Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Talán sosem tudjuk meg pontosan, mi történt huszonöt évvel ezelőtt Csernobilban, ez azonban az atomipar és a Szovjetunió sajátosságaiból fakad. Az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni a rendelkezésre álló információkat a történelem első 7-es besorolású - azaz a legsúlyosabb kategóriába tartozó - atomerőmű-balesetéről.
A Vasa sorhajó a tengerek réme, az egykori svéd haditengerészet csodafegyvere lehetett volna, de már akkor elsüllyedt, amikor kifutott a tengerre - majd a mélyben eltöltött csaknem három évszázad után 1961. április 24-én lassan ismét kiemelkedett a Balti-tenger fenekéről.
A Péter cárral tárgyaló II. Rákóczi Ferenc távollétében, 300 esztendeje, 1711. április végén kötötték meg a majd egy évtizedig elhúzódó szabadságharcot lezáró szatmári békeszerződést. A majtényi síkon szúrta földbe zászlait a kurucok 12 ezres serege, a katonák— császári kegyelemben részesülve – fegyvereikkel együtt térhettek haza. A békepaktumot kézjegyével ellátó Károlyi Sándor báró nem volt köpönyegforgató, s nem volt áruló, azt tette, amit tennie kellett. A korszak kutatója Mészáros Kálmán hadtörténészt az új megvilágítás hátteréről kérdeztük.
A 3D-s vagy sztereó fotózást az angol Charles Wheatstone találta fel 1838-ban, és az 1861-ben kezdődő amerikai polgárháború idején vált igazán népszerűvé. A polgárháború 150 éves emlékére az amerikai Kongresszusi Könyvtár olyan képeket tett közzé, amelyek térhatású technikával készültek ebben az időszakban - olvasható a Manzárd Café blogon.
A téren, amely a nevét 1932-ben kapta, 1954 és 1961 között épült fel a környéken az első lakótelep jellegzetesen szocreál stílusban, a mai metróállomással átellenben, a Kerepesi út és a Pillangó utca mentén.
Milyen lenne ma Budapest sziluettje, ha a Belgrád-rakparton megépült volna a 130 méter magas Magyar Történelem Tornya? Lenne-e az Erzsébet téren Gödör, ha a második világháború nem akasztja meg az ide tervezett 80 méter magas felhőkarcolók építését? A Falanszter blog összegyűjtötte és bemutatja a meg nem épített felhőkarcolókat.
Marlene Dietrich merényletet tervezett Hitler ellen. A "kék angyal" el akarta csábítani a "barna diktátort", hogy azután megölhesse őt - írta vasárnapi számában a Bild am Sonntag az 1992-ben elhunyt világhírű német színésznő és énekesnő hollywoodi életrajzírójára hivatkozva.
Ma van a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. A fővárosi Páva utcai Holokauszt Emlékközpont ma is várja az egyéni megemlékezőket, ezen a napon kiállításaik hosszabbított nyitva tartással, ingyenesen látogathatók.
A Balkán országai – Magyarországhoz hasonlóan – folyamatosan Kelet és Nyugat között ingadoznak: miközben állandó reformokkal próbálnak igazodni a folyamatosan változó európai normákhoz, társadalmukban komoly feszültségek keletkeznek. Az ott zajló folyamatokról csak ritkán kapunk képet a médiából, pedig például a bulgáriai törökök és cigányság helyzetét itthon is érdemes lenne jobban tanulmányozni.
Változatlanul nagy terjedelemben emlékeznek a német újságok a náci háborús bűnös, Adolf Eichmann 50 évvel ezelőtt kezdődött izraeli perére, amely a közvetlen tanúk, azaz a túlélők vallomásai nyomán alapvetően megváltoztatta a nemzetközi és ezen belül a német közvélemény viszonyát a holokauszthoz.
A mai nappal, az emberes űrutazás 50. évfordulóján vált elérhetővé a First Orbit című 1,5 órás film, melyen végigkövethető Gagarin utazása, a startot megelőző pillanatoktól kezdve a földet érésig - olvasható a Nano hírek blogon.
Ötven évvel ezelőtt, 1961. április 12-én Jurij Gagarin Föld körüli pályára állt Vosztok űrhajójával – erről emlékezik meg a Google a mai speciális logóval.
Ötven évvel ezelőtt, 1961. április 12-én Jurij Gagarin földkörüli pályára állt Vosztok űrhajójával, így az összeesküvéselmélet-gyártók kombinációinak dacára ő tekinthető mind a mai napig a világ első kozmonautájának.
Múzeumba kerülhet egy hullámsírjában lenyűgöző épségben megőrződött második világháborús náci bombázó, amelyet a brit Kent-megye közelében lőttek le az angliai csata során, 1940-ben.