A Google első lépése az új terület, a mobiltelefónia világának meghódításában az Open Handset Allience létrehozása volt, ami jelenleg 34 céget számlál, és a résztvevők tevékenységi körei a mobilszolgáltatástól, a chipgyártáson keresztül számos telekommunikációs és IT innovációs területet felölelnek. Ők közösen, de természetesen a Google vezérletével hoztak létre egy – és láss csodát! –  Linux alapú rendszert, amire Javában kell majd írni a programokat. 

A cél az, hogy a felhasználók sokkal jobban kihasználhassák a mobiltelefonon elérhető internet lehetőségeit, és erre a platformra optimalizált programokkal dolgozhassanak, szórakozhassanak. A nyitott kód másik előnye az lehet, hogy nagyban lecsökkenek a fejlesztési költségek, s nem titkolt cél, hogy egy olyan mobilkategóriát hozzanak létre, amely riválisa lehet az elitista smartphone-oknak, mivel az Androidot használó mobilok elvileg jóval olcsóbbak, gyorsabbak és felhasználóbarátabbak lesznek. 

A rendszer felhasználásának a szabálya az, hogy nincs szabály, még Copyleft sem, ami azt jelenti, hogy a fejlesztőknek nem kell nyilvánosságra hozniuk a saját újításaikat, sőt a rendszer bizonyos alkalmazásait le is tilthatják. Persze a Google által beépített programoknak fenn kell majd maradniuk a rendszeren, különben hogyan profitálna az egészből a projekt atyja. A szabály nélküliség hátránya az lehet, hogy a különböző cégek végül egymással nem kompatibilis, zárt rendszereket hoznak létre, és akkor megint ott tartanánk a mobil operációs rendszer háborúban ahol eddig: nehézkes, alig testre szabható, fizetős rendszerek közül választhatnánk. 

Ez még nem az Android, de lehet hogy hasonló lesz...

Kérdés, hogy mi éri meg ebben a Google-nek, hiszen ingyen ad szoftvert. Természetesen, mint a Google keresőnél, ebben az esetben is a reklámbevételekről van szó, amelyek hihetetlenül megugorhatnak, ha sikerül a Földön lévő sok százmillió mobilra is rácsempészni a Google partnereinek hirdetéseit. Arról nem is beszélve, hogy az IT világ egyre többet kacsingat a fejlődő országok felé, és ha sikerül valamilyen hiperolcsó GPhone-t készíteni, akkor az indiaiak és a kínaiak óriási tömegét is célba vehetné a Google. Az a nézet is elterjedőben van, hogy az internettel nagyon sokan már nem a PC-ken, hanem a mobil eszközökön találkoznak, és ezért is bizonyulhat jó platformnak a mobiltelefon a keresőgóliát számára. Más kérdés, hogy ez a tendencia inkább a fejlett országokban figyelhető meg, például Japánban, ahol a hordozható eszközök egyre nagyobb piaci részesedést hasítanak ki a hagyományos PC-k kárára. A hirdetés biznisz azonban visszafelé is elsülhet, mert több mobilszolgáltató, érthető módon, nem túl lelkes, ha azt hallja, hogy a mobil-hirdetési piacban rejlő bevételeket a Google-lal kéne megosztania. Valószínűleg ezért is maradt ki a Google által összetoborzott Open Handset Alliance-ből az Egyesült Államok mobilpiacának 52%-át adó Verizon és az AT&T. 

A kezelőfelületet egy hét múlva hozzák nyilvánosságra, és feltehetőleg az érintőképernyők adta lehetőségeket fogja kihasználni, de hardver szempontjából semmilyen más követelménye nem lesz, a gyártók olyan vasat rakhatnak alá, amilyet csak akarnak. A fejlesztői csomagok szintén a jövő héttől lesznek elérhetők, az első Androiddal hajtott telefonokat pedig a jövő év második felétől várhatjuk. 

Mi itt Magyarországon eközben szurkolhatunk magunknak, hogy a 3G-s mobilszolgáltatás ára lejjebb, a minősége pedig feljebb menjen, hogy legyen értelme majd Android-alapú telefont venni, amikor egyszer majd lesz. Bár látva, hogy a gyártók milyen jelentőséget tulajdonítanak a magyar és általában a közép-kelet európai piacnak, lehet, hogy még jövő karácsonyra sem tudjuk majd meglepni magunkat vagy szeretteinket ezzel az újdonsággal.