Kormány kontra jegybank – amikor úgy megörülnek a politikusok a válság végének, hogy rögtön belezuhannak a következőbe

Nem egyszer történt már meg, hogy a válságból kifele jövet azt hitte a kormány, túl is vannak minden nehézségen, lehet újra hajtani a népszerűségre vagy épp az államkassza feltöltésére, aztán a túlzott lelkesedésben benavigálták az országot egy újabb válságba. Roosevelt az FBI-t uszította volna a cégekre, csak ne kelljen elismernie ezt a hibáját, Reagan és a Fed vitája éveken át tartott, és valami hasonlóról vitatkozik most a magyar kormány is az MNB-vel.

Min múlhat, hogy túléli-e egy cég 2023-at? – csődhullám talán nem lesz, de a gyengébbek elhullanak

Jelentősebb állami segítség nélkül vágnak neki a cégek az új évnek. Tömeges csődhullám nem várható a szakértők optimistább forgatókönyvei szerint, de a gyengébb vállalkozások elhullhatnak.

Burundi inflációját lehagyja a magyar, de mi történik ott, ahol még a mienknél is rosszabb a helyzet?

Valóban van olyan lista, amelyen a gazdasági szempontból az öt legsérülékenyebb ország között vagyunk, még ha nem is az egész világon. A forint is a világ leggyorsabban romló pénzei közé tartozik, az inflációs listán viszont az első húszba sem fértünk be. Megnéztük, mi történik olyan országokban, amelyeket nálunk is gyengébbként emlegetnek, de az is kiderült, hogyan előzhet le minket Burundi, és miért vezettek be Argentínában különadót a Coldplayre.

Már nyíltan beszélnek Liz Truss bukásáról a brit kormánypártban

Crispin Blunt tory képviselő az első, aki már a nyilvánosság felé fogalmazta meg azt, amit egy ideje már a konzervatívok maguk között beszélnek: a miniszterelnök Truss belebukni látszik a válságba.

Valamire való terv nélkül rohan a válságba Magyarország

Kétségbeesett kármentéssel próbálkozik a kormány, de nem látszik, hogy nagy koncepció volna a lépéseik mögött, leszámítva azt, hogy muszáj volna EU-s pénzt szerezni.

Marabu Féknyúz: Válságkezelés maximumon

Medián: A fővárosi fideszesek 22 százaléka is 1-est vagy 2-est adott a kormánynak

Oroszország vagy a magyar kormány felelős a magyarországi gazdasági helyzetért, jól kezeli-e azt a kormány, örüljünk-e a rezsiintézkedéseknek, kit hogyan érint a drágulás? Az alább olvasható felmérésből a budapestiek véleménye ismerhető meg.

Energia-veszélyhelyzet miatt összehívta a kormánykabinetet Orbán Viktor

A kormány szerint az elmúlt napokban világossá vált, hogy az őszi-téli időszakban nem lesz elegendő gáz az Európai Unióban.

„Kezdenek elfogyni azok, akik dolgozni tudnak és akarnak”

Komoly munkaerőpiaci válság érlelődik Magyarországon. Három fő összetevője: a cégekre nehezedő bérnyomás, a magas fluktuáció és a most már minden szektorban jelentkező munkaerőhiány.

Farkas Zoltán: "Másodszor fordul elő, hogy egy kormány a saját választási hazugságait kénytelen korrigálni"

Most nem mondják, hogy nem kell félni. Fájásról senki nem beszél. Azt hirdetik egyetlen szólamban, hogy megvédik a családokat, hadseregük pedig az országot. Amúgy pedig csupán elvonják másoktól azt a pénzt, amelyen választási győzelmet vásároltak.

Nem mindenben hasonlít a mostani helyzet a 2008-as válságra, de így is elég ijesztő

Újabb nagy válsághoz közelít a világ, és ezt nemhogy nem ússza meg Magyarország sem, a leginkább sérülékeny államok közé tartozunk – hallhatjuk egyre többször. Megnéztük, mi történt 14 évvel ezelőtt, és mi zajlik most, milyen párhuzamosságokat, illetve különbségeket lehet látni.

Inotai András: Orbán Viktor nem tud válságot kezelni

Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének volt vezetője szerint a mostani problémák még semmik ahhoz képest, ami a következő időszakban várhat Magyarországra.

Varga Mihály: Nehéz lesz visszatuszkolni az inflációt, ahogy nőnek az energiaárak

2022 végére érhetjük el a 3 százalék körüli inflációt, az adósságállomány pedig csökkenni fog, bár a kampány alatt valószínűleg lassabban, mint ahogy a külföldi szakértők várnák – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter kedden reggel. Arra is kitért, hogy a kormány szerint még idén sikerülhet megegyezni az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap forrásairól.

Rengeteg pénz ment válságkezelés címén olyasmire, aminek semmi köze a válsághoz

Sok esetben csak ürügy volt a járvány ahhoz, hogy nyakló nélkül költekezzen a kormány. A szétszórt ezermilliárdok nagy része a politikai szövetség kiszélesítését szolgálta, például sportra és egyházi kiadásokra is rengeteg ment el.

Tényleg sikertelen lett volna a magyar válságkezelés, ha eurónk van?

Annak, hogy Magyarországon az előző és a mostani válságkezelés is sikeres volt, közben pedig nagy növekedést láthattunk, egyik fő oka az, hogy forintot használunk – erről beszélt a forint 75. születésnapján Matolcsy György. Megnéztük, miben lehetett volna más a helyzet, ha az elmúlt legalább 13 évben már az euró lett volna a magyar pénz, és nem lenne önálló jegybankunk.

Számít az adó-visszatérítésre, amit Orbán Viktor ígért? Nagyot csalódhat

Legfeljebb 200 ezerre tehető azoknak a családoknak a száma, amelyek a választási csaliként belengetett adó-visszatérítés mintegy másfél millió forintos maximális összegéből részesülhetnek. Az egyéni csalódásokon túl már megint a hosszú távú társadalmi érdek sérül.

Mérő László szerint extrém válsághelyzetben sok kis, és egy-két nagy kockázatot kell vállalnunk

A matematikus, pszichológus, publicista szerint a járvány olyan, mint egy bombariadó.

Május utolsó napjáig kérhetik a cégek a bértámogatást

Nagyjából 200 ezer dolgozó után kértek mostanáig a cégek ágazati bértámogatást, és még majdnem két hét maradt az igénylésekre.

Fűnyíró: egészségügyre és az egyetemi átalakításra is kevesebb pénzt kér az EU-tól a kormány

Az egyetemek megújítása, a Dél-Budai Centrumkórház és egy Duna-híd is eltűnt a kormány tervei közül az uniós helyreállítási alap ma közölt programjai alapján, az orvosi béremelés azonban megmaradt. Magyarország nem kér a kedvezményes uniós hitelből, emiatt ágazati reformokról mond le.

Neue Zürcher: Orbánnak van miért aggódnia

A járvány és az egyesült ellenzék feladja a leckét a magyar miniszterelnöknek, így annak évek óta először megvan az oka, hogy reszkessen a választások miatt – írja a Neue Zürcher Zeitung. Hiszen a lakosság számához képest sehol másutt nem követelt ennyi áldozatot a Covid–19.