Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
A Habsburgok temetkezési helyei közül csak az egyik a híres bécsi Kapucinusok temploma, ahová a napokban temették el Habsburg Ottót, az utolsó magyar trónörököst. Van például egy Nádori kripta Budán is - a család „magyar ágának” -, de még furcsább egy olyan főhercegnő sorsa, akit saját kérésére névtelen sírba temettek el, és még a források is ellentmondásosak arról, hogy pontosan hol található ez a hely.
Ezért aztán az immár egységes berlini rendőrségnél 6 ezer pisztolyt kiselejteznek, mégpedig azokat a szovjet, Makarov típusú fegyvereket, amelyeket a volt kelet-berlini népi rendőrség hozott magával az egyesítésbe - emlékezik vissza az egykori berlini rádiótudósító a húsz évvel ezelőtti eseményekre a Német Egység visszatekintő blogon.
Megérkezett New Orleansba a náci Németország által felépített Atlanti fal három darabja. Mindegyik másfél méter magas és 45 centiméter vastag. A faldarabokat a Második Világháború Múzeumának díszudvarán helyezik el, két, már ott lévő bombabiztos fedezék mellett.
Sztálin 1953-as halálának körülményei máig tisztázatlanok, így továbbra is nagy teret kapnak az összeesküvés-elméletek. Most mindenesetre egy Magyarországon kevésbé ismert verziót ismertetünk, és vetjük össze már nálunk is közölt adatokkal.
33 évig szolgálta ki a Szovjetunió kőolajiparát a világ legelső mesterséges szigete. A héthektáros platformot 1982-ben nyelte el csaknem teljesen a Kaszpi-tenger. A dollármilliárdokat termelő elsüllyedt szovjet Atlantiszt ma már senki sem akarja igazából megmenteni - olvasható a Falanszter blog friss bejegyzésében.
Az egyiptológiával foglalkozó tudósok, régészek egy része alighanem fellélegezhet: a Nílus-menti feltárások korlátlan ura, a kalapjáról csak „egyiptomi Indiana Jones”-nak hívott Zahi Havvászt leváltotta az egyiptomi kormányfő. Utódja, az új régészeti miniszter azonban nem biztos, hogy a nyugati kutatók támogatásáról lesz híres.
Az utóbbi években sok, meglepően gazdag archív fotósorozat jelent meg Moszkváról és Oroszországról. Ezt csak részben magyarázza az, hogy könnyebbé vált a hozzáférés az egykori Szovjetunió archívumaihoz. A Wang folyó versei blogon megnézhetjük, milyen volt a régi Moszkva.
Az HBO a napokban játssza a nagyobbrészt Etyeken forgatott, Borgiákról szóló minisorozatot; ennek apróján az Urbanlegends.hu blog a nagyhatalmú család egy különösen kegyetlennek lefestett nőtagjáról ír.
Elhunyt Vlagyimir Jerofejev diplomata, aki egykor Sztálin személyes franciatolmácsa volt - jelentette be fia, Viktor Jerofejev író az Eho Moszkvi rádióban kedden.
A kommunista sajtóban általában a sorok között kellett olvasni, és az elejtett megjegyzésekből lehetett a valós folyamatokra következtetni. Nem volt ez másképp Rákosi Mátyás leváltásakor sem, igaz, kissé nevetséges formában. Ugyanis ebben az esetben a sorok között „elrejtett” információ nyomtatott nagybetűkkel kiemelve szerepelt a szövegben: párthatározat „RÁKOSI MÁTYÁS ELVTÁRS FELMENTÉSÉRŐL”.
A spanyol polgárháború borzalmait - a kivégzéseket, a megtorlásokat, a terrorbombázásokat - jól ismerjük történelmi és irodalmi munkákból, képzőművészeti alkotásokból. Sztálin és Hitler embereinek ibériai tevékenysége is hírhedtté vált az elmúlt évtizedekben. Ezért most nem a 75 éve kirobbant polgárháborút, hanem az összecsapások előzményeit idézzük fel korabeli magyar lapok szemlézésével. Utcai harcok, politikai gyilkosságok, parlamenti kivonulás - ahogyan azt a magyar olvasók az akkori lapokból megismerhették.
A francia forradalom jelenleg legrégebbinek tartott zászlajára találtak rá a Jura-helység egyik kétszáz lakosú falva, Quintigny polgármesteri hivatalának padlásán.
Harmincnégy aranypénz került elő Dél-Franciaországban, Millau városában, egy lakóház pincéjében, a kincslelet értékét százezer euróra (26,9 millió forintra) becsülik.
Filmtörténeti jelentőségű felfedezést tettek a Mokép archívumát rendszerező szakemberek: rábukkantak arra a csaknem ezer kópiából álló filmantológiára, amely az egykori Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és Kádár János pártfőtitkárnak állt személyes rendelkezésére.