Sokan sokféleképpen képzelik el, hogy a mesterséges intelligencia (MI) hogyan hat a mindennapi életre. Vannak, akik az álhírek erősödését tartanak, míg mások a munkájukat féltik az MI-től, vagy épp a munkájuk megkönnyítésének eszközét látják benne. A Cambridge-i Egyetem kutatói most egy újabb jövőképet vázoltak fel, egy olyat, amire talán kevesen gondoltak eddig – viszont meglehetősen aggasztó.

A The Guardian beszámolója szerint a kutatók úgy vélik, a figyelemgazdaság helyét a szándékgazdaság fogja felváltani – vagy legalábbis az utódjának tekinthető majd. A figyelemgazdaság elmélete szerint az emberi figyelem egy szűkös és értékes erőforrás – a fogyasztók ideje és figyelme korlátozott –, amiért a vállalatok versengenek. Erre épülnek például a közösségi oldalak.

A szándékgazdaság ezzel szemben az emberi döntéshozatal befolyásolására irányul majd. Ez azt jelenti, hogy a cégek a mesterségesintelligencia-eszközök segítségével próbálják majd rávenni a felhasználókat, hogy hozzanak meg egy döntést.

Ez jelentheti egy termék megvásárlását, de akár a politikai pártra való szavazást is.

A kutatók szerint a szándékpiac egyre inkább feltörekvőben van, amely során a használt eszközök megértik, előrejelzik és manipulálják az emberi szándékot, és továbbadják ezeket az információkat olyan vállalatoknak, amelyek profitálhatnak belőle.

Jonnie Penn, az egyetem technológiatörténésze szerint ha a szándékgazdaságot nem szorítják keretek közé a döntéshozók, az egyén motivációit az ipar új fizetőeszközként fogja kezelni, ez pedig az újfajta digitális aranylázhoz vezet majd.

A kutatók szerint a nagy nyelvi modelleket (LLM) – ilyen dolgozik például a ChatGPT mögött is – a felhasználók „szándékos, viselkedési és pszichológiai adatokon alapuló előrejelzésére és irányítására” fogják használni.

A nagy nyelvi modellek segítségével valós időben pályáznak majd arra, hogy a felhasználók döntését befolyásolják. Az egyik ilyen módszer lehet például az, ha megkérdezik, hogy

„Gondolt-e már arra, hogy ma este megnézze a Pókember című filmet?”

Emellett javaslatokat tehetnek majd a jövőbeni szándékokkal kapcsolatban.

„Említette, hogy túlhajszoltnak érzi magát, lefoglaljam azt a mozijegyet, amiről beszéltünk?”

A szakemberek szerint az MI felhasználja a felhasználók életkorát, szókincsét, viselkedési mintáit, pártpreferenciáit, nemét és az egyéb róla tudható információkat arra, hogy maximalizálja az adott hirdetés elérését. A szándékgazdaság tehát nem másról szól, mint arról, hogy a cégek, vállalkozások a saját érdekeik szolgálatába állítják az MI-vel folytatott beszélgetéseket.

Hogy ez mennyire nem a távoli jövő, azt jól mutatja, hogy a kutatók szerint a Meta már fejlesztett egy olyan rendszert, a Cicerót, ami az emberi viselkedés alapján igyekszik megjósolni, mire gondolhat az ember, és milyen lépései lesznek a jövőben.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.