Egyre durvul a hangnem Azerbajdzsán és Türkmenisztán között - állapította meg az újság moszkvai tudósítója. A két volt szovjetköztársaság a Szovjetunió felbomlása óta vitában áll egymással a Kaszpi-tengeri kőolaj- és földgázlelőhelyek tulajdonjoga felett. Szakértők szerint a konfliktus lehetséges fegyveres szembenállássá alakulása veszélyezteti az európai gázvezeték tervének megvalósítását.

A hét elején Gurbanguly Berdimukhammedov türkmén államfő nemrég hadihajók beszerzését jelentette be, egy hét eleji nyilatkozata szerint pedig 2015-ig az ország katonai támaszpontot létesít a Kaszpi-tengernél tengeri határai védelmére. Politológusok mindezt Azerbajdzsánnak címzett fenyegető gesztusként értékelik, Baku ugyanis nemrég egy hadihajógyár építését jelentette be.

A RusEnergy egyik elemzője szerint leküzdhetetlen akadályt jelentene a Nabucco szempontjából, ha a két ország között összeütközésre kerülne sor. A Nabucco riválisának tekintett orosz Déli Áramlat vezeték szempontjából viszont a vita kedvező kimenetelű lehet. Míg a Nabucco a Kaszpi-tenger fenekén, orosz vetélytársa a tenger északi partja mentén vezetne el - emlékeztetett a Der Standard.

Azerbajdzsán a tervek szerint részt vesz a Nabuccóban, de azt még nem közölte, hogy mennyi földgázzal. Türkmenisztán ezzel szemben több lehetőséget is nyitva hagyott, s orosz sajtóértesülések szerint Dmitrij Medvegyev orosz elnök szeptember közepén új földgázszállítási szerződést akar aláírni a türkmén vezetéssel.

A Kaszpi-tenger alatt a világ harmadik legnagyobb olaj- és földgázmezőit sejtik, miközben nem tisztázott a tenger nemzetközi jogi státusa. Azerbajdzsán, Kazahsztán és Türkmenisztán nyílt tengerként, vagyis nemzetközi területként akarja elismertetni a Kaszpi-tengert, a másik két Kaszpi-tengeri tengerparttal rendelkező ország - Oroszország és Irán - ellenben a tenger és ásványkincsei felosztását akarja - mutatott rá az osztrák lap.