Feltéve, hogy fajsúlyos, egyben a Fidesszel konszenzust kereső Bajnai-kormány áll fel, az ellenzéknek is érdeke lesz, hogy folyamatosan egyezkedjen, többek között a 2010-es költségvetés, a Valutaalappal és az EU-val kötött hitelszerződések ügyében. Ellenkező esetben a várható jövő évi választási győzelmük után rájuk szakadhat az ég, nemzetközileg elszigetelődhetnek.
A jelenlegi világválság többek között rávilágít Nyugat-Európa strukturális bajaira is: a mesterségesen felduzzasztott, hitelből finanszírozott fogyasztás visszaesését nincs mivel pótolni, az öreg kontinens lakói túlságosan is elkényelmesedtek, a munka nem igazán lelkesíti őket, az iskolákból kikerült fiatalok képzetlenek, megfigyelhető az értékek elbizonytalanodása - ezek persze általánosítások, de a fő trendek kiolvashatók belőlük.
Néhány napja rágalmazásban bűnösnek találta és megrovásban részesítette a bíróság a HVG újságíróját, Babus Endrét egy cikke miatt, amelyben az egyik megyei bíróságon uralkodó kaotikus állapotokat leplezte le. A cikkben egyetlen téves tényállítást találtak. Az ügy nyomán felvetődött: érdemes lenne létrehozni a bírák különleges ítélőszékét, ami akkor ülne össze, ha bíró keveredik jogi vitába.
A rendszerváltás óta minden politikus vesszőparipája a megszorítások alternatívájaként kínált megoldás, vagyis azt ígérni, hogy a feketegazdaság kifehérítésével és a korrupció minimalizálásával jókora többletbevétel jön létre. Azt is igyekeznek elhitetni, hogy pusztán hatalomra kerülésükkel a dolgok jó része eleve megoldódik. Ha jön a Fidesz kormány, vajon megússzuk-e a megszorításokat? Szijjártó Péter szerint igen.
Leköszönő kormányfőnk (és pártja) tucatnyi emberből csinált balekjelöltet, hogy a végén kirántsa a cilinderből Bajnai Gordont. Eme folyamat az önmagába visszatérő politikai Möbius-szalag, amely Gyurcsány Ferenctől indul, és oda is kanyarodik vissza. Túladagolt küldetéstudattal megáldott (megvert?) emberünknek Bajnai lényegében az önátmentés trójai falova. Mely ama célt szolgálja, hogy ismét ő, mármint Gyurcsány lehessen az örök túlélő.
A hét vége nagy miniszterelnök-jelölési kálváriája mellett eltörpült egy másik, nem kevésbé jövőbe mutató kérdés végiggondolása: mi lesz a nagy hirtelenjében mindkét pozíciójáról lemondott és lemondatott miniszterelnök-pártelnök további sorsa?
Szabó György, a Fidesz XIII. kerületi önkormányzati képviselője nyílt levélben tiltakozik a Csurka lapjában megjelent ilusztráció miatt, amely Surányi György portréját egy Dávisd csillagba montírozta.
A világválság közepette a magyar miniszterelnök menekülőre fogta, pártja képtelen tartós megoldásra, közben a végrehajtó hatalom gyakorlatilag összeomlott. Itt az ideje, hogy a köztársasági elnök kezdeményező szerepet vállaljon a politikai krízis megoldásában. Különben jön az utca.
Topolányszky Ákost Gyurcsány Ferernc 2003 októberében menesztette a Gyermek-, Ifjúsági-, és Sportminisztérium helyettes államtitkári posztjáról. A legújabb fejlemények fényében született meg az alábbi nyílt levél.
A legposszibilisebb kormányfő-jelölt, Surányi György néhány nap habozás után nemet mondott az MSZP és az SZDSZ felkérésére. Felmérte, az egy évre szóló mandátum a pártok legalább minimális támogatása nélkül csak kudarchoz vezethet. A briliáns pénzügyi szakembert ezúttal politikai érzéke sem hagyta cserben.
A fasizmus és a kommunizmus dicstelen korszakai után kiment a divatból az „ideologizálás”, ám a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntötték, a szellemi produktumok, az ideák, eszmék, kulturális értékek is relativizálódtak. A poltika és a gazdaság összeomlása logikus következménye ennek a folyamatnak. A közgazdászok magabiztosan ugyan, de a sötétben tapogatóznak.
Számos szocialista képviselő számára egzisztenciális veszély, ha ilyen recessziós időkben kihullnak a parlamentből. Sokan közülük csak a politikához „értenek”, nehezen találnak majd munkát a nem-politikusi szférában. Megpróbálnak, amíg lehet a Parlamentben maradni. Hajlandók lesznek tehát Gyurcsány és az SZDSZ jelöltjét támogatni – ha lesz ilyen.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felkérte magát, hogy keressen új miniszterelnököt, új miniszterelnökhöz új kormányt, akiket majd ő felügyel, mint a leendő kormánypárt elnöke. Az új miniszterelnöknek és az új kormánynak ugyanis az MSZP-s többsége lesz a parlamentben, következésképpen az új miniszterelnök és kormánya csak azt teheti, amit az MSZP megszavaz, amely viszont azt szavazza meg, amit a párt elnöke jónak lát.
Gyurcsány Ferenc formailag tisztázatlan lemondása a miniszterelnöki tisztségről és azóta elhangzott kijelentései arra utalnak, hogy ő is putyini receptet kívánja követni, azaz: úgy menne, hogy közben marad. Pártja nagy többséggel újjáválasztott elnökeként vétójogra tart igényt az új miniszterelnök kiválasztásakor, meghatározó szerepet kíván játszani a soron következő országgyűlési választások kampányában. Lehet, hogy csak átmenetileg kíván arrébb ülni a kormányfői székből?
Az MSZP a történelmi megsemmisülést vagy a totális szétesést kockáztatja, ha végrehajtja a miniszterelnök forgatókönyvét. A pártnak el kell döntenie, hogy Gyurcsányt akarja megmenteni, vagy saját magát.
Az idő pénz – ez Magyarország esetében hatványozottan érvényes. Nincs idő a további trükkökre, politikai légtornász-mutatványokra. A „szakértői kormány”, amelynek vezetőjét gyakorlatilag Gyurcsány jelölné ki, ilyen időhúzásnak tűnik. A válságkezelés nem egy poszt-gyurcsányi kormány kinevezését, hanem a választások haladéktalan kiírását, széles társadalmi támogatottságra támaszkodó kormány megalakítását tenné szükségessé.
Azok az értelmiségiek, akik Gyurcsány Ferenc reformterveit 2006-ban támogatták – mint jómagam is -, az elmúlt egy évben kerültek közel ahhoz az állapothoz, amely az országot évek óta jellemzi; a tehetetlen, tanácstalan, depressziós bénultsághoz. Van, aki a végsőkig kitart, mint az általam egyébként tisztelt Debreczeni József vagy a Demos fiatal szerzői. Mások hallgatnak. Ismét mások próbálnak valamit kezdeni azzal a ténnyel, hogy tévedtek.
Gyurcsány Ferencnek nem lehet könnyű arról dönteni, hogy menjen vagy maradjon. Visszamenjen-e az üzleti életbe, vagy folytassa-e politikusi karrierjét? Most mondjon-e le és vegye át az ellenzéki vezér hálásabb szerepét, reformálja meg pártját, és úgy induljon neki négy év múlva a választásoknak, vagy pedig maradjon hivatalban, amíg ideje kitelik? Figyelembe véve, hogy az MSZP hosszabb távon esetleg nem fog ragaszkodni személyéhez. Szűk mozgástér és megannyi kérdőjel- mutat rá Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.
Nevetséges volna titkosszolgálati mesterkedést sejteni a tévészékház 2006-os ostroma, illetve az egy hónappal későbbi zavargások mögött. Ám az könnyen elképzelhető, hogy a rendvédelmi szervek látszólagos tehetetlensége, bénázása, illetve brutális fellépése egy hónappal később felsőbb érdekeket szolgált: el kellett terelni a figyelmet az őszödi beszédről, illetve demonstrálni, hogy igenis van fasiszta veszély Magyarországon. Ezzel kellett volna összeterelni az elcsatangoló nyájat, egységbe tömöríteni a szocialisták szavazótáborát.
Az utókor az „elszalasztott lehetőségek” korszakaként emlékszik az 1944 szeptemberétől 1958 májusáig tartó, válságról válságra bukdácsoló negyedik francia köztársaságra, és valószínűleg így fog emlékezni a most is fennálló harmadik magyar köztársaságra. Mindkettőt a nemzeti felbuzdulás, a demokratikus akarat és az addig elnyomó rezsimtől való megszabadulás mámorító érzése teremtette meg, a csalódás mindkettőnél később jött.
Az évfordulóra nagyszabású rendezvénnyel készülnek.
Ez 16,5 millió forint per kopf volt.
Nem segített, segítséget sem hívott a gyerekhez, akiket végül sikerült újraéleszteni. Az ikrek a szüleik nélkül mentek be a medencébe.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
