Az ausztrál Lark Quarry Park lelőhely 93 millió évvel ezelőtt nagy őslényforgalmat bonyolított le, amikor egy körülbelül 150 dinoszauruszból álló csoport szétszóródott, hogy elmeneküljön egy ragadozók elől. Ennek nyomait a mai napig őrzi a talaj, a helyet az 1970-es években fedezték fel, azóta pedig turisztikai attrakcióként látogatható.

Legalábbis ez idáig így rekonstruálták a kutatók, hogy ezen a lelőhelyen egy nyomvonalon miért van sok kis dinoszaurusz-lábnyom néhány nagy mellett. Ez az eddigi feltételezés azonban téves lehet a Journal of the Royal Society Interface című folyóiratban megjelent tanulmány szerint.

A kutatók nagy többsége úgy gondolta, hogy egy közel kétméteres lábakkal rendelkező húsevő, a becenevén csak „déli vadászként” aposztrofált Australovenator forgatta fel annak idején a környéket. Egy társuk döntésképtelen, egy pedig növényevő párti volt a kérdésben.

[Kalapács alá kerül Maximus Rex, 6 milliárd forintos árcédula kerülhet a 91 kilós Tyrannosaurus rex-koponyára]

Hogy dűlőre jussanak, az ausztrál Queenslandi Egyetem és a liverpooli John Moores Egyetem kutatói német kollégáikkal együtt a gépi tanuláshoz fordultak segítségért. Az 1500 dinoszaurusz-lábnyomon kitanított algoritmus végül a kutatók meglepetésére egy növényevő állatot azonosított a nagy lábnyomok gazdájaként.

Ha az eredmény meglepő is, az nem, hogy az algoritmusok mennyivel jobbak az ilyen jellegű feladatokban, mint maguk az emberek. Ezért használják ezt a technológiát például a képalkotó rákszűrésnél is. A The Register cikke kifejti, a dinoszaurusznyomok azonosítása nem egyszerű feladat, ugyanis az ilyen korú lábnyomok egy része már rossz állapotban van, a széleik elmosódottak, ami megnehezíti a paleontológusok dolgát.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.