A The State of Ransomware in Education 2022 címen kiadott ágazati elemzésből kiderül, az oktatási intézményeket egyre gyakrabban sújtja zsarolóvírus. 2021-ben 60 százalékuk szenvedett el támadást, ez jelentős növekedés az egy évvel korábban mért 44 százalékhoz képest.

A felsőoktatásbeli válaszadók 97 százaléka, míg a közoktatásbeliek 94 százaléka mondta azt, hogy a támadások hatással volt a működési képességükre. A privát szektorbeli felsőoktatás válaszadóinak 96 százaléka, az alapfokú oktatásban pedig 92 százaléka számolt további üzleti és bevételi veszteségről.

Az oktatási intézmények csupán 2 százalék szerezte vissza az összes titkosított adatát a váltságdíj kifizetését követően – egy évvel korábban ennek duplája volt az arány. Az iskolák a váltságdíj kifizetése után átlagosan a titkosított adatok 62 százalékát tudták visszaállítani, ez a mutató is romlott a 2020-as 68 százalékos arányhoz képest.

Az oktatási intézmények szembesültek a legmagasabb adattitkosítási rátával (73%) más szektorokkal összehasonlítva (65%) és a leghosszabb visszaállítási idővel.

7 százalékuknak legalább 3 hónapra volt szüksége a rendszerei helyreállításához. Ez az arány közel duplája más szektorok átlagos idejének (4%).

„Az iskolák elsődleges célpontjai a támadóknak, mivel általánosságban nincs erős kiberbiztonsági védelmük és a birtokukban lévő személyes adatok aranybányát jelentenek” – kommentálta az eredményeket Chester Wisniewski, a Sophos vezető kutatója. A többiekhez képest az oktatási intézmények kisebb valószínűséggel észlelik a folyamatban lévő támadásokat, ami természetesen a sikeres támadások és titkosítások magasabb arányához vezet. Tekintetbe véve azt, hogy az adatok nagy valószínűséggel tartalmaznak bizalmas információk a hallgatókról, a következmény sokkal súlyosabb, mint amit más ágazatok tapasztalnának.

Az SZTE meglépte minden hallgató álmát: eltörölte a késedelmi és vizsgadíjakat, amiket mindenhol máshol fizetni kell

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szenátusa eltörölte a hallgatók által fizetendő olyan térítési díjakat, mint a tárgyújrafelvétel vagy az utóvizsga díja, így az intézményben tanulóknak - más hazai felsőoktatási intézményekkel ellentétben - nem kell ilyen jellegű plusz kiadással számolniuk. Az intézkedés bejelentését éppen a felvételi sorrendmódosítás határideje előtti hajrára időzítette az intézmény.

„Sajnos ezek a támadások nem fognak megszűnni, így az egyetlen módja a megelőzésüknek, hogy prioritásként kell kezelni a zsarolóvírus-elleni védelmi rendszerek felépítését a támadások észleléséhez és mérsékléséhez, mielőtt a titkosítás lehetségessé válna” – üzeni a szegmensnek a kutató.

Szomorú, hogy a fokozott veszélyeztetettség ellenére ebben az ágazatban az egyik legalacsonyabb a zsarolóvírusok elleni kiberbiztosítás aránya.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.