Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Dmitij Rogozin, a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási vállalat igazgatója már tavaly decemberben megállapodtak a magyar–orosz űrkutatási projektek elindításáról, valamint a Nemzetközi Űrállomásra 2024-2025-ben felküldendő magyar űrhajós kiválasztásának megkezdéséről.

Később Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos a témában azt mondta, szerinte egyáltalán nem számít drágának 10 milliárd forintot költeni a következő években arra, hogy 2024-25-ben magyar űrhajós mehessen a világűrbe. Úgy vélte, az egész magyar tudományos élet jelentősen profitálhat az Oroszországgal közösen indított űrkutatási programból, amelyre „Magyarország az űrtechnológia terén elért kiemelkedő eredményei alapján kapott lehetőséget. A Nemzetközi Űrállomás élettartalma alatt csak néhány száz űrhajósnak adatik meg az, hogy ott dolgozhasson, így óriási dolog, ha valaki bekerül ebbe a klubba.”

Most Vadai Ágnes (DK) kérdezte arról parlamenti írásbeli kérdés formájában a Külügyminisztériumot, hogy van-e Magyarországnak többmilliárd forintja erre a projektre. Magyar Levente külügyi államtitkár válaszolt, szerinte

magyar érdek az, hogy növeljük hazánk részesedését az űriparban, szellemi és technológiai teljesítményünkkel a lehető legnagyobb mértékben járuljunk hozzá az űrkutatáshoz.

Magyar azt mondta, a következő három évben nagyjából 7-10 milliárd forintos költségben kell gondolkodni ezen a téren, „ugyanakkor a magyar hozzáadott szellemi értéket és a magyar kutatási eredményeket az orosz fél beszámítja a magyar fél pénzügyi szerepvállalásába.”