Úgy tűnik, nincs akadálya, hogy egy politikus minden átvezető szöveg nélkül, mintha mi sem történt volna, támogassa azt, amit nemrég szenvedélyesen lökött félre. A Magyar Nemzet a fenti sodor mentén tálalta a Nomentana-ügyet.
A Hamász földcsuszamlásszerű győzelme nyomán új helyzet jött létre a Közel-Keleten. Az izraeli vezetők egyelőre kivárnak, a Hamász viszont már jelezte, a cél változatlan: a zsidó állam likvidálása. Az első izraeli reakciókról kérdezte a hvg.hu tudósítója Tomi Lapidot, a liberális Sinui (Változás) párt magyar származású -, s most távozó - vezetőjét.
A múlt héten Budapesten járt Kazimierz Marcinkiewicz lengyel miniszterelnök, és a diplomácia bevett játékszabályai szerint a nagyobbik ellenzéki párt vezetőjével is megbeszélést folytatott. Efölött napirendre is térhetnénk, ha Orbán Viktor a "hagyományos lengyel-magyar barátság hangulatában és szellemében lezajlott" találkozó után nem tett volna enyhén szólva is elgondolkoztató kijelentéseket. Ezek lényege: ami Lengyelországban az utóbbi hónapokban történt, az "minta, forgatókönyv és partitúra a magyar jobboldal számára".
Csontos publicista a Magyar Nemzet hétfői számában felelevenítette eddigi vádjait, a Financial Times magyar melléklete kapcsán szelektív tényfeltárást emleget, és dühösen szórja átkait a „liberális világnézetre”.
Úgy tűnik, a kisrészvényesek teljes jogfosztásával zárul az újkori magyar tőkepiac eddigi legnagyobb botrányának első, közigazgatási szakasza. A Legfelsőbb Bíróság (LB) jogvédelemben részesítette ugyanis a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) eddigi joggyakorlatát, miszerint a magyar pénz- és tőkepiacon egyetlen olyan törvénysértőnek sem kell joghátránytól tartania, akinek a törvénysértés formájáról és mértékéről sikerül megállapodnia a felügyelettel. Üzleti tervébe azért ezt a lehetőséget még senki se tervezze bele, mert például magyar és orosz állampolgároknak ezt eddig még nem sikerült elérniük.
A tankönyvek a joguralom egyik ismérvének tartják, hogy a törvények mindenkire egyformán érvényesek. Azt szoktuk mondani, hogy demokratikus politikai közösségben a jogszabályok uralma érvényesül, és nem az embereké, vagyis a jogi normák gátat vetnek a főhivatalnokok és a bírák önkényének. Az alkotmányos világ azonban nem ilyen egyszerű. A döntéshozók szerepfelfogása és szabályértelmezése alapvetően befolyásolja ugyanis a jogi rendelkezések tartalmát.
Végre immár nyíltan tárgyalják az újságokban, az interneten, a hétköznapi beszélgetésekben, sőt még a kongresszusban és a szenátusban is a George W. Bush elnök elleni esetleges vádemelést, ami a leváltásához is vezethet. Egykor képviselőként én is tagja voltam a kongresszus igazságügyi bizottságának, amely a vádeljárást folytatta Richard Nixon elnök ellen, és meg vagyok győződve arról, hogy hasonlóra van szükség a jelenlegi helyzetben is.
"Ugyan miért fizessenek a brit adófizetők a varsói metróberuházásért vagy a budapesti csatornafejlesztésért, ha közben a londoni tömegközlekedés az összeomlás határán áll?" - förmedt miniszterelnökére Nigel Farage, a brit euroszkeptikusok vezére, amikor Tony Blair karácsony előtt, az EU soros elnökeként, a hétéves uniós büdzsémegállapodásról számolt be az Európai Parlamentnek. Mintha csak Alíz Csodaországának fordított világába lépnénk be, idehaza a Fidesz vezetői fanyalogtak arra a 22 milliárd euróra, amit Gyurcsány Ferenc "elhozott" Brüsszelből.
A bordó Opel megáll a munkanélküli Tibiék előtt, s ha gazdája ott végez, gyalog megy tovább az utcában. Belátogat öt-hat családhoz, ahol rendszerint gyeses az anyuka, s napszámba jár a férj. Ha van ugyan napszám, mert így telente már csak öregasszonyoknál lehet fát vágni. Onnan meg egy üveg pálinkára valót se lát az ember. Ő viszont gyorsan ad kölcsönt. Az egyik kuncsaftja szerint: "Be van ez járatva!" Ahogy a megyei reklámlapban, sőt az országos tévékben hirdetik: harmincezertől kétszázezerig. Azonnal. Kézbe számolva. Állítólag valami papírt is aláírat, ez azonban az adósokat nemigen érdekli. Még senki sem olvasta el.
A múlt év végén az Európai Bizottság benyújtotta javaslatát a "határok nélküli televíziózásról" szóló 1989-es irányelveinek módosítására. Viviane Reding, a médiaügyekért felelős biztos az alábbi szavakkal vezette fel a javaslatot: "Virágozzanak a világ egyik legkorszerűbb és legrugalmasabb jogszabályi környezetében az európai audiovizuális műsorszolgáltatók."
A Magyar Vizsla kiadójának politikamentes civil szervezetként történt „eladása” látványosan megbukott, ugyanúgy mint korábban A Viktor c. könyv mocskolódásainak elhatárolása a szocialistáktól. A kampánytrükkök - remélhetően – lepattannak a vájtfülű és "vájtszemű" választópolgárról.
Továbbra sem csillapodik a londoni üzleti napilap, a Financial Times (FT) magyar melléklete körüli vihar. A Fidesz decemberben megjelentette „bundás” hirdetését, ma pedig parlamenti különbizottságot kezdeményezett, amiből állítólag ugyan ki akarták hagyni az FT-t, de mégis belekerült. Emellett különös hangütésű levelet írtak Londonba. Az ügy kapcsán továbbra is támadják a Gyurcsány-kormányt. De mit is tartalmazott valójában a melléklet?
Már javában benne vagyunk 2006-ban, de még mindig téma Sólyom László államfő újévi köszöntője. Támadják innen-onnan, de beszélnek róla. Lehet, hogy ezt akarta?
A Babakötvény vegyes fogadtatásra talált, egyesek kampányszagú látszatintézkedést, mások nemes szociális lépést emlegettek. Az eddigi tapasztalatok szerint az ilyen jellegű ösztönzések nem igazán képesek visszafordítani a negatív demográfiai trendet.
Érdemben nem foglalkozik egy végelszámolás alatt álló cég panaszával az Országgyűlés Alkotmány- és igazságügyi bizottsága, mert a Legfelsőbb Bíróság elnöke úgy tájékoztatta őt, hogy a társaság ügyében eljáró személy a cég képviseletére nem jogosult. Pedig dehogynem.
A visszaélések leleplezése helyett látszathivatalok bújnak ki a földből, ahol látszattisztségekben múlatják az időt alibiemberek. Ha mégis van, aki hivatalát komolyan veszi, azt előbb-utóbb elcsapják.
Törvénymódosítás készül, amelynek értelmében a terméketlennek bizonyult egyedülálló nők is igénybe vehetnék a lombikbébi-programot. Vannak, akiknek ez nem tetszik.
Noha a tudomány mai világában talán a genetika rejti a legizgalmasabb felfedezéseket, ez a terület annyira bonyolult, hogy lehetetlen pontosan felmérni, mit hoz a jövő. Ráadásul ebben a tudományágban a fejlődés nem lineáris, azaz nem a korábbi eredményekre támaszkodva, nem lépésről lépésre halad előre. Néhány éve, amikor elkészítettük a humán géntérképet, rájöttünk, hogy biológiai felépítésünk sokkal bonyolultabb, mint korábban gondoltuk, mivel az egyes emberek esetében nem csupán a különböző gének, hanem a gének és a környezeti hatások kombinációja is szerepet játszik biológiai lényük kialakításban.
Elismerem, hogy vannak (voltak) nagy egyéniségek, akadnak izgalmas meccsek, de ha véletlenül belenézek valamelyik tévécsatorna éjszakai „bokszgálájába”, én valahogy mindig tehetetlen dulakodást, unalmas maszatolást, botrányos pontozást látok. Szombaton se volt ez másképpen. Vagyis dehogynem!
Nyilvánvaló félreértésnek tűnhet tudományosan megalapozott közgazdasági fogalomként vizsgálni a luxusprofit kifejezést, mintha nem a politikai marketing kreált kampánytermékéről lenne szó. Mégis engedjük meg most magunknak azt a luxust, hogy ne csak balról vagy jobbról, hanem önmagában nézzük. A Marx előtti naivan romantikus antikapitalizmus stílusát idézi a luxusprofit elnevezés olcsó gazdagságellenessége. Nyilván szó sincs a profitorientált társadalmi-gazdasági modell megkérdőjelezéséről, mivel csak a luxus a kérdés. Az is igen furcsa módon.
Frissítés: eloltották a tüzet, de még késések és terelések vannak a vasúti forgalomban.
David Lynch volt a rendszerváltó közép-kelet európai filmfogyasztók vizuális védőoltása a nyugati kultúra befogadásához...
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
