Folyamatos kampányt folytatnak a zöld civil szervezetek ellen világszerte, a magyar propaganda sem kíméli a zöld lobbit az elmúlt években: a kampányok szerint az ökológiai érdekvédelem Soros György, a migránsok érdekeit szolgálja, vagy a nyugati civilizációt fenyegeti. Holott az a munka, amit az utóbbi években a zöld szervezetek végeztek megfelel a brüsszeli jogalkotásnak, a fenntarthatóságot és a klímaváltozás elleni eredményes küzdelmet szolgálja. Ezek a szervezetek, például a European Climate Foundation, a Transport & Environment vagy a Friends of the Earth Europe állandó versenyben állnak  a zöld- és a klímacélok, illetve a körforgásos gazdaságra való átállás ellen lobbizó szervezetekkel. A verseny nem kiegyensúlyozott, az utóbbiak a kőolajipari és energetikai lobbi pénzeszsákjaiból költenek (gyakran think tankeknek álcázva) lobbiznak – sokszor az élő környezetet veszélyeztetve.

A szembenállás és versenyhelyzet miatt kapott nagy nemzetközi visszhangot 2024 végén az az Európai Bizottság által jegyzett tervezet, amelyre hivatkozva harminc civil szervezetet figyelmeztettek, ne használják a LIFE programokból – az egyik nagy környezetvédelmet támogató pénzügyi alap – származó bevételeiket uniós jogalkotási lobbira. A megszorítás egy, évi 14,5 milliós uniós vissza nem térítendő pályázati forrásra vonatkozik.

Az érintett civil szervezetek 80 ezer és 700 ezer euró közti összeget kaptak évente környezetvédelmi lobbitevékenységre korábban. A Bizottság nekik küldött levele „reputációs kockázatokra” hivatkozik, és arra ösztönzi a szervezeteket, tartsanak workshopokat lobbimunka helyett a jogalkotók szándékainak befolyásolásra.

Az Európai Parlament képviselőcsoportjai között kemény üzengetés megy a szélsőjobbal egyre többször közös kottából játszó jobbközép és a baloldal között az uniós zöldlobbi finanszírozásáról. A jobboldal és a populisták tulajdonképpen ugyanazt szajkózzák, amit a trumpi (muski) adminisztráció: elvetendő minden ökológiai törekvés, amely az üzleti és piaci érdekeket sért.

Záródó pénzcsapok – civil hitelrontás

A helyzetet jól szemlélteti a 2024-es EU LobbyReport jelentés. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke – derül ki a dokumentumból – lobbitalálkozói több mint háromnegyedét gazdasági, üzleti és befektetői képviselőkkel folytatta, s csak minden ötödik alkalommal fogadta zöld civilszervezetek lobbistáit.

Nem Ursula von der Leyen személyes döntése miatt alakul így a kapcsolattartás: a politikai lobbitevékenység transzparenciájáért dolgozó Corporate Observatory Europe szerint a civilek lobbiját támadó retorikát a big tech cégek irányítják, céljuk a deregularizáció és a civil kontroll akadályozása.
Az Európai Néppárt padsorában ülő német EP-képviselő, Monika Hohlmeier a parlamenti vitán, idén januárban úgy fogalmazott: „Az Európai Bizottság lobbizásra vonatkozó  iránymutatásainak megfelelően kötött szerződések sértik az intézmények közötti kölcsönös tisztelet elvét, veszélyeztetik a jogalkotói függetlenséget, az átláthatóságot, nehezítik az összeférhetetlenség elkerülését, a pénzeszközök tisztességes és pártatlan elosztását és az adófizetők pénzének megfelelő felhasználását, az   elszámoltathatóságot. Sürgetjük a Bizottságot, hogy vessen véget az ilyen típusú szerződéseknek, vonja le a következményeket, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek az ilyen botrányos egyoldalú módszerek, és biztosítsa a visszaélésszerűen felhasznált pénzek visszafizetését.”

Az EUrologusnak nyilatkozva a Corporate Observatory Europe képviselője, Kenneth Haar ezzel szemben azt állítja, ”Hohlmeier és a jobboldal törekvései középpontjában az a kísérlet áll, hogy megakadályozzák a civil szervezetek érdekérvényesítő és lobbitevékenységét, hogy elhallgattassák azokat a szervezeteket, amelyek számukra  nemkívánatos nézeteket vallanak például az éghajlat- vagy környezetvédelmi politikáról. Az Európai Néppárt és szélsőjobboldali szövetségeseik drámaian felerősítették ezt a kampányt.”

Az EP frakciói farkasszemet néznek egymással, ha erről a témáról van szó. Mohammed Chahim holland szocialista képviselő arra figyelmeztet: „képmutatás” van ebben a témában, és „botrányos lenne, ha a nagy multinacionális vállalatok lennének az egyetlen szervezetek, amelyek lobbizhatnak”.
A svéd baloldali képviselő, Jonas Sjöstedt úgy véli: „több ezer lobbista képviseli a nagyvállalatokat és a kereskedelmi szövetségeket, és ők azok, akik uralják Brüsszelt”.

„A jobboldal évek óta harcol a civil szervezetek és a nem kormányzati szervezetek ellen” – mondta Strasbourgban Rasmus Nordqvist svéd zöld EP-képviselő, hozzátéve, hogy a Néppárt és szövetségesei „most nyíltan megpróbálják elhallgattatni a kritikus hangokat”.

A zöldpárti Daniel Freund EP-képviselő ennél is messzebb ment, amikor úgy fogalmazott a parlamenti vitán, hogy a Néppárt támadásainak célja a civil társadalom uniós szerepvállalásának gyengítése”. A német képviselő azt is hozzátette „elsősorban Magyarországról ismerjük az ilyen, civil szervezetek elleni kampányokat”.

A civil szféra visszavág

Az érintett civil szervezetek hat pontban szedték össze válaszaikat a jobboldali támadásokra. Úgy vélik, nem sérül a „hatalommegosztás elve” csak azért, mert Brüsszel pénzt ad arra a civileknek. Az is fogalmi nonszensz, amit Hohlmeier állít, hogy az Európai Bizottság arra használná a civil szervezeteket, hogy az EP javaslatait támadják. A támogatás feltételrendszere a civil szervezetekkel folytatott egyeztetés során születik, vagyis a szervezeteknek a lehető legvilágosabban meg kell fogalmazniuk, milyen tevékenységekre kívánják költeni a támogatást, és az elszámolás az előre lefektetett szabályrendszer szerint történik.

Hasonlóan vitatható az, hogy az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága a civileket használja fel a Bizottság más részei elleni érdekérvényesítésre. Nem beszélve arról, hogy a fent számszerűsített évi 14,5 millió eurót több lap összemosta az egész LIFE program 5,4 milliárd eurós büdzséjével – ennek óriási többsége az EU tagállamaiban használnak fel – magyarázza Haar.

A zöldek után jön a többi civil szervezet

Legalább ennyire alaptalannak tűnnek azok a vádak, amelyek szerint a brüsszeli uniós jogalkotásban lobbizó civil szervezetek átláthatatlanul működnek és költenek. Ezzel szemben a Corporate Observatory Europe, amely a 2000-es évek közepe óta dolgozik a brüsszeli transzparencia javításán, joggal kérdezi, hogy a jó pár körben szigorított uniós egységes lobbiregiszterben miért úszhatják meg forrásaik felfedését a globális vállalatok által finanszírozott lobbicsoportok.

A civil kontrollt zsigerből elutasító populisták a jelek szerint nem állnak meg ezeknél a támadásoknál. Az EUrologusnak nyilatkozó forrás szerint az EP-ben immár az összes, az Európai Bizottság és a civil szervezetek közti interakcióról bekérték az információkat. Magyarán a hecckampányt, amit eddig a környezetvédelmi szervezetek ellen folytattak, várhatóan kiterjesztik az egészségügyi, emberi jogi, átláthatósági, gyermek- és fogyasztóvédelmi szervezetekre is.

Európa-szerte mély aggodalmat váltanak ki a lejárató kampányok és a megszorító intézkedések – ez derül ki a Pulse felméréséből. Csehország 2021 óta a Deník Referendum adatai szerint 56 EU LIFE program finanszírozta projekt haszonélvezője 112,5 millió euró összberuházási értékben. Ebből 69 milliót uniós forrás biztosít. Jelentős összegeket költenek energiaátállás és klímaváltozás kapcsán a zöld szervezetek a “lobbibüdzséjükből”.

Bulgáriában a Mediapool.bg-nek nyilatkozó a Za Zemiata (A Földért) szervezet szóvivője úgy véli: “az Európai Bizottság intézkedése, amely a LIFE-rendelet alapján a civil szervezetek érdekérvényesítő tevékenységének finanszírozását tiltja, alááshatja az alapvető demokratikus folyamatokat és a civil társadalom részvételét az uniós politikaalkotásban”. A Za Zemiata az utóbbi években Bulgária légszennyezési problémáinak, valamint az államilag támogatott széntüzelésű erőművek visszaéléseinek feltárására összpontosított. A zöld civil szervezetek kulcsszerepet játszanak a politikai döntéshozók és a polgárok közötti szakadék áthidalásában, biztosítva, hogy az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikájának kidolgozása és végrehajtása során figyelembe vegyék a különböző nézőpontokat. Ez különösen fontos Bulgáriában, ahol az energiaipart szinte teljes egészében a kormány ellenőrzi, és sok szakértő szerint ez a korrupció széles körű forrása is.

„A LIFE működési támogatásoknak kifejezett a célja az érdekérvényesítő tevékenységek finanszírozása. Ilyenek tevékenység például a lobbizásnak bélyegezhető levelek küldése, találkozók szervezése vagy tájékoztató anyagok biztosítása a politikai döntéshozók számára. Az ilyen tevékenységek korlátozása ellentmond a LIFE alapelveinek, és csökkenti a civil társadalom kontrollját az uniós kormányzás átláthatósága és elszámoltatása fölött” – nyilatkozta a Za Zemiata szóvivője a Mediapoolnak.
Egészen más képet mutat Dánia. A kormányzati, regionális szervezetek mindegyike tagadta, hogy értesítést kapott volna a lobbipénzek felhasználásának korlátozásáról az Európai Bizottságtól.
A dán válaszadók válaszaiból kirajzolódó általános kép azt sugallja, hogy a szigorítások csak a brüsszeli székhelyű civil szervezetekre vonatkozhatnak. Az azonban továbbra sem világos, hogy ez közvetett módon, a meglévő vagy potenciális, brüsszeli székhelyű partnerektől származó pénzeszközök felfüggesztésén keresztül hatással lehet-e a dánok munkájára.

A Transport & Environment (T&E) zöld mobilitásra specializálódott civil ernyőszervezet kulcsszerepet játszik a fenntartható közlekedési átállásban, és rendkívül aktív az infrastrukturális átállásra vonatkozó jogalkotás alakításában. Paul Bell igazgató azt mondta, az Európai Bizottság LIFE programjától kapott működési támogatásnak köszönhetik, hogy nem alakul ki függő viszony a többi finanszírozóval szemben (a T&E harminc eltérő forrásból kap pénzügyi támogatást), ráadásul szakmailag független és hiteles lobbitevékenységet folytathatnak.

Az EU-támogatás fedezi a civil szervezetek alapvető működési költségeit, így bérelhetnek irodahelyiséget, fizethetik a közüzemi szolgáltatásokat és alkalmazhatnak adminisztratív személyzetet. Uniós szinten 24 tagországban vannak jelen. Paul Bell hangsúlyozza, hogy jogszerűen folyósított támogatást kapnak, ami mindössze évi évi 15,6 millió euró. Összehasonlításképp: 2024-ben a legnagyobb lobbibüdzsével rendelkező multik 200 milliót – az előző évihez képest is kétharmaddal többet – költöttek erre a célra.