szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az Európai Űrügynökség az eddigi legköltségesebb és legösszetettebb projektjét valósíthatja meg. Ez a LISA, amelynek keretében három műszert telepítenek az űrbe, hogy ott mérjék a gravitációs hullámokat.

Igen izgalmas projektre bólintott rá az Európai Űrügynökség (ESA). A LISA (Laser Interferometer Space Antenna) nevű küldetés az első olyan tudományos törekvés, amelynek célja az űrbéli kozmikus – vagy más néven gravitációs – hullámok észlelése és tanulmányozása nem a Földön, hanem az űrben.

Az űrszondákat a tervek szerint 2035-ben indítják útnak egy Ariane-6 hordozórakéta segítségével. A The Next Web azt írja, ha a küldetés megvalósul, akkor ez lesz az eddigi legköltségesebb és legösszetettebb projekt, amelybe az Európai Űrügynökség valaha belevágott.

Gravitációs hullámok a világegyetem legdrámaibb eseményei során jönnek létre, például akkor, ha két fekete lyuk összeütközik. Ezek mérésével a LISA az univerzum teljes történetét megvizsgálhatja, és egészen addig az időig mehet vissza, amikor a csillagok és galaxisok még nem léteztek. A kutatók úgy vélik, így akár az ősrobbanás utáni első másodpercek történéseibe is betekintést nyerhetünk.

European Space Agency

Egy rendszerbe kapcsolódó három különálló űrszondáról van szó, amelyek háromszög alakzatba rendeződnek majd. A szerkezetek 2,5 millió kilométerre lesznek egymástól, ami nagyjából hatszorosa a Föld-Hold távolságnak.

Nagyon leegyszerűsítve: a három szerkezet lézert sugároz majd egymásra, és az így mért rezgésekből pedig a gravitációs hullámok észlelése és tanulmányozása is lehetővé válik.

A gravitációs hullámok a téridő hullámai, amelyek megváltoztatják az objektumok közötti távolságot. A LISA a három űrszondán belül elhelyezkedő, szabadon lebegő „arany kockák” közötti távolság finom változásainak mérésével észleli majd ezeket.

European Space Agency

Nora Lützgendorf, a LISA vezető tudósa szerint ez egy olyan projekt, amilyenre korábban még sosem volt példa. A Földön már képesek vagyunk a gravitációs hullámok észlelésére, de ilyen méretű szenzort a távolsági korlátok miatt nem lehet építeni a bolygónkon.

A gravitációs hullámokat először 2015-ben észlelték az amerikai LIGO obszervatórium tudósai. A világűrben elhelyezett LISA-tól azt várják a szakemberek, hogy radikálisan elmélyítse a kezdeti megállapításokat.

Igen, tényleg megtalálták a tudomány Szent Grálját

Vagyis sikerült észlelni a gravitációs hullámokat és - most először közvetlenül - a fekete lyukakat, egészen pontosan két fekete lyuk összeolvadását, jelentették be Washingtonban, a LIGO Tudományos Együttműködés tájékoztatóján. És mindjárt azt hangsúlyozták, hogy mostantól az a kérdés mit hoz ez magával.

A műszereket 2025-ben kezdik majd el megépíteni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!