Mikroműanyag mindenhol: a szennyezés nyomait kimutatták már korábban az emberi szívben, az agyban, de még a felhőkben is.

Most pedig kiderült, hogy már a herékben is ott vannak, méghozzá az emberek és a kutyák esetében egyaránt. Az Új-Mexikói Egyetem által végzett, a Toxicological Sciences folyóiratban publikált kutatás keretein belül a szakemberek mikroműanyag nyomaira bukkantak a herékben. Ennek az egészségügyi hatásai még nem pontosan ismertek, de magyarázattal szolgálhat arra, hogy miért csökkent a férfiak spermaszáma az elmúlt években.

Az egyetem kutatói régóta kíváncsiak voltak arra, hogy a környezet milyen hatást gyakorol az emberi szaporító szervrendszerre – a vizsgálataikba azután kezdtek bele, hogy találkoztak egy olyan tanulmánnyal, amely a méhlepényben talált mikroműanyagot.

Úgy döntöttek, máshol is a mikroműanyagok nyomába erednek, így került a figyelmük középpontjába a here. A kutyák azért kerültek a képbe, mert a környezeti hatások hasonlóan érik őket is az emberi társaságban.

A vizsgált szövetek névtelen emberi hereszövet-mintákból, valamint a kutyák esetében ivartalanításból vagy menhelyekről származtak. Az eredmény egyértelmű, és letaglózó: a mikroműanyag az emberi és a kutyáktól vett minták esetében is konzisztensen megfigyelhető volt. A 47 állati és 23 emberi mintában összesen tizenkétféle mikroműanyagot találtak.

A mikroműanyag-koncentráció az emberi herékben volt magasabb. A korábban említett méhlepényben találtnál pedig csaknem háromszor volt magasabb a mikroműanyagok mennyisége – összegez a Gizmodo.

Az eredmények a tudósokat is meglepték, ők ugyanis kételkedtek abban, hogy ezek a kártékony részecskék el tudnak-e jutni a szaporító szervrendszerbe is.

Fontos azonban kiemelni, hogy ezek a megállapítások csupán azt mutatják ki egyértelműen, hogy a herékbe is elérnek a mikroműanyagok. Hogy ott pontosan milyen káros hatást fejthetnek ki, az nem ismert, és további vizsgálatokat igényel.

Felmerül azonban, hogy a spermaszám drasztikus csökkenésében ez is szerepet játszhat – jegyzi meg a Gizmodo. A jövőben jó eséllyel erre is fény derül.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.