A migrén sokszor elviselhetetlen szenvedéssel jár, de ez a fejfájástípus nem csak ezért számít a neurológia egyik legfontosabb betegségének. A világ lakosságának 10-16 százaléka szenved ettől a kórképtől, hazánkban több mint egymillió embert érint a betegség, amely a nőknél gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál.

Ennek fényében nem meglepő, hogy világszerte próbálnak a kutatók újfajta gyógyszert készíteni a migrénesek számára, és a terápiás kezelést is igyekeznek fejleszteni. Az új gyógyszerek a betegek jelentős részén segíthetnek, ám nem minden páciens panaszait enyhítik. Itt jön képbe a szegedi kutatók munkája, amely újabb terápiás lehetőségekhez vihet közelebb.

Vécsei László, a HUN-REN–SZTE Idegtudományi Kutatócsoport vezetője szerint a migrén klinikai megjelenési formája szerint két nagyobb csoportra bontható: létezik aurás és aura nélküli migrén. Az aurás migrénnek vannak bizonyos előjelei, illetve a fejfájást kísérő más tünetei is – például látászavarok.

Mindezek mellett klinikai megjelenésében több migréntípus különböztethető meg: a basilaris (ez látás- és beszédzavarokkal is járhat), a ritka hemiplégiás (ennél az egyik oldali végtagjaink gyengülhetnek el vagy bénulhatnak le), a krónikus (itt a migrénepizódok általában 3 hónapon át, havonta 15 napig tarthatnak), de van többek között menstruációs és retinális is. A migrénnel élők statisztikailag kicsit nagyobb eséllyel kapnak stroke-ot, mint azok, akik nem szenvednek ettől a betegségtől, de bizonyos fokú kapcsolatot találtak a migrén és az epilepszia között is.

A szegedi kutatócsoport jelenleg a migrén és a kinurenin-rendszer kapcsolatát vizsgálja, amely területtel az eddigi kutatások még kevésbé foglalkoztak. Legfrissebb publikációjukban az ideg- és immunrendszer szerepét tekintették át a kinurenin-anyagcsere változása szemszögéből.

A triptofán egy esszenciális aminosav, amelyet a szervezetünk nem tud előállítani, ezért táplálékkal kell bevinnünk. A kinureninek a triptofán anyagcseréjének fő termékei. A triptofánból a kinurenin-útvonalon keresztül igen változatos biológiai hatású molekulák képződnek, amelyek nagy jelentőséggel bírnak az immunrendszer és az idegrendszer működésében.

Az egyik ilyen metabolit a kinurénsav, amely például gátolja az idegsejtek aktivitását, míg egy másik molekula, a kinolinsav ezzel szemben aktiválja azt. Ezek a molekulák egyúttal fontos szerepet játszanak az immunrendszer szabályozásában is. A szegedi kutatócsoport korábbi klinikai tanulmányaiban a kinurenin-anyagcsere jelentős változását nemcsak a migrénes, de a cluster fejfájásban szenvedő pácienseknél is megállapította.

„Azonban a kinurenin mellett a PACAP nevű peptidnek is fontos szerepe van a migrén kialakulásában” – mondja Vécsei. A kutató és csapatának vizsgálatai azt bizonyították, hogy a PACAP vérben mért koncentrációja megemelkedik a migrénes betegeknél. A szakember szerint emiatt is van szükség személyre szabott orvoslásra, mert a páciensek csaknem 40 százaléka nem reagál megfelelően a közelmúltban kifejlesztett CGRP-blokkoláson alapuló migrén elleni gyógyszerekre. A CGRP egy olyan fehérje, amely kulcsszerepet játszik a migrén és más krónikusfejfájás-típusok kiváltásában és fenntartásában.

A csapat azt találta, hogy az egyik kinurénsav-analóg képes csökkenteni a PACAP-szintet kísérletes migrénmodellben.

A kutatók egyelőre még a kezdeti gyógyszerkutatási fázisoknál tartanak, ezért jövőre még biztosan nem sóhajthatnak fel a jelenlegi gyógyszerekre nem jól reagáló páciensek.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.