Melyik a legnépszerűbb céges sportautó?
Meglepő, de évente több mint száz sportautót, kabriót vesznek cégek. Az élmezőnyt a német márkák uralják, az élen az Audi A5 áll, második a Volkswagen Scirocco, harmadik a magyarországi gyártású Audi TT.
Meglepő, de évente több mint száz sportautót, kabriót vesznek cégek. Az élmezőnyt a német márkák uralják, az élen az Audi A5 áll, második a Volkswagen Scirocco, harmadik a magyarországi gyártású Audi TT.
Zömében cégvezetők, sokszor saját használatra vásárolnak nagyautót, ezért itt is érezhető az árpreferencia. Első helyen a még frissnek számító, szinte középkategóriás áron kapható Skoda Superb áll, a kategória többi modelljét leginkább prémiumgyártók adják - olvasható a HVG Cégautó 2010 különszámban.
Nem tipikus cégautó-kategória az egyterűek osztálya, juttatásként mégis sok cég ad ilyet. A listát alsó-középkategóriás méretű modellek, a Ford C-Max, az Opel Zafira és a Renault Scenic vezetik, míg a negyedik egy nagyobb méretű jármű lett, az itthon osztályában legnépszerűbb Ford S-Max. A mérettel együtt egyébként a céges vásárlók aránya is nő.
Leginkább juttatásautónak vásárolnak a cégek a középkategóriából, kakukktojásnak számít a méreteivel ide illő, de Golf-padlólemezével inkább alacsonyabb kategóriába kívánkozó, mégis az élen álló Skoda Octavia. Csaknem ilyen népszerű a Ford Mondeo, követői mind felső-középkategóriások. A vásárlók a márkához kötődő presztízs mellett itt még erősen figyelnek a költségszempontokra. A dobogósok a tavalyiak, azaz harmadik a Volkswagen Passat. Bár nagy lenülettel indult, jelentős az Opel Insignia lemaradása. A top 10-be három prémium is bekerült: az Audi, szerényebb darabszámmal pedig a BMW és a Saab.
Az alsó-középkategória tipikus munkaautó-kategória. A HVG Cégautó 2010 különszám adatai szerint ebben a kategóriában a listavezető a Ford Focus, követője az Opel Astra és a Suzuki SX4. Az eladások kivétel nélkül szerényebbek, mint 2008-ban, különösen az olcsóbb modelleknél. Jelentőset lépett előre a rangsorban a hét évre vagy 150 ezer kilométerre szóló garanciát nyújtó Kia cee’d és a hasonlóan kiemelkedő jótállású, öt év korlátozásmentes garanciával kínált Hyundai i30. Jelentősen lecsúszott a listán a Volkswagen Jetta, a Fiat Bravo és a Toyota Auris. Ez utóbbi 2010 elején felfrissült, ami újabb lendületet adhat a céges eladásoknak.
Kisautót csakis munkaautónak vásárolnak a cégek - derül ki a HVG Cégautó 2010 különszámból. A választáskor meghatározó az ár–érték arány, a szervizháttér, valamint a garancia. A listavezető Suzuki Swifthez 3 év/100 ezer kilométer, a második Skoda Fabiához 3 év/150 ezer kilométer általános garancia jár, de a többi modell zöméhez, így a harmadik Ford Fiestához is kérhető hosszabbított garancia. Megemlítendő a tavaly friss generációjával érkezett – 3 év/150 ezer kilométer általános garanciát adó – Volkswagen Polo nagy ugrása: a 2008-ban még tizedik modell tavaly már az ötödik volt a listán. A cégek leginkább a Suzuki Swiftet kedvelik, kevesen vesznek Dacia Sanderót, Renault Thaliát vagy Kia Riót.
A miniautók vásárlói körében az átlagosnál jóval kevesebb a céges vevő. Kivétel a sok vállalat által munkaautónak vásárolt Suzuki Splash és a tavaly eladott 23 Toyota iQ, feltételezhető, hogy ezek zöme az importőr nevén került forgalomba. Ebben a kategóriában különösen döntő tényező az ár, a legnépszerűbbnek számító Suzuki Splash ikertestvére, a jóval drágább Opel Agila például az utolsó előtti helyen áll - derül ki a HVG Cégautó 2010 különszámból.
A 2009-ben forgalomba helyezett új cégautók modellrangsorát a márkák listáján is dobogós helyeken szereplő két márka alsó-középkategóriása, vagyis a Ford Focus és az Opel Astra vezeti (a Ford Focus első helyezéséhez hozzájárult, hogy a rendőrség 2009-ben 700-at vett át belőle). A sorban három Suzuki-modell következik, s mind az ötre igaz, hogy a vásárlások legfeljebb egyötöde céges. Ezzel szemben például az Opel Insigniák háromnegyedét cégnek adták el - derül ki a HVG Cégautó 2010 különszámból.
Az autóértékesítésen belül 2009-ben Magyarországon az előző évhez képest növekedett a céges vásárlók aránya, jóllehet a céges vásárlások is jelentős mértékben, mintegy a felére visszaestek. Ezen belül a drágább kategóriákban viszont 2008-hoz képest még nőtt is a cégautók aránya: a luxus- és nagyautók négyötödét cégek vásárolták, mikrobuszt pedig alig vásárolt más. Igaz, a legtöbb eladott céges autó 2009-ben is alsó-középkategóriás. A céges vásárlók hányada a kisautók körében a legalacsonyabb, de ott is több mint egyharmadnyi - derül ki a HVG Cégautó 2010 különszámból.
A HVG Cégautó 2010 különszáma a hazai cégek által leginkább vásárolt személyautókat mutatja be, vagyis azokat, amelyekből 2009-ben vállalkozások nevére a legtöbbet helyeztek újként forgalomba. A céges autókat a használat módja szerint csoportosították és rangsorolták: munka-, juttatás- és státusautót különböztettek meg (a rangsorok a Datahouse adatai alapján készültek). Tulajdonképpen három foglalkoztatotti kategóriához választották a járműveket: a beosztotti-alkalmazotti, a közép-, valamint a felső- és csúcsvezetői pozíciókhoz. Ezúttal a státusautók toplistájából közlünk részletet.
A HVG Cégautó 2010 különszáma a hazai cégek által leginkább vásárolt személyautókat mutatja be, vagyis azokat, amelyekből 2009-ben vállalkozások nevére a legtöbbet helyeztek újként forgalomba. A céges autókat a használat módja szerint csoportosították és rangsorolták: munka-, juttatás- és státusautót különböztettek meg (a rangsorok a Datahouse adatai alapján készültek). Tulajdonképpen három foglalkoztatotti kategóriához választották a járműveket: a beosztotti-alkalmazotti, a közép-, valamint a felső- és csúcsvezetői pozíciókhoz. Ezúttal a juttatásautók toplistájából közlünk részletet.
A HVG Cégautó 2010 különszáma a hazai cégek által leginkább vásárolt személyautókat mutatja be, vagyis azokat, amelyekből 2009-ben vállalkozások nevére a legtöbbet helyeztek újként forgalomba. A céges autókat a használat módja szerint csoportosították és rangsorolták: munka-, juttatás- és státusautót különböztettek meg (a rangsorok a Datahouse adatai alapján készültek). Tulajdonképpen három foglalkoztatotti kategóriához választották a járműveket: a beosztotti-alkalmazotti, a közép-, valamint a felső- és csúcsvezetői pozíciókhoz.
Ha a tartós fogyasztási cikkek értékesítése 20-30 százalékkal csökken, akkor a szállítási szolgáltatás 40-60 százalékkal zuhan – jellemzi a nagyhaszonjármű-piaci konjunktúraérzékenységet Berkó László, a Volvo Hungary marketingmenedzsere. A tavalyi adatok ezt látszanak alátámasztani: ha az összes új 3,5 tonna fölötti jármű értékesítését nézzük, 2008-hoz képest 2009-ben 62 százalékkal kevesebb autót adtak el, ezen belül a 3,5–6 tonnás furgonok körében 50, a 6–15 tonna közötti teherautóknál 61, a 15 tonna fölötti nehéz-teherautóknál pedig 67 százalékos volt a mínusz. A szállítási teljesítmény (érték) 2009-ben ennél is jobban, 90 százalékkal csökkent 2008-hoz képest, az értékesítés ezzel a tíz évvel korábbi szintre esett vissza - olvasható a HVG Cégautó 2010 különszámban.
A cégautót üzemeltető cégeknél elsősorban a munkaautókba telepítenek nyomkövető készülékeket (terítőkocsikba, szervizautókba, futárjárművekbe és persze taxikba). Ezekbe rendszerint csak flottakövetési céllal szerelnek be készüléket, a lopásvédelem másodlagos szempont, kivéve persze, ha a jármű nagy értékű árut is szállít. Felsővezetők esetén szóba sem jön a nyomkövetés, hiszen esetükben a cégjármű a cégek 99 százalékánál korlátlanul használható magáncélra, vagyis a főnöki autókba kerülő GPS-rendszereknek mondhatni egyetlen célja a lopásvédelem - olvasható a HVG Cégautó 2010 kiadványban.
Flottaautók vezetőinek gyakoroltatása nem elterjedt, bár egyre gyakoribb Magyarországon is. Van vezetéstechnikai kurzus, ahol a útviszonyokat modellezik tanpályán, a másik keretében a forgalomban gyakorolhatja a sofőr a lehetséges balesethelyzetek jó előre való felmérését, az úgynevezett ökotréningeknél pedig az üzemanyag-takarékos vezetéstechnika elsajátítása a cél - olvasható a HVG Cégautó 2010 kiadványban.
Magyarország legnagyobb árbevételű cégei tulajdonképpen három csoportba sorolhatók aszerint, 2009-ben hogyan változtattak flottakezelési szokásaikon. Az egyik csoport a közszolgálati és állami tulajdonú cégek, ezek általában a legtöbb takarékoskodási eszközt bevetik: csökkentik a cégautók számát, módosítják a hitelszerződéseket, korlátozzák a magánhasználatot. A magáncégek esetében viszont leginkább attól függ, váltanak-e, s hogyan, hogy zömmel munkaautókat üzemeltetnek-e, vagy sem – olvasható a HVG Cégautó 2010 kiadványban.
2008-ban nemhogy csökkent volna, pár ezerrel még nőtt is Magyarországon az újonnan forgalomba került új és használt cégautók száma, rá egy évre viszont már mindkettő drasztikusan visszaesett: 2009-ben nagyjából feleannyi cégautót adtak el a kereskedők, mint egy évvel korábban. A cégek azonban nemcsak új autót vásároltak kevesebbet, hanem úgy tűnik fel, a szokásosnál többet is vontak ki a forgalomból. Erre utal, hogy évtizede 9–10 százalék között van a cégautók részesedése a teljes hazai személygépkocsi-állományon belül, 2009-ben viszont 9 százalék alá került - derül ki a HVG Cégautó 2010 kiadványból.
A válság első teljes évében, 2009-ben a céges autók értékesítése kisebb mértékben csökkent, mint a magánautóké, így a cégszemélyautó-eladások aránya a teljes értékesítésben a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) adatai szerint már meghaladta az 50 százalékot. Piacelemzők szerint 2010-ben ez az arány 60 százalék körül is maradhat. Ennek előjeleként a januárban értékesített személygépkocsiknak már 61 százalékát cégek vásárolták meg, mivel a hitelszigorítások – az autóhitel futamideje maximum 84 hónap, forinthitelnél legalább 25, euróhitelnél 40, más devizahitelnél 55 százalék kell legyen az önrész – inkább sújtják a magánvásárlókat, mint a cégeket.
Az immár harmadszor megjelenő HVG Cégautó különszám értékelő, elemző cikkeiből kiderül, hogyan mentették meg 2009-ben a céges vásárlók az évek óta válságban lévő magyar autópiacot a teljes csődtől, és hogy a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva nekik min kellett változtatniuk az „autópolitikájukban”.
Hankó Balázs szerint már fogalmazzák a törvényjavaslatot, amely jövőre lép életbe.
Ma azt mondanák, „veszélyes” kor és szemtanúja volt, nem véletlen, hogy kevesen kísérték utolsó útjára.
Meg a „Heil Trump és Musk” is a Femen aktivistáinak nőnapi tüntetésén.
Nem meglepő, hogy a hímzett blúzos, nagycsaládos, mezei naplementés idill különdíjat is kapott.
Fotó is készült az intézkedésről.
Agyunk nem képes kisgyerekkori emlékeinket visszaidézni. Az pedig, hogy mikori az első emlékünk, több tényezőn múlik.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.