Települési bontásban a vizsgált városok mindössze 3,4 százalékában felelt meg a levegő minősége a nemzetközi szabványnak – derül ki a felmérésből, amelyet az IQAir svájci levegőminőségi technológiai vállalat végzett a világ országaiban. Kilencvenhárom városban a pm2,5-szint tízszeresen haladta meg az ajánlott határértéket.

A WHO ajánlása szerint a szálló por 2,5 mikronnál kisebb részecskéinek (pm2,5) mennyisége nem haladhatná meg az 5 mikrogrammot köbméterenként. A pm2,5 már kis koncentrációban is erősen ártalmas lehet az egészségre – hangsúlyozza a világszervezet.

Sok országban jelentős eredményeket érnek el a szálló por csökkentésében, például Kínában, ahol a korábbi nagyon magas adatok csökkenést mutatnak, de vannak a világnak olyan részei is, ahol sokkal rosszabb a helyzet – mondta Christi Schroeder, az IQAir levegőminőségi tudományos igazgatója.

Megcsinálták az eszközt, ami a szén-dioxid 99 százalékát kivonja a levegőből

A Delaware-i Egyetem tudósai eredetileg egy hidrogénalapú akkumulátoron dolgoztak, ám menet közben kiderült: másra is jó lehet a technológiájuk.

Indiában tavaly összességében romlott a helyzet, Újdelhi pedig a világ legszennyezettebb levegőjű fővárosa maradt. Az előző évhez hasonlóan 2021-ben is Banglades volt a legszennyezettebb levegőjű ország, a felmérésbe első ízben bevont afrikai Csád pedig a második legrosszabb helyen debütált.

Kína, ahol 2014-ben üzentek hadat a légszennyezettségnek, a 22. helyre javult tavaly a pm2,5-sűrűséget tekintve az egy évvel korábbi 14. helyről az átlagosan 32,6 mikrogrammos értékkel. Kínán belül a levegőszennyezettségi listát a hszincsiangi Hotan városa tartja 100 mikrogrammot meghaladó pm2,5-értékkel, főleg a homokviharok miatt. A tartományi székhely ugyanakkor a világranglistán a harmadik helyre esett vissza két indiai város, Bhivádi és Gáziábád mögött.

Európában a legrosszabb levegőt Montenegróban mérték 35,2 mikrogrammnyi, 2,5 mikronnál kisebb szálló porral köbméterenként, a 42 országot felsoroló régiós listán Magyarország a tizenharmadik 15,5 mikrogramm szennyezettséggel.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.