Megépítik Kalifornia első szén-dioxid-üzemét, 46 millió tonnát vonhat ki a légkörből

Kalifornia első, a légkörből a szén-dioxidot kiszűrő üzeme olyan hatást gyakorolhat, mintha egy éven át 9,2 millió autóval kevesebb járna az utakon. A helyiek szerint azonban a technológia veszélyes.

Százezrek élete múlik rajta, hogy néhányan hajlandóak-e lemondani a korlátlan luxusról

A klímaváltozás milliókat sodorhat közvetett vagy közvetlen életveszélybe természeti katasztrófák, éhinségek vagy a megélhetés költségeinek emelkedése által, a katasztrófa elkerüléséért azonban ők keveset tehetnek, szemben egy nagyon szűk, nagyon gazdag réteggel – na meg persze a kormányokkal, akiknek lehetősége lenne megakadályozni hogy a gazdag kevesek a szegény sokak kárára gyarapítsák tovább már most is felfoghatatlan vagyonukat.

200 trillió dollárnyi gyémántport lőnének a légkörbe, hogy mérsékeljék a globális felmelegedés hatásait

Akár 1,6 Celsius-fokkal is csökkenteni lehetne a Föld hőmérsékletét, ha gyémántport lőnének a sztratoszférába. A legnagyobb gond talán az, hogy ez elképesztően drága lenne.

Itt az új ENSZ-jelentés: példátlan mértékben kell csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, hogy elkerülje az emberiség a klímakatasztrófát

Technikailag még lehetséges, hogy 1,5 Celsius-fokon belül tartsa az emberiség a globális felmelegedés mértékét, ám erre egyre kevesebb az esély. A legújabb ENSZ-jelentés a vészharangot kongatja.

Még ez is: kevesebbet fog aludni a klímaváltozás miatt, egy magyar kutató ki is számolta, mennyivel

Nyári vagy kora őszi meleg, esetleg egy májusi hőhullám – nemcsak a szervezetre, hanem az alvásminőségre is hatással van a magas hőmérséklet, és a klímaváltozás miatt ehhez jobb hozzászokni. Hajdu Tamás, a HUN-REN KRTK kutatója számokban mutatta meg, mennyivel alszik kevesebbet az ember a melegben, és mi várható 2050-re.

Nagy jövő állhat az atomenergia és az uránrészvények vásárlói előtt

A zöldátmenet és a nemzetközi helyzet is tartósan felfelé nyomhatja az urán tőzsdei árát. A trendből a kisbefektetők is profitálhatnak.

Kong a magyar vészharang: aggasztó mértékben melegednek a magyarországi tavak és folyók

Az elmúlt 150 év felszíni vízhőmérsékleteinek változásait vizsgálták a kutatók a Pannon Ökorégióban, és több esetben is jelentős mértékű melegedést tapasztaltak – főleg az 1980-as évektől kezdődően.

A magyar talaj is tartalmazhatja azt a gázt, ami az energiaátmenet csodafegyvere lehet

Hidrogént nemcsak gyártani lehet, hanem természetes módon is kialakul a földfelszín alatt, a szakértők szerint óriási mennyiségben. Ez a gáz a fosszilis energiahordozókkal készített hidrogénnel ellentétben károsanyag-kibocsátás nélkül állhat rendelkezésre, a megújuló energiával készített hidrogénnel szemben pedig az az előnye, hogy sokkal olcsóbb. Persze a természetes hidrogénnek is megvannak a kockázatai, és benne van a pakliban, hogy ipari méretekben nem is lesz majd hasznosítható, így csodafegyver helyett inkább délibáb lesz. Magyarországon is vannak olyan területek, melyeket érdemes lenne átvizsgálni természetes hidrogénért.

Az idei hőhullámokat még túlélte Budapest, de ennél jobban fel kell készülnie, ha élhető akar maradni

Idén nyáron egy minden korábbinál hosszabb hőhullám uralta a Kárpát-medence időjárását, melynek gazdasági és egészségügyi hatásait még nem ismerjük pontosan. Azt elemeztük, hogyan alakíthatják át a hőhullámok a városi életet, és mit kell tenni azért, hogy Budapest évtizedek múlva is élhető legyen.

Mínusz 98 százalék szén-dioxid: forradalmi változás jöhet a cementgyártásban, és ezzel csak nyerhet az emberiség

Amerikai kutatók egy olyan módszert fejlesztettek ki, ami 98 százalékkal csökkenti a cementgyártás során keletkező szén-dioxidot. Mivel a világon évente több mint 4 milliárd tonna cement készül, a hatása óriási lehet.

zCast: Elsikkadhat a klímaváltozás ügye, ha nem tesszük központi témává

Mi a különbség a klímadezinformáció a klímaszkepszis és a klímarelativizáció között? Miért relativizálja előszeretettel a magyar kormány az ügyet, és hogyan hat ezzel a társadalomra? Erről beszélgettünk fenntarthatósági podcastunk legfrissebb epizódjában, amivel elmerészkedünk arra a határra, ahol a politika és a klímaváltozás összeér és a kormány is megkapja a magáét.

Ez a trópusi viharszörny olyan, mintha Brnótól egészen Aradig riasztást kellene kiadni

A Mexikói-öböl túlmelegedett vize az évszázad leghevesebb viharává pörgette fel hétfőn a Miltont, amely magyar idő szerint csütörtökre virradóra 200 kilométer per órás széllel érkezett meg Floridába. Mitől pörgött fel ilyen gyorsan és miért lett ilyen brutálisan erős ez a vihar?

Rá sem ismer majd az időjárásra – drámai változások jönnek, ami elég nagy baj

Az éghajlatváltozás a hőmérséklet és a csapadék éven belüli eloszlásában is komoly átalakulást hozhat, állapították meg a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudósai.

Papp Réka Kinga: Megették a zöldeket reggelire

Megkongatták a vészharangot: ez az árvíz semmi volt ahhoz képest, amilyenek ezután jönnek majd

A klímaváltozás miatt kétszer nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő olyan felhőszakadások, mint amilyenek szeptemberben pusztító árvizeket okoztak Közép-Európában – figyelmeztet friss jelentésében a World Weather Attribution (WWA) nemzetközi tudóscsoport, amely arra szólítja fel a döntéshozókat, hogy tegyenek lépéseket a globális felmelegedés megállítására.

Van, ahol egyetlen ügyes tető sok fokkal csökkenti a hőséget

A globális felmelegedés afrikai hatásának mérséklésére egyszerű, de hatékony módszert találtak Freetownban, az Egyenlítőhöz közeli, nyugat-afrikai Sierra Leone fővárosában.

Csak most derült ki valami a tulipánfáról, amiben eddig legfeljebb reménykedhetett az emberiség

Lengyel és brit kutatók az egyik legkedveltebb díszfát, a tulipánfát vizsgálva azonosítottak egy új faszerkezetet, amely jelentős szénmegkötő potenciállal rendelkezik, így nemcsak a szemet gyönyörködteti, hanem hozzájárulhat a klímaváltozást előidéző hatások enyhítéséhez.

Megelégelte a klímatotojázást a hazai tudományos élet krémje, 10 pontban rögzítették, mi lenne az alap

Túl nagy a tét és túl kevés az érdemi cselekvés a klímaváltozás ellen, mondják a neves hazai kutatók, akik tízpontos nyilatkozatot adtak ki annak érdekében, hogy felpörgessék a dolgokat. Várják a további csatlakozókat, és készek a vitára is.

Annak a mérlege, ahogyan a kormány kezeli a klímaváltozás drámai hatásait, egyelőre dupla nulla

Nincs az a pénz, ami elég lenne a klímaváltozás okozta károk megelőzésére, de a magyar kormány nem is feltétlenül azon dolgozik, hogyan lehetne okosabban gazdálkodni vagy hozzájutni az uniós pénzekhez. Kivétel, ha akkumulátorgyárakról van szó.

Hogyan válhatott ennyire pusztítóvá a Borisz ciklon?

Egyedi időjárási jelenség alakult ki szeptemberben Európában, amelyet nagyban súlyosbított az egyáltalán nem egyedi klímaváltozás és a rekordmeleg európai nyár. A kilátásaink sem biztatóak: a jövőben egyre több ilyen időjárási jelenség várható a kontinensen, és ezek egyre intenzívebbek is lesznek.