Pénz dögivel, kapcsolatok politikusok és a szervezett bűnözés felé, lenyűgöző lobbierő - így jellemezték a nemzetbiztonsági bizottsággal tavaly közölt, a szerencsejátékipar egyes alakjainak viselt dolgairól szóló titkosszolgálati jelentés tartalmát ismerő forrásaink az illető szervezeti kört. A szóban forgó szerencsejátékosok tavaly kiszorultak a hazai piacról, de most új lehetőségük nyílik arra, hogy visszatérjenek. A gazdasági tárca ugyanis tíz új kaszinó indítását készíti elő, amelyeknek üzemeltetőit meghívásos pályázattal választják ki. Tavaly a szerencsejáték-törvény váratlan módosítását azzal is indokolta a kormány, hogy a szerencsejátékos lobbi az államigazgatás felső szintjeit is megkörnyékezheti.

Hirtelen hívták össze 2012. októberében az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát. A szerencsejáték-törvény szinte azonnali módosítását a kormánypárti érvelés szerint  részben indokló nemzetbiztonsági kockázatokról ekkor még csak szóban tájékoztatták a bizottság tagjait. A később írásos jelentéssel is kiegészült tájékoztató a bizottság ellenzéki tagjai közül is többeket meggyőzött arról, hogy a kockázat "reális", a tőle való félelem "jogos".  Még aznap este szupergyors eljárásban megszavazta a parlament a törvény módosítását, amelynek következményeként a legális szerencsejátékipar szinte azonnal összezuhant. Ma Magyarországon összesen három, két budapesti és egy soproni  úgynevezett II. kategóriájú játékkaszinóban üzemelhetnek például a félkarú rablóként is ismert pénznyerő automaták.

Cirka háromnegyed évvel később úgyszintén váratlanul került fel július 15. délutánra a bizottság napirendjére a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kérése. Mint az NGM bizottságnak írott levelében olvasható, a minisztérium azt szeretné, ha tíz nagyvárosban nyílhatna egy-egy új II. kategóriájú kaszinó. A minisztérium most ahhoz kérte és kapta meg a kormánypárti többségű nemzetbiztonsági bizottság hozzájárulását, hogy a koncessziós törvény egy kiskapuját kihasználva nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva meghívásos pályázattal válogassa ki tíz kaszinó üzemeltetőjét. A tavalyi hasonló alkalommal szemben azonban a bizottság több ellenzéki tagja fenntartását hangoztatta a kormánypárti többséggel megszavazott döntéssel kapcsolatban. Amióta ugyanis az ominózus tavalyi tájékoztatást megkapták, a bizottság nem kapott tájékoztatást arról, hogy a korábban felmerült nemzetbiztonsági kockázat megszűnt - esetleg növekedett - volna, vagy hogy egyáltalán történt-e a bármilyen hatósági fellépés a gyanús hírbe keveredett üzemeltetői kör ellen.

A kaszinó nem játékterem

"Itt hallgattuk végig, hogy milyen erők mozognak ezen a piacon és ezeket az állam képtelen kordában tartani" - jelentett ki a bizottsági ülésen Harangozó Tamás szocialista képviselő, aki szerint ha újabb magáncégeket engednek a területre, nemsokára előfordulhat, "hogy megint kapkodjuk a fejünket, ha valaki leírja jelentésben, hogy mi történt". Mile Lajos LMP-s politikus attól tartott, hogy "ha ismét kinyitjuk ezt a területet, akkor újra meg fog jelenni az a társulat, amely nemzetbiztonsági kockázatot jelentett az ügyben". Az NGM az ülésen résztvevő képviselője szerint ez azért nem fordulhat elő, mert a "betiltott szervezői kör alapvetően a játéktermeket célozta. Itt most II. kategóriájú kaszinókról beszélünk, ami egészen más", többek között technikai vagy ellenőrizhetőségi szempontból is.

Sukorón végül nem épült kaszinóváros, de a piac ismég megnyílhat

MTI

A minisztériumi tisztviselő optimizmusát azonban nem osztották azok a forrásaink, akikkel a 2012-ben a reflektorfénybe került nemzetbiztonsági kockázatot jelentő szerencsejátékos körről beszélgettünk. Ők nem tudtak ugyanis arról, hogy a korábbi kockázat "elmúlt" volna, viszont emlékeztettek arra, hogy tavaly éppen az akár az államapparátust is befolyásolni képes lobbierőtől tartva szavazták meg villámgyorsan a törvénymódosítást. Forrásaink nevét a téma kényessége miatt nem közöljük, de mindannyian ismerősek a nemzetbiztonsági bizottság munkájával és a 2012-ben a bizottságnak bemutatott jelentés tartalmával.

A piac nem kicsi

A forrásainkkal folytatott beszélgetéseink alapján Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár nem a levegőbe beszélt a törvénymódosítás tavaly októberi vitájakor.
"Ezek a körök, amelyek a szerencsejáték-ipar szervezése, a pénznyerő-automaták világa mögött állnak, ezek nagyon jó módú, nagyon sok pénz fölött rendelkező és politikai befolyást érvényesíteni szándékozó csoportok. Ezt írja sokszor a sajtó. Én az információk birtokában nem tudom ezt érdemben megcáfolni - mondta Lázár a parlamentben., hozzátéve, hogy az ilyen körök megpróbálják "akár a közigazgatás, az államigazgatás közép- vagy felsőszintű részeit is" megközelíteni. Több forrásunk szerint az illető csoportok a törvényhozás mellett a szervezett bűnözés felé is rendelkeztek kapcsolatokkal.

Az NGM terveit olvasva a titkos jelentéseket nem ismerő laikusnak is az lehet az érzése, hogy Lázár rémálmai válnak éppen valóra. Több forrásunk azonban ezek ismeretében is hasonló következtetésre jutott. Többen úgy vélték, hogy a tavalyi döntés eredménye a három megmaradó kaszinó számára egyfajta piacszerzés volt.  A játéktermek iránti kereslet a piac ötödére való szűkülésével ugyanis nem tűnt el. A megmaradó kaszinókba özönlöttek a játszani vágyók.  Miközben 2011-ben látogatószámuk gyakorlatilag stagnált, a hármak 2012-ben a megelőző év vendégeinek majdhogynem másfélszeresét fogadták. A félkarú rablók tiszta játékbevétele például az elővő évi 28 százalékoshoz képest majdnem tízszeres mértékkel ugrott meg.

A lobbi nem játék

Az új koncessziók segítségével viszont most esélye nyílhat az ajtón egyszer már kidobott "szervezői körnek", hogy az ablakon másszon vissza. Országszerte vagy négy kulcsembere volt a piacnak, a tíz koncesszióból juthat mindegyiknek. "A lobbi befolyása újraéledt", "egyértelmű, hogy megindult a lobbi" - kommentálták egymástól függetlenül forrásaink a kormányzati tervet, amelynek a piac "újraosztása" lehet az eredménye. Az NGM számításai alapján egy-egy új kaszinó éves szinten kb. két és fél milliárd forintos tiszta játékbevételt is termelhet.

Bár az NGM álláspontja szerint a zártkörű pályázattal "az ismerten nemzetbiztonsági vagy szerencsejáték felügyeleti kockázatot jelentő szervezői kör eleve kizárható", amíg a titkos jelentések tartalmát nem ismeri a nagyközönség, semmi módja arra, hogy az illető személyeket esetleg később a pályázatra meghívottakkal azonosíthassa. Pedig a jelentésben "konkrét nevek" vannak. Egyik forrásunk azt állította, hogy 2012. őszén a bizottság nem csak szerencsejáték-vállalkozók, hanem politikusok nevét is hallotta az üggyel kapcsolatban, bár a "legmagasabb szintű nevek" csak mint a lobbi által megkörnyékezettek kerültek elő, és azt is többen említették, hogy egyes kormánypárti politikusok feltűnően aktívan szerepeltek szerencsejáték-témával kapcsolatban.

Többen úgy vélték, hogy a kellő gazdasági és biztonsági garanciát az nyújtaná, ha az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. "vinné" az új kaszinókat. A vállalat tőkeereje pénzügyi stabilitást, már meglévő felkészültsége és az állam érvényesíthető politikai kontrollja  nemzetbiztonsági biztosítékot adna. Volt azonban olyan beszélgetőpartnerünk is, aki szerint Szerencsejáték Zrt. ide vagy oda, az iparág sehogy sem lehetellenőrizhető a lobbisták kilyuggatta jelenlegi jogszabályok mellett.