagyon sokat kellett a csókra várni. Aki nézett tévét a kétezres évek hajnalán, még emlékezhet, hogy Hoffer Józsi nem fogadta valami megértően a hírt, de később megbékélt vele, hogy Misi a férfiakat szereti. Az RTL Klub napi sorozatában aztán egy komolyabb LMBTQ-szál is került, mégpedig Tóbiás és Kristóf szerelme, akik aztán később egy szertartás keretében élettársi kapcsolatot kötöttek, majd elköltöztek.

Ebből a perspektívából nézve szinte hihetetlennek tűnik, hogy hová ugrunk vissza, ha a törvény elfogadásával ezek az epizódok is a „homoszexuális propaganda” részei lesznek: ha a filmben vagy sorozatban megjelenik egy meleg szereplő, akkor automatikusan csak késő este, 18-as karikával lehetne majd játszani? És mit jelent az, hogy megjelenik egy meleg szereplő? Mi van, ha nem jelenik meg, csak beszélnek róla? Amikor Ross Gellert azzal ugratják a Jóbarátokban, hogy elhagyta a felesége egy másik nőért, az milyen kategóriába tartozik majd? Maradhatnak vagy karikát kapnak ezek az epizódok? Vagy egyszerűbb lesz kivágni ezeket a poénokat? Egyelőre nem világos, hogy a rendelet pontosan mire kötelezné majd a műsorszolgáltatókat, ahogy az sem, hogyan próbálja majd betartatni velük a szabályokat. Az egyetlen, ami világos, hogy a Pride-hónap közepén még belebegtetni is cinikus húzás a tervezetet. A kormány pedig téved, ha azt hiszi, hogy az életet be lehet tiltani.

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: