A szem a lélek tükre, tartja a mondás, de egy új tanulmány szerint agyunk működéséről is sokat elárulhat a szemünk –, sőt, a látásproblémák akár a gondolkozásunk, értelmezési képességünk hanyatlásának legkorábbi jelei lehetnek.

Egy vizsgálatában arra jutottak, hogy a látásromlás akár már 12 évvel a demencia diagnózisa előtt figyelmeztethet a betegségre – írja a tudományos kutatásokat közzétevő Science Alert.

Itt a háromszög, hol a háromszög

A Loughborough Egyetem kutatói összesen 8 623 egészséges ember életét követték nyomon éveken át az angliai Norfolkban. A kutatás végére 537 résztvevőnél alakult ki demencia, így elemezni tudták, milyen tényezők előzték meg a diagnózist.

A résztvevőkkel első lépésként elvégeztettek egy látásvizsgálatot, ami abból állt, hogy meg kellett nyomniuk egy gombot, amint észrevették, hogy felbukkant egy háromszög mozgó pontok között. Ez a rövid teszt rávilágított arra, hogy azok az emberek, akiknél később demenciát diagnosztizáltak, sokkal lassabban észlelték a háromszöget, mint azok, akik nem szenvednek a betegségben.

Mi állhat a háttérben?

A látásproblémák a kognitív hanyatlás korai jelei lehetnek. Ennek a tudományos magyarázata, hogy van egy mérgező fehérjelerakódás, az amiloid plakk, ami az agyban az idegsejtek károsodásához, majd Alzheimer-kórhoz vezet. Ez a plakk először az agy látásért felelős területeit támadja, még mielőtt a memóriához kapcsolódó részeket is roncsolná. Ebből arra lehet következtetni, hogy a látástesztek hamarabb jelezhetik a betegséget, mint a memóriatesztek.

A már említetten túl az Alzheimer-kór más vizuális folyamatokat is befolyásolhat, például nehezítheti bizonyos színek megkülönböztetését, a Science Alert cikke a kék és zöld színskálákat említi. Ezek a problémák annak ellenére maradnak sokáig észrevétlenek, hogy akár az emberek mindennapi életére is hatással lehetnek.

Könnyű fókuszvesztés

A szemre koncentráló vizsgálatból az is kiderül, hogy az Alzheimer-kór egyik korai jele lehet, hogy az érintettek nehezen tudják szabályozni a szemmozgásaikat, vagyis könnyebben elvonja a figyelmüket egy-egy zavaró inger. Ez autóvezetés közben veszélyes is lehet, az angol egyetemen jelenleg is zajlik egy vizsgálat arról, hogy ezek a figyelemzavarok hogyan növelhetik a közlekedési balesetek kockázatát.

Arcok felismerése

Amikor ismeretségeket kötünk, az egészséges emberek a szemektől kezdve az orron át a száj felé haladva pásztázzák az új arcokat, hogy bevésődhessen az agyukba és később is felismerjék őket. Ez a folyamat azonban nehezükre esik a demens emebreknek, akik gyakran nem követik a fent felvázolt mintát. Ebből az orvosok akár azonnal észrevehetik, hogy valaki alzheimeres, ilyenkor a beteg nem néz rájuk és zavartnak tűnik. Mindez szintén arra utalhat, hogy a demens betegek arcfelismerési problémái nem kizárólag a memóriazavarokból erednek, hanem abból is, hogy nem megfelelően mozgatják a szemüket.

Javíthatja a memória működését a szemmozgás?

Mivel a látási nehézség összefügghet a memória teljesítményével, így azt is folyamatosan vizsgálják, hogy a szemmozgások fejlesztése javíthatja-e a memóriaképességet. Egyelőre az erről szóló kutatásokban vegyes eredményekre jutottak, de néhány tanulmány szerint igenis érdemes időnként tudatosan irányítani, hogy merre nézünk. Ha ez valóban igaz, akkor az is érthetőbbé válik, hogy azok az emberek, akik többet tévéznek vagy olvasnak, miért rendelkeznek jobb memóriával és lesznek kisebb eséllyel demensek. Hiszen az említett tevékenységek közben a szemünk folyamatosan pásztázza a szöveget vagy a képernyőt, ami serkentheti az agy működését.

Más kutatások azt találták, hogy a gyors bal-jobb és jobb-bal irányú szemmozgások (a gyors nagyjából két mozdulatot jelent másodpercenként) javíthatják az úgynevezett önéletrajzi memória működését, vagyis a személyes emlékek felidézését. Érdekes módon egyes tanulmányok szerint ez a pozitív hatás csak a jobbkezes embereknél jelentkezik, de arra egyelőre nem jöttek rá, hogy mi lehet ennek az oka.

Van még miben fejlődni

Bár ezek az eredmények ígéretesek, de még nem terjedt el az orvostudományban, hogy az idősebb emberek memóriaproblémáit tudatos szemmozgásfejlesztéssel kezeljék, és egyelőre még a diagnosztizáláshoz sem használják a módszert.

A fejlődés egyik gátja, hogy a szemmozgáskövető eszközök drágák, és használatuk külön képzést is igényel. Emiatt a tudományos oldal konklúziót vonja le, hogy amíg nem válik olcsóbbá és könnyebben hozzáférhetővé a technológia, addig nem lesz széles körben alkalmazható módszer az Alzheimer-kór korai diagnózisában.